Ugrás a tartalomhoz

Környezet és klímavédelem alapjai

Szabó Éva Enikő (2012)

EDUTUS Főiskola

Lokális szintű klímaprogramok Magyarországon

Lokális szintű klímaprogramok Magyarországon

Klímaszempontú helyzetkép a magyarországi településekről

Az MTA-KvVM együttműködésében zajló VAHAVA projekt keretein belül 2004–2005-ben sor került egy klímaváltozással kapcsolatos felmérésre is, amely során önkormányzatok vezetőit és kiválasztott mintavállalkozások menedzsereit kérdezték meg arról, hogy mennyire tájékozottak a klímaváltozás várható hatásairól és hogyan foglalkoznak a klímaváltozásra való felkészüléssel [Csete (2008)]. A vizsgálatokból kiderült, hogy a döntéshozók gyakran hiányos ismeretekkel rendelkeznek, a felkészülésben pedig az állam segítségét és útmutatását várják, helyi elkötelezettségről, cselekvési tervekről alig tudtak beszámolni.

2007-ben az MTA Szociológiai Intézetében három magyarországi településsel együttműködve elkezdődött a helyi klímavédelmi stratégiák kidolgozása. A három település: Tatabánya, Pomáz és Hosszúhetény ma már kész stratégiával rendelkezik, amelynek megvalósításában számos eredményt tudnak felmutatni. 2007-ben megalakult Magyarországon a Klímabarát Települések Szövetsége.

Külön figyelmet érdemelnek a kistelepülések, amelyek a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés kulcsszereplői. A falvak és községek sérülékenysége igen változó lehet, de a klímaváltozás mezőgazdaságra és vízgazdálkodásra (ár- és belvízvédelemre) gyakorolt hatásai elsősorban itt csapódnak le, ezért a vidék lehet a klímaváltozás egyik nagy vesztese. Erre irányult a Tisza-tó környéki települések vizsgálata [Csete (2008)], amelynek eredményeiből kiderül, hogy a térségben az önkormányzatok elismerik szerepük fontosságát, felelősségüket és a cselekvés szükségességét. Lényeges megállapítás, hogy a lakosság öntevékeny kezdeményezései nélkül, mint pl.: az ár- és belvízvédelem kapcsán az árkok rendszeres karbantartása, a helyi cselekvési programok nem valósíthatóak meg. A vizsgálat eredményeként sor került egy mintamodell kidolgozására, amely országosan is alkalmazható és fenntarthatósági cselekvési mintamodellként is elfogadható. A modell 4 fő pontja a következő:

  1. A klímaváltozásra való felkészülés helyi lehetőségeinek feltárása,

  2. A megelőzés lépéseinek kidolgozása,

  3. Az alkalmazkodás folyamatának megtervezése,

  4. A károk helyreállításának lehetőségei, az érintettek bevonásának feltételei.

Klímabarát települések Magyarországon

Helyi, települési szinten számos olyan konkrét lépést lehet tenni, amellyel a település környezetterhelő, éghajlat-befolyásoló hatása csökkenthető, ill. megszüntethető. A legfontosabb alapelv a megoldás keresésében, hogy a helyi közösségek, a közelben lévő településekkel együttműködve törekedjenek a helyi szinten rendelkezésre álló természeti és emberi erőforrások felhasználására. Ha a helyi közösség a saját környezetében rendelkezésre álló erőforrásokat, termékeket hasznosítja (pl. erdőgazdálkodással, a föld művelésével vagy a helyi piac megerősítésével), akkor csökken a környezet terhelése, javul az ellátás biztonsága, továbbá erősödik a helyi gazdaság, megerősödik a helyi közösség. A cél tehát olyan fenntartható, „klímabarát települések” kialakítása, amelyek képesek a minél nagyobb fokú önellátásra és a természettel való együttműködés új módjának kidolgozására.

