2. sz. melléklet

Fogalmak

Biodiverzitás

Biodiverzitás alatt az élővilág, tehát az állat- és növényfajok sokféleségét értjük, vagyis a gének, fajok és ökológiai rendszerek teljes száma egy-egy területen, valamint ezek változatossága. Ez a biológiai sokféleség tartja életben az emberiséget is azáltal, hogy biztosítja a szükséges élelmet, üzemanyagot, építőanyagot, tisztítja a vizeket és a levegőt, táplálja a termőföldeket vagy épp orvosságot ad bajainkra. A biodiverzitást a környezet átalakítással kapcsolatos emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti, melynek következménye már eddig is több tízezer faj eltűnése. Bolygónk egészségi állapotának az egyetlen közvetlen mérőszáma az élet bennünket körülvevő sokfélesége, mely több mint 4.5 milliárd éves fejlődés eredménye. A kihalás az evolúció természetes velejárója, és a kipusztulás természetes vagy „háttér”-aránya körülbelül évi 1-10 faj. Ezzel szemben a tudósok becslése szerint a XX. században a kihalás felgyorsult, és mértéke legalább évi 1000 fajra nőtt. A Földön az emberi tevékenység olyan mértékűvé vált (jelenleg közel hétmilliárdnyian vagyunk és a bolygó évi biológiai hozamának körülbelül 40%-át elfogyasztjuk), hogy egyedülálló génállományokat, fajokat, sőt teljes fajtársulásokat veszítünk el mindörökre. A jelen egyik legfontosabb nemzetközi politikai-gazdasági problémája kétségkívül a biológiai sokféleség megőrzését biztosító, illetve a biológiai erőforrásokkal való gazdálkodást szabályozó megfelelő nemzetközi rendszer kiépítése. Ennek többféle elvárást kell kielégítenie: egyszerre kell ökológiailag fenntarthatónak, gazdaságilag hatékonynak és igazságosnak, valamint politikailag kivitelezhetőnek bizonyulnia. Az 1992-es Rio de Janeiró-i környezetvédelmi csúcskonferencián elfogadott Egyezmény a biológiai sokféleségről (Convention on Biological Diversity) az aláírók szándéka szerint egy ilyen rendszer alapját veti meg.

Bioszféra

A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe. A legszélesebb értelmezés szerint a bioszféra a globális ökológiai rendszer, az összes élőlénnyel és ezek minden kapcsolatával, beleértve az élettelen környezettel való kapcsolatot is. A bioszféra alapvonása az evolúció, ami 4,5 milliárd évvel ezelőtt vette kezdetét az élet keletkezésével.A bioszféra szót 1875-ben alkotta meg Eduard Suess geológus. A geológiai eredet ellenére a fogalom létrejötte Charles Darwin biológus és Matthew F. Maury oceanográfus hatását jelzi a földtudományokra. Ökológiai értelemben Vlagyimir Vernadszkij használta először az 1920-as években, megelőzve ezzel Arthur Tansley 1935-ben bevezetett ökoszisztéma fogalmát. Vernadszkij az ökológiát a bioszféra tudományaként határozta meg. Ez az interdiszciplináris megközelítés összeköti a csillagászat, geofizika, meteorológia, biogeográfia, evolúció, geológia, geokémia, hidrológia tudományágakat, és általában véve minden élet- és földtudományt. Néhány tudományág jóval szűkebb értelemben használja a bioszféra fogalmát. Például a geokémikusok az élőlények összességét (a biomasszát) értik alatta. Ebben az értelemben a bioszféra egyike a geokémiai modell négy elkülönülő összetevőjének (a másik három a litoszféra, hidroszféra és az atmoszféra). Sokan használják az 1960-as években keletkezett ökoszféra kifejezést, mint a Föld kapcsolatban álló biológiai és fizikai összetevőinek összefoglaló elnevezését.

Biogazdálkodás

Természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott mezőgazdasági termelés. Célja a környezetet szennyező anyagok kiküszöbölése, s így egészséges, mérgező anyagoktól és vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer előállítása.

Brundtland Bizottság

ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága. 1984-87-ig működött, 1987-ben publikálta Közös Jövőnk című jelentését. Jelentős szerepe van a fenntartható fejlődés fogalmának ismertté tételében.

Digitális felzárkóztatás

Digitális megosztottságnak nevezzük a korunk társadalmában kialakult azon információs lehetőség-különbséget, mely az informatikai lehetőségekhez (területi elhelyezkedés, szociális vagy egyéb szempont miatt) különféleképpen hozzáférő rétegek között alakul ki. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásával összhangban számos vállalat törekszik az információs és kommunikációs technológia elterjedésében rejlő negatív következmények leküzdésére, és a pozitív hatások elősegítésére. Korunk gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen az információs és kommunikációs technológiához történő hozzáférés.

Digitális megosztottság

Digitális szakadéknak vagy megosztottságnak nevezzük azt a jelenséget, amely a korunk társadalmában kialakuló információs és kommunikációs lehetőségekben jelentkező különbséget fedi területi elhelyezkedés, szociális vagy egyéb szempontok miatt. A digitális megosztottság veszélye abban rejlik, hogy az érintett társadalmi rétegek további lemaradását okozhatja mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági életben.

