Ugrás a tartalomhoz

Fenntartható gazdaság

Somogyi Viola, Dániel Zoltán András, Rédey Ákos (2012)

Pannon Egyetem

Olajválságok (1973-1974 és 1979)

Olajválságok (1973-1974 és 1979)

A második világháború után kialakultak a jóléti államok (ezek közül csak a skandináv országok voltak képesek fenntartani a jóléti szintet a legújabb válság után is).

A hetvenes években 5 sokk is érte a világ gazdaságát. Ebből három az USA politikájához kapcsolódik: az aranystandard felmondása, a vietnámi háború okozta eladósodás kezelése bér- és árbefagyasztással és az infláció csökkentése miatt 15%-ra felemelt amerikai irányadó kamatráta. A másik kettő az olajhoz köthető.

1973 októberében tört ki a jom kippuri háború. Egyiptom és Szíria a jom kippur[8] ünnepén megtámadta Izraelt az 1967-es, hatnapos háborúban elfoglalt területek visszaszerzése (és Izrael elfoglalása) végett. A meglepetésszerű támadást az izraeliek visszaverték, átkeltek a Szuezi-csatornán, végül még a hónap végén fegyverszünetet kötöttek a felek.

A háború miatt 1973. október 16-án az addigi hordónkénti 3 dolláros olajár egy nap alatt 5 dollárra emelkedett, és következő évben elérte a hordónkénti 12 dollárt. Az OPEC (Organization of the Petroleum Exporting Countries - Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete) arab tagjaiból szerveződő OAPEC ekkor határozta el, hogy amíg Izrael vissza nem adja az elfoglalt területeket és a „palesztin nép jogait”, addig a kitermelést mérséklik, és azon országoknak nem szállít, amelyek a jom kippuri háborúban Izrael oldalán álltak. Olajembargót vezettek be az Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán ellen.

2.1. ábra - 2.1. ábra. Az olaj ára 1961-2007 között. Forrás: commons.wikimedia.org/wiki/File:Oil_Prices_1861_2007.svg

2.1. ábra. Az olaj ára 1961-2007 között. Forrás: commons.wikimedia.org/wiki/File:Oil_Prices_1861_2007.svg

Az olajválság eredményeként visszaesett a világkereskedelem, újabb válság alakult ki, ami különösen a fejlődő országokat sújtotta. A fejlett országokban ugyanakkor nagymértékű pénzügyi és bankkrízisek következtek be. Anglia az olajválság előtt esett át egy hitelezési válságon, és csak az úgynevezett mentőcsónak-akció mentett meg mintegy harminc másodlagos hitelintézetet a fizetésképtelenségtől. Az infláció mindeközben elérte a 25%-ot.

Nyugat-Európa strukturális válságot élt át, a háború utáni extenzív fejlődési modell, amit addig alkalmazott, elérte határait, az USA-ból származó technikai import helyett saját innovációra, kutatási és fejlesztési forrásokra kellett támaszkodni (Berend 2010). Az embargó és az előidézett válság hatására jelentős erőfeszítések történtek az olajimport csökkentésére, az energiafüggőség csökkentésére az új energiaforrások bevonásával és az energiahatékonyság növelésével. A megújuló energiaforrások ekkor kerültek a kutatások homlokterébe.

A legnagyobb átalakulás az autóiparon volt észlelhető. Az olajár drasztikus emelkedése és ezzel egyidőben megjelenő új környezetvédelmi szabályozások az üzemanyag fogyasztás csökkentésének technológiai lehetőségeire irányította a figyelmet. Az egyik irányvonalat az üzemanyag adagolás elektronikus majd informatikai rendszerekkel való optimálása jelentette, a másik a gépjárművek súlyának csökkentését célozta meg. Így terjedt el az alumínium, a könnyű ötvözetek és a műanyagok használata, s eltűntek a külső dekorációk, különösen a krómozás. Az áramvonalas autók reneszánszukat élték. A hetvenes éveket két "kisautó" elterjedése jellemzi - a Volkswagen Golf és a Renault 5-ös több verzióban került piacra. Az USA-ban a hatvanas évekbeli, többnyire 5-6 ezer köbcentis, V8-as motorral szerelt aszfaltcirkálók, illetve izomautók (például Ford Mustang) után megjelentek a takarékosabb modellek (20-25 l/100 km helyett 10-15 l/100 km).

A második olajsokk 1979-ben az iráni forradalom miatt bekövetkező ellátás akadozása miatt alakult ki. 1978 és 1980 között az OPEC az olaj árát megduplázta, ami mély válságba döntötte az iparosodott országokat, megemelte a kamatszínvonalat, és nagymértékben hozzájárult azokhoz az adósságválságokhoz, melyek a következő két évtizedben a fejlődő országokat sújtja.



[8]  Jóm kippur az engesztelés napja. A nap elnevezése arra a Tórában olvasható történetre utal, melyben Isten megbocsátotta Izrael fiainak az aranyborjú imádásának bűnét, amit akkor követtek el, mikor Mózes épp a bálványimádás tilalmát is tartalmazó kőtáblákat vette át Istentől. A zsidó kultúra legnagyobb ünnepe.