Az előttünk álló elkerülhetetlen változásokra való felkészülésben kulcsszerepe lehet a megerősödő, klíma-, ill. környezettudatos településeknek és a helyi közösségeknek, amelyek felismerték, hogy a kialakult helyzetben elsősorban saját magukra és egymás segítségére számíthatnak. Ebből a célból jött létre 2007-ben a Klímabarát Települések Szövetsége, amelynek működését az MTA Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhely szakmailag támogatja

A szövetség önkormányzati tagjai:

Albertirsa (12 300 fő)

Budapest XII. kerülete (56 500 fő)

Hosszúhetény (3 360 fő)

Küngös (550 fő)

Pilis (11 400 fő)

Pomáz (16 600 fő)

Szekszárd (33 800 fő)

Tatabánya (70 300 fő)

Tápióbicske (3 500 fő)

Tápiószentmárton (5 500 fő)

Vecsés (20 550 fő)

Tatabánya klímastratégiája, tapasztalatok, követendő példák

A tatabányai klímaprogram munkarészei megelőzési és alkalmazkodási cselekvésekből állnak. A megelőzés a katasztrofális hatásokkal járó éghajlati változások elkerülését célozza: egyrészt az üvegházgázok légkörbe bocsátásának visszafogását, másrészt a már a légkörben található üvegházgázok elnyeletését jelenti. Mivel azonban az éghajlatváltozás már jelenleg is zajlik, és bizonyos további éghajlati módosulások szintúgy elkerülhetetlenek, szükség van az alkalmazkodásra is, amely a már kiküszöbölhetetlen éghajlatváltozás hatásainak mérséklését jelenti.

Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése négy területen lehetséges:

Közlekedés: cél a gépjárműforgalom csökkentése, a gyaloglás és kerékpározás támogatása, a közlekedési igény csökkentése, a tömegközlekedés előnyben részesítése, valamint a klímakímélő autózás.

Elegendőségi stratégia: a gépjárműforgalom csökkentése (különösen az egyéni gépjárműforgalomé), ezzel együtt a gyaloglás, a kerékpározás támogatása, valamint a közlekedési igény csökkentése.

  • Szükséges kialakítani minél több állandóan és/vagy időszakosan autómentes, illetve csökkentett forgalmú zónát a városban.

  • Célszerű parkolási díjat bevezetni a város forgalmas területein.

  • Fontos a teljes kerékpárút-hálózat kiépítése a már meglévő tervek segítségével.

  • Szükséges minél több kerékpártároló létesítése, különösen a város leginkább látogatott intézményeinél.

  • A várostervezésben szükséges, hogy kiemelt szempont legyen a közlekedési igény csökkentése.

Hatékonysági stratégia:

  • Elsődleges a tömegközlekedés előnyben részesítése a személygépkocsikkal szemben, vonzóbbá kell tenni a Vértes Volán Zrt. szolgáltatásait: célszerű volna a járatok sűrítése, a menetrend összehangolása a vasúti menetrenddel, a szolgáltatások olcsóbbá tétele, valamint az utazás kényelmesebbé tétele.

  • Másodlagos a minél klímakímélőbb autózás, telekocsirendszerek létrehozására volna szükség.

  • Elő kell segíteni a Green Plus égéskatalizátor széles körű használatát: érdemes elérhetővé tenni az üzemanyagtöltő-állomásoknál, illetve alkalmazni lehet a Vértes Volán Zrt. járatainál.

  • Szükséges az üzemanyag-takarékos vezetési stílus propagálása (autósiskolákban, külön tanfolyamokon, illetve kiadványok segítségével).

Energiafelhasználás: az épületek és infrastrukturális létesítmények energiaellátásánál cél az energiatakarékosság és az energiahatékonyság fokozása, valamint a megújuló energiaforrások előnyben részesítése.

Elegendőségi stratégia:

  • Mind a távfűtésű, mind pedig az egyéni fűtésű lakásokban megfontolandó a fűtés mértékének csökkentése. Ennek érdekében fontos minden távfűtésű lakásban lehetővé tenni a fűtés egyéni mérhetőségét és szabályozhatóságát, és ezáltal az egyéni számlázást.

  • Fontos, hogy az elektromos légkondicionáló berendezések helyett alternatív, energiatakarékosabb épülethűtési módszerek terjedjenek el Tatabányán (pl. árnyékolás, zöldtetők, éjszakai szellőztetés).

  • Meg kell vizsgálni, hogy hol és mikor van fölösleges közvilágítás a városban, és ezt érdemes megszüntetni.

  • Ahol lehetőség van rá, közlekedési lámpák helyett körforgalmakat kell kialakítani a forgalmas kereszteződésekben. Ez jelentheti a már létező közlekedési lámpák megszüntetését is.

Hatékonysági stratégia:

  • Szükséges minél hatékonyabb hőszigetelés kialakítása a város minden épületénél (a panelházak esetében a panelprogram folytatása révén).

  • Szükséges minél hatékonyabb fűtési és hűtési rendszerek alkalmazása a város minden épületénél.