Diverzitás, sokszínűség

A diverzitás változatosságot, különbözőséget, sokszínűséget jelent.

Üzleti kontextusban diverzitás alatt általában azt az általánosan elfogadott tényt értik, hogy egy üzlet annál sikeresebb, minél több különböző típusú embert foglalkoztat. Annál jobban ismerheti meg egy cég vásárlói bázisát, minél több nőt, fogyatékkal élőt, különböző korosztályú és különböző etnikumú embert foglalkoztat.

A diverzitás tehát többet jelent, mint a különbözőség elfogadása, tolerálása. A sokszínűség különböző gyakorlatokat állít fel, amelyek magukban foglalják a következőket:

A sokszínűségi koncepciók általában az elfogadásról és tiszteletről szólnak. Annak megértéséről, hogy minden egyén egyéni, és a személyes különbözőségek felismeréséről. Ez felmerülhet a faji, etnikai, nemi, szexuális orientáció, szociális gazdasági helyzet, kor, fizikai képességek, vallási, politikai beállítottság vagy más ideológiák esetén.

Dow Jones Sustainability Index (DJSI)

Az 1999-ben indított Dow Jones Fenntarthatósági Index (Dow Jones Sustainability Index) az első világméretű index, amely a „fenntartható” cégek pénzügyi helyzetét követi nyomon.

A Dow Jones Indexek, a STOXX Limited és a SAM (Sustainability Asset Management) együttműködése biztosítja azokat a vagyonkezelőket, akik megbízható és objektív teljesítményértékeléssel kezelik a fenntarthatósági portfoliókat. Jelenleg 16 országban 70 hivatalos DJSI vagyonkezelő létezik a különböző pénzügyi termékek menedzselésére, ideértve az aktív és passzív tőkét, könyvvizsgálói igazolásokat. A Dow Jones Fenntarthatósági Indexek a Dow Jones Indexek, a STOXX Limited és a SAM Csoport együttműködésének eredménye. A két vezető indexszolgáltatónak és a világhírű fenntarthatóság befektetetések élharcosának összehozásával, a DJSI család biztos alapon nyugszik, mely megfelel a szakmai, objektív és megbízható teljesítményértékelés iránti növekvő piaci igényeknek.

Energiahatékonyság

Az Európai Unió fő céljai közé tartozik az energiafelhasználás csökkentése, és az energia pazarlás felszámolása. A 2020-ra kitűzött cél teljesítésétől, azaz az energiafogyasztás 20%-os csökkentésétől az Európai Unió azt reméli, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását évente közel 800 millió tonnával mérsékelni tudja, ami mintegy 100 milliárd eurós megtakarítást jelentene. Az energiahatékonyság elősegítése érdekében támogatások formájában lehet hozzájutni EU-s forrásokhoz, emellett 2005-ben megjelent Zöld Könyv az energiahatékonyságról, illetve 2006- ban megalkották az Energiahatékonysági Stratégiát.

Az energiahatékonyság javítása az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy visszaszorítsuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, energiafogyasztásunkat fenntartható útra tereljük, és növeljük az ellátásbiztonságot. Az energiahatékonyság elősegíti a gazdasági fejlődést és új állások létrejöttét, és csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit.

Esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség a politikai, gazdasági és szociális részvétel útjában álló akadályok hiánya. Az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban állami kötelezettség, aminek az állam tényleges intézkedésekkel, illetve jogalkotással tehet eleget.

Mindenkit egyforma esélyek illetnek meg az élet bármely területén nemre, fajra, korra, politikai vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. „A modern jogrendszerek alapvető elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Tiltott minden olyan magatartás, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. Tény azonban, hogy például a nem, a nyelv, a származás, a szexuális irányultság, valamilyen fogyatékosság – s a felsorolás még hosszan folytatható lenne – már akár születésétől fogva hátrányosabb helyzetbe hozhat valakit embertársainál. Gyökeresen eltérő lehetőségekkel, várakozásokkal vághat neki az életnek egy szegény, vidéki, alacsony műveltségű családban felnövő kislány és egy jómódú, nagyvárosi, értelmiségi családból való fiúgyermek. Éppen ezért nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg; az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik.” (Magyar Virtuális Enciklopédia)

Etikai (magatartási) kódex

Az etikai kódex olyan vállalati iránymutatás, amely a vállalat alkalmazottaitól elvárt viselkedésre vonatkozik, kijelölve a vállalat által elfogadott, illetve tiltott magatartásformák közötti határokat. A kódexeknek két alapvető fajtáját különböztethetjük meg: érték- (vagy integritás-), illetve jogi megfelelés-orientációjú kódexek. Az értékorientált megközelítés a szervezeti (etikai) értékek meghatározására, a munkatársak etikai elkötelezettségének, aspirációinak felkeltésére és támogatására épít. A megfelelés-orientáció a jogszabályokat sértő tettek megelőzésére, feltárására és büntetésére koncentrál. A kódexek általában tartalmazzák a konfliktusok kezelésének módját. A kódexben foglalt normák megsértésével kapcsolatos bejelentések, problémák kivizsgálásának intézménye általában az etikai bizottság.

