1.5. GDP helyett más gazdasági mutatók

Korábban a gazdasági mutató számok közül a GDP, mint a prosperitás abszolút fokmérője szerepelt, amely azonban a mai igényeket már nem elégíti ki. Világszerte a legelismertebb közgazdászok munkálkodnak azon, hogy új indexeket dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát, és alkalmasak legyenek a változások összehasonlításra, megbízható elemzések készítésre.

Újabban már nemcsak a közgazdászoknak, hanem a – főként európai – politikusoknak is egyre több problémája van a bruttó nemzeti össztermékkel (GDP). Ma már nem lehet egy ország eredményeit, fejlődést egyetlen mérőszámmal a csak a GDP-növekedés szempontjából értékelni. A 2008-ben a francia elnök, Nicholas Sarkozy Joseph Stiglitzet, Amartya Sent és Jean-Paul Fitoussit kérte fel, hogy dolgozzanak ki új mutatókat. Az aktuálpolitikai motiváció persze tagadhatatlan: a recesszióban a kormányfők alig várják, hogy véget vethessenek a GDP bálványozásának, és összetettebb indexekkel magyarázhassák az általuk vezetett kormány eredményeit. A szakbizottság – melynek névsora kéttucatnyira bővült –, közel kétéves munka után 2009 szeptemberében 300 oldalas tanulmányt bocsátott ki, amelyet megtárgyalt az EU Statisztikai Hivatala és az OECD is.

A Nobel-díjas Sen már az 1990-ben elindított Human Development Index (HDI – emberi fejlődési index) létrehozásában részt vett. Ez az ország GDP-jén kívül két másik mutatót is magában foglal: az állampolgárok iskolázottságát (írástudás, tanulmányi viszony) és egészségét (a várható élettartamra vonatkozó statisztikák alapján).(forrás: http://hdr.undp.org/) A HDI bővített változatát, amely már Stiglitzék egyes javaslatait is átveszi várhatóan 2010-ben nyilvánosságra hozzák. A HDI három dimenziója figyelembe vételével értelmezhető:

A Human Development Report (HDR emberi fejlődési jelentés)-ben azzal a céllal indult, hogy egyszerű beszámolóban lehessen összehasonlítani az emberek hosszú távú jólétének a változását, melyben nem csupán az anyagi javak, hanem pl a fejlődés, a választási szabadsága is szerepet kapnak. A jelentés fő kérdésa a gazdasági növekedés az emberi fejlődés kapcsolatának a vizsgálata. 2010-ben jelent meg a jubileumi 20. éves beszámoló, amelyben megtalálható pl.: az emberek képességeik kibontakoztatásához szükséges bővülő választás, a szabad élet lehetőségei, melyek új vezető értéket jelentenek. A humánerőforrás-fejlesztési jelentések 1990-től az Egyesült Nemzetek (ENSZ) fejlesztési program keretében kerültek kidolgozásra, így széles körben elfogadottnak tekintik és széles körben használják.

A HDR 20. évfordulója alkalmából kiadása került jelentés azt vizsgálja, hogy a két évtizedes Human Development trendek hogyan alakultak, és hogyan lehet finomítja az eredeti Human Development Index rendszert az új adatbázisokat és módszereket figyelembe vételével, valamint bemutatja az új elemeket, melyek tükrözik pl.: a nemek közötti egyenlőtlenségek és a többi belső nemzeti egyenlőtlenségek mutatószámait. Új elem továbbá a 2010. évi Human Development Reportban a többdimenziós szegénység index, melynek célja, hogy egy teljesebb és pontosabb képet nyújtson a szegénységről, mint a hagyományos egy főre eső UDS/nap meghatározás.


11. ábra: HDI trendet 1980-2005 között

Az alábbi ábra szemlélteti HDI lényegét, hogy eltérő országok azonos szintű HDI index esetén is nagyon különböző szintű GDP-vel rendelkezhetnek és fordítva, azaz különböző országok hasonló szintű jövedelem esetén igen eltérő HDI indexűek lehetnek.


12. ábra: Azonos HDI és eltérő GDP

Az emberi szegénység indexe (Human Poverty Index HPI), tartalmazza azok arányát, akik bizonyos küszöbérték alatti szinten élnek minden dimenziójában az emberi fejlődés indexének – élettartamot, az egészséges életet, az oktatáshoz való hozzáférést, valamint a megfelelő életszínvonalat is figyelembe véve. Ebben a tekintetben Magyarország a világ ranglista 135. helyén áll 2010-ben. Korábban a szegénység mértéke az 1.25 USDFfő/nap érték volt.

Az indexkreálási láz abból az igényből fakad, hogy a politikai és üzleti vezetők minél behatóbb képet kapjanak a világról, megértsék annak bonyolult globalizált folyamatait, és ezek ismeretében hozhassanak megalapozott döntéseket. Az internet korában adat van bőségesen, szinte fulladozunk ezekben, de szintetizálni, értelmezni és távlati következtetéseket levonni kevesen tudnak. Nem csak az EU-ban, hanem az USA-ban is vannak erre vonatkozó kísérletek, melyek az amerikai számvevőszéken indultak meg, és négyévi előkészítés után 2007-ben publikálták a javasolt indexeket. A program on-line adatbázisa 2010 nyarán kezdett működni, közel 300 különböző mérleg elemet közöl (ingyenesen), és frissíti majd folyamatosan ezeket. Az USA-val szomszédos Kanadában a kanadai jólétindex (Canadian Index of Wellbeing) törekszik hasonló funkciót betölteni.

A fontosabb gazdasági mutatók, melyek egyben a mérlegek összetevői is:

Stratégiai mérlegek további mutatói:

A komplex jóléti indexek főbb elemei:

Egyes mérlegek a háztartások anyagi állapotát igyekeznek felmérni, hogy az arctalan, személytelen GDP-nél valódibb, emberibb képet alkossanak az állampolgárok helyzetéről. Joseph Stiglitz úgy látja, hogy az átlagértékek helyett a középértékek sokkal valósághűebbek: Amerikában a GDP egyre csak nőtt, míg az egy háztartásra jutó középfizetés 2000 óta folyamatosan csökken. A sokat keresők és a vállalati profitok tehát torzítják a gazdasági élet GDP-ből kiolvasott összképét, vagyis ha boom van, az kisszámú embert érint, a széles néprétegeket nem.