  • Minden esetben fontos betartatni, és szükség esetén szigorítani is kell, az építészeti energiahatékonysági normákat.

  • Energiatakarékos világítótesteket kell használni az épületekben, a közvilágításnál, továbbá a közlekedési lámpákban.

Hulladékgazdálkodás: cél a hulladék mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a depóniagáz hasznosítása.

Elegendőségi stratégia:

Lényeges a Tatabányán keletkező hulladék mennyiségének csökkentése elsősorban a pazarló fogyasztás lefaragása és a komposztálás elősegítése révén. Előbbihez elengedhetetlen a tudatos vásárlási szokások népszerűsítése.

Hatékonysági stratégia:

  • A város teljes területén szükséges megoldani a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának szelektív gyűjtését, valamint minél inkább a helyi újrahasznosítást.

  • A depóniagáz hasznosítása révén a lehető leghamarabb csökkenteni kellene a hulladéklerakókból fölszabaduló metán mennyiségét.

A gazdaság térbeli szerkezete: cél a gazdaság lokalizációja. A szállításokból fakadó üvegházgáz-kibocsátás csökkenthető a gazdaság lokalizálása (helyivé tétele) révén. Ennek lényege, hogy a Tatabányán elfogyasztott javakat a városhoz minél közelebb (legkedvezőbb esetben helyben) termeljék meg, minél inkább helyi természeti erőforrások fölhasználásával. A különböző gazdasági szektorok közül elsősorban a mezőgazdaság esetében lehetséges a lokalizáció, együttműködésben a környékbeli mezőgazdasági termelőkkel.

  • Új gazdasági szereplők városba települése esetén előnyben kell részesíteni a helyi anyagokat és energiaforrásokat felhasználó, illetve a helyi fogyasztásra termelő vállalkozásokat.

  • Elő kell segíteni, hogy a környékbeli mezőgazdasági termelők képesek legyenek Tatabányán értékesíteni áruikat.

Az üvegházgázok elnyeletése érdekében cél a fatelepítés és a meglévő fák megőrzése. Az üvegházgázok kibocsátásának visszafogása, illetve elnyeletésük terén a város által elért eredményeket folyamatosan nyomon kell követni. A városnak célt kell kitűznie maga elé: hány százalékos üvegházgáz-kibocsátáscsökkentést akar elérni és milyen időtávon.

Az alkalmazkodás lehetőségei:

Az éghajlatváltozás miatt Tatabányát a korábbinál gyakrabban és fokozottabban fenyegethetik hőhullámok, erdőtüzek és extrém csapadékesemények. Ezekhez a már elkerülhetetlen hatásokhoz különféle módokon alkalmazkodni szükséges.

Hőhullámok

  • kiemelten fontos annak elérése, hogy a hőhullámok hatására ne következzenek be zavarok a „kritikus infrastruktúrákban”, de legalábbis e zavarok minél kisebb mértékűek legyenek,

  • szükséges a városi hőségriadóterv elfogadása,

  • lényeges az árnyékolás megoldása mindenhol, ahol erre szükség lehet,

  • faültetés (mivel a fák nagymértékű párologtatásuknak köszönhetően csökkentik a nappali maximumhőmérsékleteket, és így a városi klíma mérséklődik),

  • alternatív épülethűtési módszerek elterjesztése.

Erdőtüzek

Fenn kell tartani, és szükség esetén javítani kell a tűzoltósági oltókapacitást (esetleg önkéntes tűzoltók bevonásával).

Extrém csapadékesemények

  • kiemelten fontos annak elérése, hogy az extrém csapadékesemények hatására ne következzenek be zavarok a „kritikus infrastruktúrákban”, de legalábbis e zavarok minél kisebb mértékűek legyenek,

  • lényeges a nagymennyiségű csapadékvíz elvezetésének megoldása,

  • fontos, hogy a városban csökkenjen a vízfelhasználás, illetve a vízszükséglet kielégítéséhez más forrásokat is minél inkább igénybe vegyenek. A csapadékvíz összegyűjtésétől kezdve a nem vízöblítéssel (de legalábbis nem ivóvízzel) működő angol WC-k elterjesztéséig minderre sokféle lehetőség áll rendelkezésre, amelyek részletes vizsgálatára volna szükség.

Járulékos hasznok

Miközben a tatabányai alkalmazkodási cselekvések hasznai egyértelműen Tatabányán jelentkeznek, a helyi megelőzési cselekvések jótékony hatásai globálisan eloszlanak, és Tatabányára csak jelentéktelen rész jut, az is csupán nagy időkéséssel.