Európai Unió fenntartható fejlődés stratégiája

Az Európai Tanács 2001 júniusában, Göteborgban szentesítette az „Egy fenntartható Európa egy jobb világért” című, az Unió számára kidolgozott hosszú távú stratégiát a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében. A fenntartható fejlődés stratégia és a lisszaboni stratégia (mely utóbbi az Európai Uniót 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú gazdaságává kívánja fejleszteni) célja végső soron azonos: a jólét és az életkörülmények fenntartható módon történő javítása a jelen és a jövő nemzedékei számára egyaránt. A két stratégia kölcsönösen támogatja egymást, de mindkettő más tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, és más menetrendet alkalmaz. 2006 júniusában az Európai Tanács egy átfogó, megújult Fenntartható Fejlődési Stratégiát fogadott el arról, hogy az EU miként kívánja hosszú távon kezelni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban felmerülő kihívásokat. A fenntartható fejlődés stratégia arra a felismerésre épül, hogy fokozatosan meg kell változtatnunk jelenlegi fenntarthatatlan fogyasztási és termelési szokásainkat.

A megújult stratégia legfontosabb célokként nevezte meg a következő területeket:

A Magyar Kormány 2007. június 29-én elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát, mely az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának nyomán készült.

Életciklus elemzés

Az életciklus elemzés (LCA) egy-egy termék egész életútja során keletkezett környezeti hatásainak értékelését jelenti – a gyártástól egészen a végső felhasználó általi ártalmatlanításig. Egy termék életútjának nevezzük a szükséges nyersanyag bányászatától és előkészítésétől a termék gyártásán keresztül a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig terjedő szakaszt. Folyamat, illetve szolgáltatás esetén az anyag és energiafelhasználásnak, illetve magának a folyamatnak a környezeti hatásait vizsgálják. Az LCA célja, hogy összehasonlítva egyes termékek és/vagy szolgáltatások környezeti hatásait, kiválassza a legkevésbé terhelő megoldást, a gyakorlati kivitelezési részletekkel az ISO 14040-es szabványcsalád foglalkozik.

Externália

Egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy vagy vállalat jólétére vagy profitjára. Lehet pozitív vagy negatív, érinthet termelőt vagy fogyasztót.

Életminőség

A fenntarthatóság elemei közül az életminőség egy olyan összetett mutató, mely számos, különböző, az emberi lét minőségét mérő tényezőből áll. Ilyenek például a környezet szennyezések mértéke, a táplálkozás minősége, a biztonság, az egészségügyi ellátás színvonala, a szabadidő eltöltés lehetőségei, az iskola rendszer, a társadalmi infrastruktúra, stb... „Az élet minősége fontosabb, mint az élet maga” állítja Alexis Carrel orvosi Nobel-díjas. A 2009 októberében az ENSZ Fejlesztési Programja által közzétett lista alapján, amely a világ 182 országát az életminőség szerint rangsorolja, Norvégiában a legjobb élni, míg Nigériában a legrosszabb. Magyarország a 43. helyen áll, Észtországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával nagyjából egyforma eredménnyel.

Érdekelt felek

Az érdekelt felek körébe beletartozik minden olyan csoport vagy egyén, akik hatással vannak egy szervezet céljainak megvalósítására, vagy érdekeltek illetve érintettek abban. A forgalmazókon, vásárlókon és alkalmazottakon kívül ide értendőek még azon helyi közösségek tagjai, melynek környezetére és gazdaságára hatással lehetnek a vállalat tevékenysége irodái és/vagy gyárai. Érdekelt felek lehetnek még a beszállítók, önkormányzatok, társadalmi szervezetek (NGO), stb..., azaz a legszélesebb körben a vállalattal kapcsolatban levő személyek és szervezetek.

Felelős befektetések

A társadalmi felelős befektetés (SRI) olyan befektetés, ahol a társadalmi, környezeti és/vagy etikai szempontok kerülnek figyelembevételre a befektetések kiválasztásánál, fenntartásánál éppúgy, mint a befektetéshez kapcsolódó jogok (pl. szavazati jog) felelős használatánál. Az SRI a befektetők pénzügyi céljait egyesíti az etikai szempontokkal. A társadalmi felelős befektetések a XIX. században jelentek meg, amikor is az Egyesült Államok egyházai megparancsolták, hogy a hívek nem fektethetik a pénzüket alkohol-, cigaretta-, illetve fegyvergyártással foglalkozó vállalakozásba, de széles körben a XX. század második felében terjedt el. Az 1960-as években vette kezdetét az a mozgalom, amelyben a polgárok (befektetők) szó szerint a pénzükkel szavaznak arról, hogy milyen vállalatokat támogatnak tőkéjükkel. A mozgalom tagjai azt tűzték ki célul, hogy a gazdálkodó szervezetek értékpapírjainak vásárlásai során etikai megfontolásokat is érvényesítenek.

