A változó légkör


Bolygónk állapotát négy, egymással összefüggő jelenségcsoport alakítja:


Az élőlények számára kedvező körülmények között kialakult nagymértékű biológiai változatosság mára jelentősen fogyatkozik. Egy faj: az ember azonban szédületes ütemben szaporodik, és tevékenységével hatást gyakorol a fent említett tényezőkre. Az éghajlat légköri és óceáni folyamatokat foglal magában, melyek a szelek, a csapadék és a hőmérséklet globális változásait is szabályozzák. A légkör összetétele és a hőmérséklet közötti összefüggés lényegében igazoltnak tekinthető. Ha a légkörben pl. megnő az üvegházhatású gázok mennyisége, akkor ez felmelegíti az éghajlatot, ami bizonyos fajok életkörülményeit jelentős mértékben veszélyezteti. Bár a Föld földfelszíni légkörének hőmérséklete sosem volt változatlan, mégis az utóbbi kétszáz évben gyorsult fel jelentősen a kis mennyiségben jelen lévő, de nagy hatású légkör alkotók mennyiségének növekedése. Kétségtelen, hogy természetes forrásokban (pl. erdőtűz, vulkáni működés stb.) is kereshetjük a növekedés okait, azonban a légköri változások legfőbb okozója az emberi tevékenység. Ezek közül a legfontosabbnak tekinthető a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj és földgáz) elégetése, egyéb ipari és mezőgazdasági tevékenységek, valamint az erdőirtás. Az emberiség lélekszámának emelkedése és ennek nyomán a gazdasági tevékenység kibővülése tovább növelheti a légkör nyomokban jelen lévő alkotóinak mennyiségét, felgyorsítva ezzel a globális felmelegedést és az egyéb környezetszennyezési folyamatokat. Ha nem sikerül visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását nemzetközi összefogással és a szabályozó mechanizmusok kialakításával, akkor természeti katasztrófák sorozataival kell majd megküzdeni. A gazdálkodásnak ezt a szempontot is figyelembe vevő átállására nagy szükség lenne, mert a felmelegedéssel járó következmények súlyosan érintenék az emberiséget. A Föld globális felmelegedésére vonatkozó előrejelzések nem pontosak (nem is lehetnek azok), és így széles tartományt ölelnek fel. A különféle előrejelzések 1,5-8 °C közötti értékre becsülik a felmelegedés mértékét, amely felmelegedés mintegy 30-100 év alatt következhet be. A felmelegedéssel járó, előre is jól látható legfontosabb változásokat A légkör környezeti problémái c. fejezetben részletesen ismertetjük.

A problémák megoldását nemzetközi egyezmények jelenthetik, melyek szigorúan szabályozzák az egyes országok engedélyezett üvegházhatású gáz-kibocsátását, illetve előírják ezek csökkentését. Pl.: 1987-ben aláírt Montreali jegyzőkönyv, melyet 175 részt vevő ország ratifikált, és célja a CFC-k (halogénezett szénhidrogének) betiltása, így az ózonréteg védelme. Szintén jelentős a Kiotói jegyzőkönyv, melynek lényege, hogy az aláíró országok 2008 és 2012 között 5,2%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. A Kiotói jegyzőkönyvet 2004-ben ratifikálták.

Ma már nem csupán a globális légköri felmelegedés jelent problémát, hanem ennek hatásai: az éghajlat változása, bizonyos területek elsivatagosodása és a szélsőséges időjárás mind gyakoribbá válása. Árvizek, aszályok, hurrikánok és perzselő hőhullámok jelentik a legújabb veszélyeket. Ez jelenleg csak egy-egy területet veszélyeztet, de ha több térségre is kiterjed, akkor ezek világméretű katasztrófához vezethetnek. Az egyre gyakoribb aszályok krónikus vízhiányt eredményezhetnek. Az éghajlatváltozások hatásai regionálisan eltérőek lesznek, egyes területek elsivatagosodnak, míg más területeken kedvezőbb időjárási viszonyok alakulhatnak ki. Ez jelentős változást idézhet elő az élelmiszer-termelés és elosztás biztonságában, amely az emberiség jelentős része számára nagyobb kiszolgáltatottságot jelent.

A problémák megoldásának járható útja, ha a nemzetközi klímaegyezmények támogatói köre bővül. A biztosítási ágazat is aggódva figyeli a globális éghajlatváltozás következményeit. Az időjárás okozta károk elleni biztosítási összegek megállapításánál az időjárás múltbeli alakulását veszik figyelembe, holott a katasztrófák gyakorisága mára megváltozott, a bekövetkezés valószínűsége megnőtt. Az érintettek köre rendkívül széles, hiszen nem csupán a gigantikus metropolisok, hanem a kis szigetországok, illetve a tengerparti országok is kiemelten veszélyeztetett helyzetbe kerülhetnek, hiszen az emelkedő vízszint és a szélsőséges hurrikánok fenyegetik létüket, így az érintett országok a klímaegyezmények aktív támogatóivá váltak.