Ugrás a tartalomhoz
Belépés
Információ
Kapcsolat
English
A-
A
A+
Kezdőoldal
Hírek
Böngészés
Főoldal
> TÁMOP-4.1.2 A1 és a TÁMOP-4.1.2 A2 könyvei >
Könyvek
>
Egyéb
Méréstechnika
Dr. Pór Gábor (2013)
Dr. Pór Gábor
Tweet
Beágyazás
a feladatnak megfelelő módszer kiválasztásában. Bemutatja a z időben változó sztochasztikus jelek elemzésének módszereit.
Tartalomjegyzék
Pór Gábor: Méréstechnika
1 A mérés fogalma és célja
1.1. Mi a mérés?
1.2. Mérés és modellezés
1.3. Modellezés a Hosszúság- és térfogatmérésben
2. Mi is a modell és hogyan osztályozzuk?
2.1. Modell (tudományos)
2.2. Mikor jó a modell?
2.3. Validálás és verifikálás
2.4. Modell célja szerint
2.5. Modellek osztályozása
2.6. A modellezés alapmódszerei
2.7. Modellezés példája a hőmérséklet méréseknél A szobahőmérőtől a csillagok hőmérsékletéig
2.7.1 A napi hőmérséklet
2.7.2 Modellezés példája a hőmérséklet méréseknél
2.7.3. Gáz kinetika
2.7.4. Statisztikus fizikai kép
2.7.5. A hőmérséklet mérés történeti fejlődése
2.8. A nap hőmérséklete
2.8.1. Wien törvény
2.8.2. A sugárzással átadott hő
2.8.3. Kvantummechanikai alapok
2.8.4. Planck féle sugárzási görbe
2.8.5. Infravörös pyrométertől a mikrobolométer technológiáig
3. A mérési feladat
3.1. A mérés szerepe a mérnöki tevékenységben
3.2. A mérés osztályozása a Feladat típusa szerint
3.3. A FELADAT MEGOLDÁSA szerinti osztályozás
3.4. közvetlen és közvetett mérések
4. METROLÓGIA
4.1. Mérési alapfogalmak (Mérhető) mennyiség-től a .....
4.1.1. (Mérhető) mennyiség
4.1.2 Mennyiségrendszer
4.1 3. Valódi érték
4.1.4. Mérési elv
4.1.5. Mérőjel
4.2 A mérés
4.3 Mértékegységek, mértékegységrendszerek
4.4. A SI rendszer egységei
4.5. Származtatott egységek
5. Mérés a gyakorlatban
5.1. Mérés gyakorlati kivitelezése, a mérés elemei
5.2. A mérés folyamata
5.3. Mérőeszköz
5.4. Mérőlánc
5.5. Jelfeldolgozó egység
5.6. Mérés és modellezés a mérőláncban
5.7. Mérési eredmények felvétele
5.8. Mérési eredményt (rossz irányba) befolyásoló tényezők
5.9. Mérési eredmények táblázatban vagy diagramban történő megjelenítése
5.10. A mérőszoba
6. METROLÓGIAI MÉRÉSI BIZONYTALANSÁG FOGALMAK
6.1. Mérési bizonytalanság
6.2. Kiterjesztett bizonytalanság
6.4. Becslés
6.5. Mérési eredmény
6.6. A mérési bizonytalanság becslésének Alapvető típusai
6.7. Valószínűségi változó A-típusú standard bizonytalanság értékelése
6.8. A valódi értékhez közelálló, legjobb érték becslése
6.9. Példa: a legjobb jellemző átlagos érték számítására
6.10. a mérési bizonytalanság B típusú értékelése
7. Egy ismérv szerinti elemzés
7.1. Empirikus eloszlások
7.2. Módus és Medián számítása
7.3. A szórás jellegű terjedelem, ami nem szórás
7.4. A szórás számítási képletei
7.5 Eloszlás jellemzők
7.5.1. számtani közép, mintaátlag, (mean)
7.5.2. medián, (median)
7.5.3. és a harmonikus közép:
7.6. Kiterjedés jellemzők
7.6.1. A ferdeség
7.7. Tapasztalati variancia Ez ismétlés, de más szavakkal!
7.8. Eredő standard bizonytalanság meghatározása
7.9. Statisztikai hipotézisek, statisztikai döntések
7.10. Statisztikai hipotézisek, Nullahipotézis és alternatív (ellen)hipotézis
7.10.1.Egyoldalas és kétoldalas hipotézisek
7.10.2. Elsőfajú és másodfajú hibák
7.10.3. Gyakori statisztikus próbák
7.11. Összefüggések vizsgálata
7.11.2.A legkisebb négyzetek elve
7.11.3. Egyenes paramétereinek becslése (lineáris regresszió)
7.11.4. Szórásbecslések az illesztéshez
7.11.5. Az illesztés jósága
7.12. Nemlineáris paraméterbecslés
8. Jelek és jelrendszerek (matematikai alapok)
8.1. A mért jelek osztályozása
8.2. Melyik osztályba soroljuk a jelet?
8.3. Összetett periodikus jel racionális arányú frekvenciákkal
8.4 Eloszlás függvény becslése
8.5. Autokorrelációs függvény
8.6. Keresztkorrelációs függvény
8.6.1. Példa: CCF áramló közegben
8.6.2. CCF teljedő perturbációk estén de Zavaró összetevők esetén
9. Spektrumszámítások
9.1. A periodikus jelek összetevőkre bontása (Fourier sorfejtés)
9.2. Spektrum fogalma
9.3. Fourier transzformáció
9.4. Autospektrum
9.5. Autospektrum további használata
9.6. Keresztspektrum
9.6.1. CPSD az áramlástani példában
9.7. Lineáris rendszerek be- és kimenetek szerinti osztályozása
9.8. Átviteli függvény
9.9. Koherencia függvény
9.10 Az átlagolás szerepe a koherenciában
9.11. Koherencia egy bemenetű rendszerekben
9.12. Koherencia két, vagy több bemenetű rendszerekben
9.13. A fázisfüggvény
10. Skálázások és mértékek
10.1 AZ AMPLITÚDÓ MÉRTÉKE, A SZINTEK
11. Véges mintákból való becslés
11.1 A definiált mennyiségek kiszámítása, becslése
11.2 Picket fencing
11.3 Mintavételezés és hatása
11.4. Ablakozás, a véges mérési hossz hatása és korrekciói
11.5. Bartlet vagy háromszög ablak
11.6 Hanning ablak
11.7 Hamming ablak
11.9 Force window
11.10 A mérés kiterjesztése ablakon kívülre
Letölthető anyagok
DC metaadatok
Cím:
Méréstechnika
Szerzők:
Dr. Pór Gábor
Kiadó:
Dr. Pór Gábor
Dátum
2013.09.23.
Források:
eredeti információforrás
Nyelv
Magyar
Terület:
2013, Magyarország
Tárgyszavak
Modell alapú mérés, Mérési laboratórium, Folyamatok méréstechnikája