Felelős vállalatirányítás

A felelős vállalatirányítás azoknak az elveknek, tevékenységeknek és eljárásoknak az összessége, amelyeken keresztül az igazgatóság, a felügyelő bizottság, valamint az operatív menedzsment a legfelsőbb szinten biztosítja, és a maga számára kötelezően alkalmazza a tulajdonosi értékek és eszközök védelmét, az üzleti tisztességet és etikus viselkedést, a széles körű transzparenciát, valamint a környezeti felelősséget. A felelős vállalatirányítás a cég menedzsmentje, igazgatósága, részvényesei és egyéb érintettjei között kialakult kapcsolatrendszer. Jelenléte minden egyes cégnél és a gazdaság egészén belül is elősegíti a sikeres működéshez szükséges bizalom kialakulását. Növeli a befektetői kedvet, elősegíti a tőkéhez való hozzájutást mind országos szinten, mind pedig egy-egy vállalkozás szintjén, csökkentheti a kockázatot és a befektetők/hitelezők által elvárt hozam mértékét is.

Fenntarthatósági értékek

A fenntarthatóság három dimenzióján belül a következő értékek jellemzik

a fenntarthatósági feladatokat:

Gazdasági dimenzió

Társadalmi dimenzió

Környezeti dimenzió

Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket”(forrás: az ENSZ 1987-es Brundtland-jelentése). Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” állapítja meg: gazdasági, társadalmi fejlődés és környezetvédelem. Egyes értelmezések szerint a fenntartható fejlődés lehetővé teszi a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások teljes mértékű kihasználása a hosszú távú fejlődés rovására menne. Gro Harlem Brundtland: 1984-ben az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével a norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg. A bizottság készítette el a "Közös Jövőnk" című jelentést, mely először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát. A jelentés főbb megállapításai egy olyan fejlődési modellt vázoltak fel, mely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődés egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A fenntartható fejlődés három pillére, a környezet - gazdaság - társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni. A legegyszerűbb definíció szerint a fenntartható fejlődés a gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek harmonizációja.

Fenntartható fogyasztás

A termékek és szolgáltatások olyan használata, amely kielégíti az alapvető igényeket, jobb életminőséget hoz, miközben minimalizálja a természeti erőforrások és mérgező anyagok használatát, a hulladéktermelést és szennyezőanyagok kibocsátását a teljes életciklus alatt, és nem csorbítja a jövő generációk szükségleteit. A fenntartható fogyasztás egy működő megoldás keresése a (társadalmi és környezetvédelmi) kiegyensúlyozatlanságokra mindannyiunk felelősebb viselkedése révén. A fenntartható fogyasztás kapcsolódik a termeléshez, a disztribúcióhoz, a termékek és szolgáltatások használatához és ártalmatlanításához, és azok életciklusának újragondolására késztet. A cél, hogy az alapvető célokat biztosítsuk a teljes globális társadalom részére, a fölöslegeket csökkentsük, és a környezeti károkat elkerüljük. A fenntartható fogyasztás és annak definíciója összetett. A legtöbb meghatározás a következő közös jellemzőket viseli:

Globalizáció

A globalizáció az elmúlt két évtized felgyorsult gazdasági és társadalmi integrációját leíró szakszó. Sokak szerint a globalizáció elsősorban gazdasági jelenség, ami magában foglalja a nemzeti gazdasági rendszerek kölcsönhatásának vagy integrációjának erősödését a nemzetközi kereskedelem, befektetés és tőkeáramlás növekedésén keresztül. A globalizáció másik definíciója szerint az a határokat átlépő gyors gazdasági, társadalmi és technológiai csere. Más meghatározása szerint a globalizáció egy folyamat, amelyben a földrajzi távolságok jelentősége egyre csökken a határokat átlépő gazdasági, politikai, szocio-kulturális kapcsolatok kiépítésében és fenntartásában. A technológiai változások lehetővé tették az információ és az áru minden eddiginél gyorsabb továbbítását. Könnyebbé vált az emberek közti kommunikáció az egész világon. Támogatói szerint a globalizáció jelenti a megoldást a fejlődő országokat sújtó szociális, politikai és gazdasági gondokra. Ezzel szemben az ellenzők azt állítják, hogy a globalizáció hozzájárul az egyenlőtlenségek elterjedéséhez, munkahelyvesztéshez és környezeti pusztuláshoz.

Hulladékudvar

A szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt gyűjtőhely.

