1.4. A vállalati működés és környezet kölcsönhatása

Az emberi civilizációt és természeti környezetét egyre több veszély fenyegeti. Az erőforrások kimerülésének, a globális és lokális környezetszennyezésnek, a túlnépesedésnek a problémája egyenként is óriási kihívást jelent az emberiség számára. A klasszikus példában a Húsvét-sziget lakói valószínűleg jól ismerték piciny szigetüket, hiszen akár egy nap alatt be is járhatták. Tudták, hogy erőforrások tekintetében teljesen rá vannak utalva szigetükre. Felismerhették azt is, mi történik erdeikkel, ha nem változtatnak társadalmuk működésén, akkor az katasztrófához vezethet. De képtelenek voltak egy olyan új társadalmi berendezkedés létrehozására, mely megelőzhette volna a katasztrófát, és végül az erőforrások teljes elpusztítása az egykor jól működő társadalom bukását eredményezte. Napjainkban is hasonló problémákkal küszködünk. Felismertük, hogy a Földet – szigetünket – katasztrófa veszélyeztetheti, és közismert, hogy erőforrásainkat csak innen tudjuk fedezni. A környezet szennyezése nemcsak lakóhelyünk közvetlen környezetét veszélyezteti, hanem következményei az emberi faj létfeltételeit is alapjaiban megingathatják (globális felmelegedés, káros UV-sugárzás, szélsőséges időjárás, stb...). Már sokan azt is felismerték, hogy a globális környezetei katasztrófát csak a társadalom összefogásával, a működő rendszerek megváltoztatásával lehet megelőzni. Ellenkező esetben mi is a Húsvét-sziget lakóinak sorsára juthatunk.

A környezet anyagi és nem anyagi szolgáltatásai az ember életminőségének a kialakításában döntő fontosságúak. Biztosítják számunkra a szükséges erőforrásokat, valamint az élethez nélkülözhetetlen ökológiai feltételeket. Ugyanakkor a környezet elemeinek esztétikai tartalma (pl. a táj szépsége vagy éppen lepusztultsága) hat az ember kedélyállapotára, ezen keresztül életminőségére. A környezetesztétika ma már önálló tudományág. Az ember és környezete közötti jó viszonyt tudatosan kell megélni. Az alábbi ábra bemutatja az ember, mint társadalmi lény környezeti hatását.


9. ábra: Az ember hatása a társadalomra (Forrás: Medvéné: Környezet gazdaságtan alapja Perfekt 2004. p.17.)

A környezeti problémák mérséklésében a környezettudatosságnak fontos szerepe van, amelyben jellemző magatartásforma az egyén felelős viselkedése a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megoldásában, a természeti értékek megőrzésében. Nemcsak jogi felelősségről van szó, azaz a környezetvédelmi elvek, előírások, betartásáról, illetve az ezek figyelmen kívül hagyásából eredő jogi következményekről, hanem etikai felelősségről is. A környezeti etika (ökológiai etika) az ember és környezete kapcsolatának erkölcsi kérdéseit vizsgálja, benne az egyénnek a természet épsége iránt viselt felelősségét is. Talán ez a legkényesebb pontja valamennyi környezettel kapcsolatos tevékenységének, mert a természet általában kívül esik az emberiség erkölcsi rendszerein, nem tárgya semmiféle morális megfontolásnak. A környezet és gazdaság viszonyában is az jelenti az egyik legnagyobb problémát, hogy a működő piacgazdaságok kategóriái (pénz, profit, költség stb.) nem „kompatibilisek” az etikai elemekkel. Nem közgazdasági, hanem etikai kérdés, hogy a ma élő generációk mennyit használhatnak fel a rendelkezésre álló természeti erőforrásokból, és mennyit kell meghagynunk a jövő generációk számára.