Ugrás a tartalomhoz

História 1999-07

Kordos László , Kertész István , Bóna István , Kubinyi András , Hajdu Tibor , Farkas Pál , Rédey Judit , Szász Zoltán , Vaszócsik Lászlóné, dr. , Del Medico Imre , Kákosy László , Kertész István

História

9. fejezet -

Mercedes

SZÁSZ Zoltán

Mercedes

Egy márkanév eredete

Egy név, mely kereken száz éve változatlanul melenget, főleg férfiszíveket. Szerte a világban, hiszen a Mercedes autómárkanév éppen száz év óta egyike a legismertebbeknek a földkerekségen.

A névadó

Furcsa ember volt a névadó keresztapa. Emil Jellinek (1853–?) egy lipcsei rabbi fia, egy jeles osztrák–német germanista és egy tudós jogász testvére, aki – tőlük eltérően – már a gimnáziumból megszökött, hogy azután Afrikában afrikkereskedéssel vagyont gyűjtsön, Párizsban biztosítási ügylettel gyarapítsa azt, majd Bécsben déligyümölcs-nagykereskedő legyen. Az 1890-es évek elején a Riviérára áttelepülő Jellinek háza arisztokraták és milliomosok találkahelye volt, ő maga később osztrák–magyar főkonzul, szállodák tulajdonosa, nemcsak a tengerparton, hanem Párizsban és Ausztriában is.

A kerékpározás után az autóversenyzés barátja lett.

Egy évtized alatt, azután hogy W. Maybach 212 cm3-es benzinmotorjával 1885-ben megépítette favázas, két oldalsó kis támkerékkel stabilizált motorkerékpárját, majd Karl Benz szabadalmaztatta háromkerekű, 1 LE körüli, kétütemű, „gyorsjáratú” (700 fordulat percenként!) robbanómotoros kocsiját, az autózás hirtelen felcseperedett. A századvégen elkezdődött a varázsos versenyek ma is tartó korszaka.

A fejlesztés kezdete

Jellinek, aki valamikor ifjúként egy osztrák mozdonyvezetőt vett rá „esztelen száguldásra”, s ezért vasúti állásából is elbocsátották, sebességfanatikus maradt. Háromkerekű motoros járművek után tért át a német Daimler-kocsikra. Üzletet is látott benne, ő vette rá az üzemet erős, gyorsabb motorok készítésére, a bűvös 40 km/óra sebesség elérésére, ő maga 42 km/óra tempóban is száguldott. Ő kérte, hogy a motort a kocsi orrába építsék. Egy nem szakember ezúttal fejlesztő menedzser akart lenni.

A nizzai versenyhéten, 1899. március 21-én adja az egyik Daimler-kocsinak a Mercedes nevet; az akkor 10 éves, hosszú hajú lánya nevét. Az autó a 2,5 órás versenyen 34,7 km/óra átlagsebességgel nyert. Rendelt 36 kocsit a stuttgarti Daimler cégnél – azzal a feltétellel, hogy Mercedes neve alatt forgalmazza.

Jellinek nemcsak szélesebb, alacsonyabb, tehát stabilabb s erősebb (35 LE) autók építését ösztönözte, hanem egyedárusa is lett a Daimlernek Ausztria–Magyarországon, Franciaországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1900-tól a cég felügyelőbizottságának is tagja. Az általa szuggerált új autó fogalommá vált, főként az 1901. évi versenyen, ahol minden fordulóban győzött.

Forradalmi autónak tartották, modern hűtővel szerelték fel, a szelepeket bütyköstengely vezérelte, könnyűfémek felhasználásával csökkentették súlyát.

1902-től immár védett világmárka a Mercedes név. Egy év múlva az alsóausztriai helytartóság engedélyezi, hogy Jellinek Emil családnévként a Jellinek-Mercedest viselje. Dirk-Michael Conradt szerint – akitől a legtöbb adatot vettük – Jellinek volt az első apa, aki lánya nevét viselte.

A Daimler és Benz neve – így Mercedesé – kezdettől összefonódott az újabb német történelemmel. A második világháború alatt is, utána is; ekkor a német gazdasági felemelkedés részese. A legújabb fordulat, az amerikai Chrysler és a Daimler összekapcsolódása, a világ egyik legjelentősebb ipari fúziója – a Mercedes számára a világhelyezés megerősítése.

*

A Mercedes a férfiak után immár a nőket is meghódította. A nagyobb autók kategóriájában a vevők harmada, az új kisautóknál („A-osztály") már fele nő. S ma a nők – állítólag – egyre több autót vesznek, mind több értékeset.