ICT termékek a fenntarthatóságért

Egy vállalat ICT (Információs és Kommunikációs Technológia) szolgáltatásaival lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy kevesebbet utazzanak és csökkentsék papírfelhasználásukat, ami a környezet kisebb fokú terhelését eredményezi. Emellett a környezeti vészhelyzetek elhárítását is elősegíti a hatékonyabb kommunikáció megteremtésével. A vállalat információs és kommunikációs technológia segítségével olyan termékek és szolgáltatások nyújtására képes, melyek hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A termékek és szolgáltatások fenntarthatósági értékelése alapján kiderül, hogy azok fenntarthatósági hatása pozitív, semleges, avagy negatív. A pozitív hatású szolgáltatások a környezeti terhelés csökkentése mellett (utazáskiváltás, dematerializáció stb.) segíthetik az információhoz, oktatási lehetőségekhez való hozzáférést, az elmaradott területek felzárkóztatását, csökkenthetik az ügyfelek költségét mindezeken keresztül javítva az általános jólétet. A fenntartható szolgáltatások száma évről évre folyamatosan nő, pl.: távkonferencia, E-beszerzés és számla, mobil internet, mobil vásárlás, mobil banki ügyintézés, stb....

Kiotói jegyzőkönyv

A Kiotói jegyzőkönyv, az 1992-ben New Yorkban aláírt ENSZ Éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve, (más néven protokollja), amelyet 1997. december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával. A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy A 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenést. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az 1985–1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest. A jegyzőkönyvet Magyarországon az 2007. évi IV. törvény hirdette ki (címe: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről).

Környezettudatosság

Olyan magatartásforma, amely az egyén felelős viselkedését határozza meg a környezet védelmével kapcsolatos feladatok megvalósításában, a természeti értékek megőrzésében.

Közösségi részvétel

A közösségi részvétel azt jelenti, hogy a közösségek aktívan részt vesznek az őket érintő projektek tervezésében hosszú távú vezetésében, és hogy minden érintettnek közvetlen szerepe van a helyi ügyekben. Az aktív közösségi részvétel kulcsa a sikeres közösség kiépítésének. A tanulmányok azt mutatják, hogy azon közösségek, amelyeknél nagyobb részvétellel, több forráshoz is hozzájutnak. Ezen túl pedig a közösségi részvétellel az állampolgárok közösséggel szembeni elégedettsége is nő. A közösségi részvétel minden helyen különbözik, de a közösségi részvételnek van néhány hasonló jellegzetessége:

  1. Sok ember kerül bevonásra a közösségi tevékenységekbe. Ez nem csupán egy elit vezetést jelent, hanem mindenki munkáját.

  2. Nyitottak minden csoport bevonására, és a felelősségek leosztásra kerülnek, hogy a közreműködő szervezetek speciális tehetségei és érdekei révén elkötelezettek legyenek.

  3. Az ügyeket széleskörűen ismertetik. Az állampolgárok jól informáltak a közösségi munkáról és a személyes bekapcsolódásuk lehetőségeiről.

  4. Rossz ötlet, mint olyan, nem létezik. Minden elképzelést tisztelettel és örömmel kell fogadni, mint az inspiráció forrását a lehetséges értékekhez.

  5. A bevonásra kerülő csoportok között nincs megkülönböztetés. Minden résztvevőt aktívan be kell fogadni bőrszínre, korra, származásra, képzési szintre, foglalkozásra, vallásra és egyéb tényezőkre való tekintet nélkül.

  6. A közösségek nyitottan működnek és nyílt gondolkodásúak. Nem állnak semmilyen szervezet, csoport, filozófia ellenőrzése és irányítása alatt.

Leontief-féle világmodell

1976-ban készült el az ENSZ felkérésére. A nemzetközi gazdasági folyamatok lehetséges jövőbeli irányainak demográfiai, gazdasági és környezeti kapcsolatait elemzi. A modell szerint a környezetszennyezés problémája megfelelő – de nem irreálisan magas – ráfordításokkal, technikailag megoldható.

Megújuló energiaforrások

Megújuló energiaforrásként azokat az energiahordozókat vesszük számba, melyek a kiaknázás után rövid időn belül újratermelődnek. A „rövid idő” relatív. A fosszilis energiahordozók geológiai időléptékkel mérve megújulnak, de emberi idővel nem. Ezért a megújuló energiaforrás olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy emberi időn belül újratermelődik. Megújuló energiaforrások ennek megfelelően a nap-, szél-, vízenergia, biomassza, de a hidrogén, a geotermikus energia, a tengerek ár-apály-, hullám- és hőenergiája is ide sorolhatóak. A megújuló energiaforrások úgy használhatók fel energiatermelésre, hogy közben csak igen kis mennyiségben, vagy nem bocsátanak ki káros anyagokat. Ez a légszennyezés csökkenését jelenti, ami pedig a lakosság egészségi állapotának javulását alapozza meg, ami az egészségügyi kiadások csökkenésével megtakarítást jelent a nemzetgazdaságnak. Ha áttérünk a megújuló energiaforrások használatára, a fosszilis energiahordozók fogyasztását évi 200-300 millió tonnával, a CO2-kibocsátást pedig évi 600-900 millió tonnával tudjuk csökkenteni. Az uniós megújuló energia-termelés révén csökken majd az importfüggőség, és az EU a jövőben kisebb mértékben lesz kiszolgáltatva az olajárak ingadozásának.

Méltányos kereskedelem

A méltányos kereskedelem köré szerveződő mozgalomnak az a fő célja, hogy a termelők méltányos árat és biztos jövedelmet kapjanak az áruikért. A civil társadalom egy olyan mozgalmáról van szó, ami a kritika mellé a megoldást is odateszi. Talán éppen ezért az egyik leggyorsabban fejlődő és legnépszerűbb civil mozgalom ma Magyarországon.

A Fair Trade címkével ellátott termékek általában drágábbak, de cserébe jobb minőségűek és garantálnak egy bizonyos, a piacinál magasabb, fix alapárat a termelőknek, melynek meghatározásakor figyelembe veszik az előállítás tényleges költségeit, így a termelők nem függnek az árutőzsdei árak ingadozásaitól. A Fair Trade mozgalom alapelvei az emberi jogok védelme, a társadalmi igazságosság, környezetbarát tevékenység és gazdasági biztonság előmozdítása. Az EU-ban 2009-ben másfél milliárd euróra becsülték a méltányos kereskedelemmel eladott termékek forgalmát, ami 70-szerese a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. A méltányos kereskedelemmel leggyakrabban forgalomba hozott termékek: kávé, tea, csokoládé, gyümölcsök.

Ökológiai lábnyom

A természet értékeit mindenki fogyasztja, és igénybe veszi „szolgáltatásait”. Mindenki hatással van tehát a Földre. Ez az ökológiai hatás az általunk kisajátított, a létfenntartásunkhoz igénybe vett természet méretével fejezhető ki. Minden egyes ember és társadalmi közösség elfoglal bizonyos teret a bolygó felszínéből azáltal, hogy szükségletei kielégítéséhez felhasznált javai megtermelése, valamint a kibocsátott hulladékok bizonyos teret igényelnek. Ennek a térnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. A bolygó felszínéből nemcsak azt a teret foglaljuk el, ahol életünket bonyolítjuk, hanem annál jóval nagyobbat. Egy település lakossága igénybe veszi azt a teret, ahonnan erőforrásai származnak, így az ökológiai lábnyom a különböző erőforrásokhoz köthető területekből adódik össze; pl. a házak, utak, infrastruktúra, energia formájában ténylegesen felhasznált terület; az élelmiszer előállításához szükséges területnagyság, stb.. Az ökológiai lábnyom jelképes kifejezése egy adott gazdaság vagy populáció természeti tőkeigényének a biológiailag produktív területen. Ez a terület több tényezőtől függ; így például a népesség méretétől, anyagi életszínvonalától, az alkalmazott technológiáktól, valamint az ökológiai produktivitástól. Magyarország lakosainak ökológiai lábnyoma a WWF 2008-as adatai szerint 3,5 hektár/fő. Az ökológiai lábnyom mellett azonban ismerni szükséges azt a területet is, amit a Föld adniképes, azaz a biológiai kapacitást, ez hazánk esetében csak 2,8 hektár/fő, vagyis nagyobblábon élünk, mint amekkorát megengedhetnénk magunknak.

Social marketing

A social marketing disciplína „születése” a 70-es évekre tehető, Philip Kotler (Philip Kotler –Nancy Lee Társadalmi felelősségvállalás kötet magyarul is megjelent, Kiadó: HVG, Szakmai partner: CSR Hungary, 2009) és Gerald Zaltman nevéhez fűződik. Ebben az esetben a termék értékesítési láncában a fogyasztó viselkedési attitűdjeit vizsgálták. A social marketing fogalmát úgy határozták meg, mint a marketing más területétől különböző, jól elhatárolható terület. A „szociális viselkedésen keresztül” célcsoportok érhetőek el.

Szegénység

Abszolút szegénység: saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteniés létminimum alatt él, földrészenként változóan 1-5 $/nap a rendelkezésre álló jövedelem.

Relatív szegénység: keresetük nem elég arra, hogy továbbfejlesszék magukat, mely társadalmi és kulturális szegénységet jelent, akik az adott társadalom nagy többségéhez képest szegények. A szegénység világszerte létező probléma és egyre növekvő méreteket ölt. Hajlamosak vagyunk olyan helyekhez kötni, mint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika, de a szegénység Európában is emberek millióit érinti. 2008-ban Európában 78 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, amit csak súlyosbított a gazdasági válság. A világon pedig majdnem a népesség fele él napi 2,5 $ alatt, ami kb. 3 milliárd embert jelent, ebből 1 milliárd gyermek.

Szelektív hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra. A nem szerves háztartási hulladék szelektív gyűjtése viszonylag kis költséggel kialakítható. A fogalmi tisztázatlanságra jellemző, hogy az italos kartonokat néhány helyen a műanyag hulladékokat gyűjtő konténerbe kell helyezni, míg azokat máshol a papírhulladék között gyűjtik.

Szervezeti kultúra

E. Schein klasszikus megfogalmazása szerint a szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere. A szervezeti kultúra és az üzleti etikai kapcsolata azért fontos, mert egy vállalati kultúra képes lehet erkölcstelen elvek támogatására, néha akár olyan erősen, hogy még az erkölcsös egyéneknek is nehéz kivonni magukat a hatása alól. Másrészt a szervezeti kultúra lehet a morális kiválóság biztosítéka is. A szervezeti kultúra etikai értéke attól függ, hogy milyen viselkedési minták követésére ösztönzi a szervezet tagjait, és hogy ezt miként teszi.

Társadalmilag felelős befektetés

Az 1960-as években vette kezdetét az a mozgalom, amelyben a polgárok (befektetők) szó szerint a pénzükkel szavaznak arról, hogy milyen vállalatokat támogatnak tőkéjükkel. A mozgalom tagjai azt tűzték ki célul, hogy a gazdálkodó szervezetek értékpapírjainak vásárlásai során etikai megfontolásokat is érvényesítenek. A tőkebefektetésével társadalmi értékeket támogatni kívánó magánszemély vagy intézmény számára több választási lehetőség is adódik.

  1. Negatív szűrés: bizonyos iparágak (dohány, alkohol, fegyver stb.) vállalataival, valamint bizonyos vállalati gyakorlatokkal (állatkísérletek, elnyomó rendszerek támogatása stb.) szembeni diszkrimináció.

  2. Pozitív szűrés: a befektető által magasra értékelt vállalati gyakorlatok (pl. közösségek támogatása, oktatás, jó személyügyi kapcsolatok, környezettudatos működés stb.) keresése és támogatása. Míg a negatív szűrés csak minimum, itt már van lehetősége a befektetőnek arra, hogy bizonyos értékeket támogasson.

  3. Aktív párbeszéd: a tulajdonosi jogokat kihasználva párbeszédre felszólítani a vállalatokat a kívánatosnak vélt változások előmozdítására. A felelős befektetést választókat erre szakosodott befektetési alapok szolgálják ki, amelyek tőkeereje rohamosan növekedett az elmúlt évtizedekben. (Az Egyesült Államokban egybillió dollár felett van az ilyen módon kezelt pénzek nagysága.) A kutatások szerint a jó célok támogatása és a rossz elkerülése nem jár együtt mérsékeltebb haszonnal. Az 1989-tõl elvégzett vizsgálatok nem mutattak ki jelentős különbséget a társadalmilag felelős befektetések, illetve a hasonló kockázatú befektetések között.

Társadalmi szerepvállalás

Ezen támogatási fogalomrendszerében általában három kategória különböztethető meg: intézményi mecenatúra, adományozás, szponzorálás.

Az intézményi mecenatúra a vállalat által alapított és/vagy fenntartott kulturális, oktatási és egyéb intézmények hosszú távú, alapvetően nonprofit szervezeten keresztül történő finanszírozását jelenti.

Adományozás az alapítványok, egyesületek számára, közhasznú, jótékony cél érdekében nyújtott egyszeri támogatás.

A szponzorálás kommunikációs célú, a szponzor és szponzorált kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése a megállapodás tárgyát képező esemény, rendezvény, vagy egyéb projekt megrendezése, megvalósítása, létrehozása kapcsán.

Természet (ökológiai rendszer):

A Föld anyagi szempontból kvázi zárt rendszer. A természetben nem létezik a hulladék fogalma. Minden folyamat mellékterméke alapanyagul szolgál egy másik folyamathoz, így alapvetően a körfolyamat a jellemző. Gazdaság (ökonómiai rendszer): nyílt rendszer, a természetből veszi a nyersanyagokat, energiahordozókat (szívó hatás), szennyező anyagokkal terheli meg azt. A gazdasági alrendszer folyamatosan növekszik, amely a véges természeti erőforrások kimerülését eredményezi.

Transzparencia / Átláthatóság

Az átláthatóság azt jelenti, hogy a vállalat a nyilvánosság és a piac számára a stratégiájával, pénzügyeivel és politikai határozataival, valamint eljárásaival kapcsolatos minden lényeges információt nyitott, átlátható módon és megfelelő időben biztosít. Transparency International (TI): A TI világvezető, korrupció ellenes társadalmi szervezet. Célja egy korrupciómentes világot eredményező változások előmozdítása. A vállalatok átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében több kezdeményezés is indult. Ezek egyike a Global Reporting Initiative (GRI), amely a fenntarthatósági jelentés irányelveit fogja össze nemzetközileg. Alapelvük szerint „Az átláthatóság mindenek feletti alapelv, és az elszámolhatóság központi eleme.”. A GRI arra törekszik, hogy ebbe az irányba mozdítsa el a szereplőket a jelentéstételben úgy, hogy egy általánosan elfogadott keretet hoz létre a fenntarthatósági teljesítmények közzétételéről.

Természetkímélő gazdálkodás

Olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természet közeli állapotuk fennmaradjon.

Utazást csökkentő megoldások

Az utazások csökkentésére ki kell használni a telekommunikáció adta lehetőségeket, mint amilyen a video- és audiokonferencia, mellyel csökkeni lehet az utazásokkal járó környezetterhelést. Az infokommunikációs szolgáltatások igénybevételével több ezer tonna CO2 kibocsátását előzheti meg. A Telepresence-szel kiváltott repülő utak lehetővé tették, hogy életszerű virtuális tárgyalásokon vegyenek részt a partnerekkel a környezet terhelése nélkül. Az utazáskiváltásnak köszönhetően kollégák családjaikkal is több időt tölthetnek, nem mellesleg a vállalat utazási költségei is csökkennek.

A távmunkában foglalkoztatottak arányának növekedésével kevesebb utazásnak köszönhetően hozzájárul az érintett munkavállalók CO2 kibocsátásának csökkentéséhez.

Üzleti etika

Az etikai kérdések olyan, gondosan meghatározott témákból alakultak ki, mint például a vállalat vásárlói iránti őszintesége vagy épp olyan tágabb szociális és filozófiai kérdésekből, mint a vállalat környezetmegőrzésért és munkavállalóinak védelme iránti felelőssége.

Sok etikai probléma abból ered, hogy a vállalat tulajdonosainak, dolgozóinak, vásárlóinak és a vállalatot körülvevő közösségeknek eltérőek az érdekeik. A vezetőknek egyensúlyt kell találniuk az ideális és a praktikus között. Szem előtt tartva mind a cég részvényeseinek a méltányos haszon iránti igényét, a becsületességet az üzleti gyakorlatban, a munkahelyi biztonságot, és az egyre növekvő környezeti és szociális igényeket. A vállalat Etikai Kódexének létrehozása az első lépés a belső és a külső etikai ügyek kezelésében. Ez minden érdekelttel igyekszik foglalkozni: alkalmazottak (vezetőket is beleértve), fogyasztók, részvényesek, beszállítók, közületi és közösségi tevékenység, természeti környezet.

Vállalati Fenntarthatóság

A vállalati fenntarthatóság egy üzleti megközelítés, ami hosszútávon növeli a részvényértéket azáltal, hogy kiaknázza a lehetőségeket és csökkenti a kockázatokat mind a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődés téren. A vállalati fenntarthatóság vezetői hosszú távú értéket teremtenek azáltal, hogy stratégiáikat és menedzsmentjüket úgy alakítják, hogy élni tudnak a fenntartható termékek és szolgáltatások piaci lehetőségeivel, miközben sikeresen csökkentik és elkerülik a fenntarthatóság költségeit és kockázatait.”(Dow Jones Sustainability Index)

A vállalati fenntarthatóságnak van gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziója is.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A társadalmi felelősségvállalás a cég azon kötelezettsége, hogy működésével és minden fenntarthatóságot célzó tevékenységével felelős a vállalat érdekelt feleinek. Ez a felelősség úgy gazdasági, mint szociális és környezeti téren értendő.

Üzleti szemmel nézve a CSR a szociális, gazdasági és környezeti kérdések menedzsmentjét jelenti.

A máig legtöbbet használt definíciót az EU Zöld Könyve alkotta meg 2001-ben, amely szerint „a CSR (vállalati szociális felelősség) egy olyan koncepció, amelynek keretében a vállalatok önkéntesen szociális és környezeti szempontokat, megfontolásokat integrálnak üzleti működésükbe és ilyen elvek fényében alakítják kapcsolataikat mindazokkal, akiket tevékenységük érint, illetve akik kihatással vannak az üzletmenetre (tehát lényegében a tágan értelmezett érdekelti körrel)”.

WEEE – Elektromos és elektronikai hulladékok

Az Európai Unió elektromos és elektronikus termékekből keletkező hulladékokra vonatkozó irányelve ma már minden tagállamra kötelező, így Magyarországra is.

A közvélemény, a kormányok és a vevők egyaránt egyre növekvő érdeklődést mutatnak a használt elektronikus termékek megfelelő selejtezése iránt, az egyre növekvő elektronikai hulladékok mennyisége miatt. Az Európai Unió az elektronikus hulladékok gyűjtését, kezelését és újrahasznosítását célzó rendszerek biztosítása érdekében kidolgozta a WEEE (Waste of Electric and Electronic Equipment) irányelvet, mely az Európai Unió teljes területén hatályba lépett. Az Európai Unió területén az irányelv betartását az egyes államok törvényhozó szervei biztosítják. Bizonyos európai országokban már több éve léteznek hasonló törvények, a legtöbb államban azonban az irányelv megvalósítása még folyamatban van.

Világszerte veszélyeztetett fajok

A kipusztulás veszélyét minden egyes állat- és növényfaj esetében a Nemzetközi Faj Fennmaradási Bizottság által megalkotott, és az egész világra egyaránt érvényes összehasonlító rendszer alapján értékelik. A rendszerben az állománynagyságra és/vagy az elterjedési területre, és szaporodási ráta csökkenésére vonatkozó küszöbértékek alapján határozzák meg, hogy mely fajok tartoznak a világszerte veszélyeztetett fajok közé. Magyarországon jelenleg négy világszerte veszélyeztetett madárfaj fészkel: a csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola), a túzok (Otis tarda), a haris (Crex crex) és a parlagi sas (Aquila heliaca).