  • A városi légszennyezés csökkenése. Az emberek egészségi állapotának javulása köszönhetően a fent fölsorolt közlekedési és energiafelhasználásbeli változásoknak.

  • A város autonómiájának növekedése. Egyrészt csökken a külső energiaforrásoktól való függőség köszönhetően a fent fölsorolt energiafelhasználásbeli változásoknak. Másrészt fokozódik a gazdasági önellátás (különösen a mezőgazdaság területén) köszönhetően a gazdaság lokalizációjának.

  • Hírnév a városnak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres klímaprogramoknak otthont adó települések a nemes cél érdekében tett erőfeszítéseiknek köszönhetően gyakran országos, sőt a határokon is túlterjedő hírnévre, elismerésre tesznek szert. Különösen igaz mindez a klímaprogramok terén az országukon belül úttörő településekre.

  • A közösségek megerősödése. A nemzetközi tapasztalatok szerint a helyi klímaprogramok rendszerint a helyi közösségek megerősödésével járnak együtt többek között azért, mert az éghajlatváltozás elleni közös cselekvés összehozza az embereket.

A tatabányai klímaprogram sikerének fontos feltételei közé tartozik, hogy a város csatlakozzon a klímabarát települések nemzetközi és hazai szövetségeihez. A szövetségi tagság ugyanis egyrészt fontos információkhoz való hozzájutást segít elő, másrészt ennek révén anyagi források nyílhatnak meg a klímaprogram számára, harmadrészt pedig a településszövetségek révén lobbizni lehet annak érdekében, hogy a települési klímaprogram kedvezőbb állami, illetve nemzetközi környezetben működhessen. Tatabányának csatlakoznia kell egyrészt a klímabarát települések nemzetközi szövetségeinek legalább egyikéhez (ilyen a csaknem 1200 tagú európai Klima-Bündnis és a több mint 600 tagú globális ICLEI Cities for Climate Program), másrészt a magyarországi Klímabarát Települések Szövetsége Egyesülethez.

Albertirsa klímastratégiája, tapasztalatok, követendő példák

Az albertirsai klímaprogram irányelveinél és prioritásainál a NÉS-ben (Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia) megfogalmazottak az irányadók. A klímaprogram megelőzési és alkalmazkodási cselekvésekből áll.

Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése

Közlekedés

A közúti közlekedés a legszámottevőbb kibocsátási forrás az üvegházgázok tekintetében. A kibocsátás több mint a feléért a személygépjárművek, 1/3-ért a teher- és áruszállító gépjárművek, míg a fennmaradó részért a buszok és az egyéb közlekedési járművek a felelősek. Ezért strukturális változásra van szükség a közlekedés területén. Csökkenteni kell a gépjárműforgalmat, és ezzel együtt előtérbe kell helyezni a gyalogos és kerékpáros, valamint a tömegközlekedést.

  • A következő esztendők várospolitikájának kiemelt célja kell legyen az Albertirsát északnyugat – nyugat – délnyugat – dél – délkelet irányban elkerülő út megépítése, amelynek segítségével jelentős mértékben csökken az átmenő gépjárműforgalom.

  • Szükséges kialakítani minél több állandóan és/vagy időszakosan autómentes, illetve csökkentett forgalmú zónát a városban.

  • Fontos a teljes kerékpárút-hálózat kiépítése.

  • Szükséges minél több kerékpártároló létesítése, különösen a város leginkább látogatott intézményeinél.

  • A várostervezésben kiemelt szempontnak kell lennie a közlekedési igény csökkentésének.

  • Elő kell segíteni a Green Plus égéskatalizátor széles körű használatát.

  • Szükséges az üzemanyag-takarékos vezetési stílus propagálása (autósiskolákban,

  • külön tanfolyamokon, illetve kiadványok segítségével).

Energiafelhasználás

Az energiafelhasználás csökkentése is jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Mind a lakossági, mind az intézményi, mind az ipari energiafelhasználásnál a takarékosságot kell propagálni. Az energiaszektor kibocsátási csökkentése az alábbi területeken valósulhatnak meg: energiahatékonyság növelése, energiatakarékosság növelése, megújuló energia elterjesztése, szén-dioxid-megkötési technológiák bevezetése.

  • Meg kell vizsgálni, hogy hol és mikor van fölösleges közvilágítás a városban, és ezt érdemes megszüntetni.

  • Minél hatékonyabb hőszigetelést kell kialakítani a város minden épületénél (nyílászárók felújítása vagy cseréje, épülethatároló felületek hőszigetelése).

  • Minél hatékonyabb fűtési és hűtési rendszereket kell alkalmazni a város minden épületénél.

  • Fontos, hogy az elektromos légkondicionáló berendezések helyett alternatív, energiatakarékosabb épülethűtési módszerek terjedjenek el (pl. árnyékolás, zöldtetők, éjszakai szellőztetés).

  • Minden esetben fontos betartatni, és szükség esetén szigorítani is kell, az építészeti energiahatékonysági normákat.

  • Energiatakarékos világítótesteket kell használni az épületekben, a közvilágításnál.

  • Szükséges az energiatakarékos életmód megismertetése az emberekkel (oktatási és nevelési intézményekben, előadások szervezésével, a helyi sajtó segítségével).

  • Elengedhetetlen a megújuló energiaforrások (napenergia, szélenergia, biomassza energia és geotermikus energia) térnyerésének elősegítése.

Hulladékgazdálkodás

Fontos a háztartási és az ipari hulladék kibocsátásának racionalizálása.

  • A város teljes területén szükséges megoldani a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának szelektív gyűjtését, valamint újrahasznosítását.

  • Propagálni kell a pazarló fogyasztás lefaragását és a komposztálás elterjesztését.

  • Népszerűsíteni kell a tudatos vásárlási szokásokat (vásárlólista, újrahasznosítható termékek vásárlása, hulladékszegény termékek).

Az alkalmazkodás lehetőségei

Albertirsán a megelőzés területei lehetnek: természetvédelem, humán egészségügy, vízgazdálkodás, mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés, erdők).

Természetvédelem

A hőmérséklet-emelkedés hatására a települések ökoszisztémája is megváltozhat. Ez láncreakciókat indít el – az élővilág fajainak átrendeződése, a biodiverzitás csökkenése, az inváziós fajok terjedése, új inváziós fajok megjelenése (kártevő rovarok és gyomok terjedése), a talaj kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése és a tűzesetek gyakoribbá válása. Ezt a folyamatot már nem tudjuk megállítani, de tehetünk a jelenlegi állapot fenntarthatósága érdekében.

  • Fontos a természeti területek jelenlegi állapotának megőrzése, javítása.

  • Szükséges a helyi jelentőségű védett területek megőrzése, hosszú távú kezelése és arányának növelése.

  • Nagy figyelmet kell fordítani az védett állat- és növényfajok életterének fokozott védelmére.

  • Fontos a változás hatására alakuló természet folyamatos elfogadása és segítése.

Humán egészségügy

A szélsőséges időjárási események negatívan hatnak az emberek egészségi állapotára. A hőmérséklet emelkedése hozzájárul a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedéséhez, ami növelheti, növeli a betegségek terjedését. A változás negatívan hat a légszennyező anyagok koncentrációjára. A légkör változása a világűrből érkező sugárzás erősségét is megváltoztatja.

A legveszélyeztetettebb korosztályok a 4 év alatti gyermekek és a 65 év feletti idősek. Mindezeket figyelembe véve fontos, hogy az emberek védekezzenek az általunk nem befolyásolható hatások ellen.

  • Folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot a lehetséges veszélyekről (UV-riadó).

  • Ki kell dolgozni a település hőségriadó tervét.

  • Megfelelő munkafeltételeket kell teremteni a bel- és kültéri munkahelyeken.

Vízgazdálkodás

Az éghajlatváltozás hatására módosulhat a rendelkezésre álló vízkészletek mennyisége és minősége. Olyan szélsőségek megjelenésére számíthatunk, mint az aszály és a hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiség. Sokan mondják, hogy a „víz az élet bölcsője”, ezért fontos, hogy erre is nagy figyelmet fordítsunk.

  • Ki kell dolgozni új víztakarékossági módszereket (csapadékvíz gyűjtése).

  • A nagy mennyiségben lehulló csapadék elvezetésének, tárolásának megoldása.

  • Szükséges a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése.

  • A téli síkosság mentesítéséhez a sózás helyett környezetbarát anyagokat kell használni.

  • Propagálni kell a gazdaság és a háztartások vízfelhasználásának hatékonyságát.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságra is érzékenyen hat a klímaváltozás. A szélsőséges időjárási viszonyok (aszály, belvíz, jégeső, szélviharok) egyre nagyobb terhet rónak a mezőgazdaság szereplőire. Fontos, hogy ezen résztvevők megkapják a megfelelő tájékoztatást és támogatást.

  • Szükséges az információs rendszerek kiépítése a károk megelőzése és enyhítése céljából.

  • Fontos a táj mozaikosságának növelése (mezsgyék, sövények, fasorok).

  • Szükséges a mezővédő sávok rendszerének kialakítása.

Együttműködési lehetőségek

A klímastratégia kialakítása és végrehajtása elsősorban önkormányzati feladat, de a nemzetközi tapasztalatok alapján annál eredményesebb, minél több helyi szereplőt sikerül bevonni a programba. Fontos kulcsszereplők:

  • helyi sajtó;

  • albertirsai székhelyű, illetve tevékenységüket itt kifejtő ipari és szolgáltató cégek;

  • helyi és országos civil szervezetek és kezdeményezések (különös tekintettel a Gerje Klímabarát Egyesületre és az Albertirsa Barátainak Körére, továbbá egyéb újonnan alakuló, az éghajlatváltozásra fókuszáló közösségekre);

  • orvosok, egészségügyi szakemberek;

  • katasztrófavédelmi szakemberek;

  • pedagógusok (óvodákban és iskolákban);

  • egyházak;

  • művészek.

A klímaprogram finanszírozása

A programnak vannak olyan elemei, amelyek nem igényelnek jelentősebb pénzbeli ráfordítást. A program állandó költségeit önkormányzati forrásokból kell előteremteni, míg az alkalmi költségek esetében bevonhatók külső (pl. pályázati vagy vállalati) források is. A klímaprogram finanszírozásához elengedhetetlen egy önkormányzati klímaalap létrehozása.

Az alap bevételeit képezhetnék:

  1. az önkormányzati költségvetésből a klímaprogramra biztosított évenkénti összegek;

  2. adományok;

  3. helyi adóbevételek (pl. a villamosáram-fogyasztás helyi adója, helyi üvegházgáz adó) – ezek döntően olyan kis összegek lennének, amelyeket a fogyasztók szinte észre sem vennének, ám a klímaprogram finanszírozása szempontjából sokat jelentenének;

  4. „carbon offset” (vagyis a város lakóinak – esetleg másoknak is – lehetőségük nyílna arra, hogy egyes nagy üvegházgáz-kibocsátást okozó tevékenységeiket, pl. repülőutak, úgy kompenzálják, hogy egy meghatározott összeget befizetnek a klímaalapba).

A leckéhez kapcsolódó esettanulmányok

A klímabarát települések eddigi eredményei és a továbblépés lehetőségei

Az összeállításban a klímaprogramok fontos részterületei szerinti csoportosításban gyűjtöttük össze a programokat. Ezek:

  • a klímatudatosság növelése,

  • az alkalmazkodás,

  • és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.

Először az egyes településeken elért eredmények egy részét mutatjuk be, ezt követően a szövetség tevékenységét, és végül azt, hogy az MTA Szociológiai Kutatóintézet hogyan segíti ezt a munkát. (Először csak a témaköröket soroljuk fel, s a hírlevelekben megjelent írásokban és az összeállítás végén található az egyes részek bővebb ismertetése.) Az összeállítás végén felsorolunk néhány olyan akadályt, amely megnehezíti, hogy komolyabb eredményeket érjünk el, s végül azokat a lehetőségeket, amelyek a továbblépés segíthetik.

I. A klímabarát településeken eddig elért eredmények

1. A klímatudatosság terén:

  • Meteorológiai állomás az iskolában (Pomáz)

  • Klímabarát üzlethálózat kialakítása (Pilis)

  • 1 újszülött / 1 elültetendő facsemete program (Pilis)

  • Autómentes napok és más rendezvények szervezése (több helyen)

  • „Nyílt tér hét” rendezvény – 2009. november (nyolc településen)

  • Dera-patak-fórum rendezvény (Pomáz)

  • Gerje – Tápió I. Magyarországi Klímabarát Körzet megalakulása

  • Az Első Kárpát-medencei Klímabarát Egyezmény 2009 tavaszán

  • InterKlíma Sk + Hu Mozgalom (8 szlovákiai és 8 magyarországi önkormányzat)

  • Iskolai programok (több helyen)

  • A pomázi kerékpárút kialakítása

  • Honlapok indítása (több helyen)

  • A helyi közösség erősítése (több helyen)

  • Filmvetítések (több helyen)

  • