Ugrás a tartalomhoz

História 1993-056

Glatz Ferenc , Bíró Mária , Kubinyi András , Váczy Péter , Endrei Walter , Knézy Judit , Stefány Judit , Gál Edit, B. , Kovács Éva , Ráday Mihály , Frisnyák Zsuzsa , Juhász Gyula , Haselsteiner, Horst , Erényi Tibor , Kákosy László , Kertész István , Ormos Mária , Egyed Ákos , Sipos Péter , Gergely Jenõ , Murányi Gábor , Bozó Gyula , Szakály Ferenc , Varga Éva

História

24. fejezet -

Az erdélyi "mecénás"

Az erdélyi „mecénás”

Mikó Imre gróf (Zabola, 1805. szeptember 4–Kolozsvár, 1876. szeptember 16.)

Tudomány- és műpártolásáról ismert erdélyi arisztokrata, politikus, történetíró, az MTA tagja. Az erdélyi reformnemzedék vezéralakja, birtokai jövedelmének nagy részét az erdélyi magyar kultúra felvirágoztatására, valamint magyarországi alapítványok létrehozására áldozza.

Erdély és Magyarország uniójának híve, 1847–49 között erdélyi kincstárnok, 1848 októberében az agyagfalvi székely nemzetgyűlés királyi biztosa, majd elnöke. Személyesen viszi az erdélyi Gubernium folyamodványát az olmützi udvarhoz, ahonnan csak 1849 októberében engedik haza. A Bach-korszakban a passzív ellenállást választja. 1860–61-ben rövid ideig Erdély főkormányszéki elnöke.

A kiegyezés kormányában 1867. február 20–1870. április 21-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter. Szerteágazó kulturális szervező tevékenységet végez: a nagyenyedi kollégium főgondnoka (1838), majd főkurátora, az erdélyi református egyházkerület főgondnoka (1840), megalakítja az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet (1844), az Erdélyi Múzeum Egyesületet (1859), a Magyar Történelmi Társulat alapító tagja (1867) és haláláig elnöke.

Sokat tesz a kolozsvári magyar nyelvű színjátszás fellendítése érdekében is, bővíti az ottani Nemzeti Színház épületét, s felújíttatja berendezési tárgyait. 1872-ben közreműködik a kolozsvári tudományegyetem létrehozásában is.

Környezetéhez, baráti köréhez tartozik Gyulai Pál, Kriza János, Kőváry László és báró Eötvös József.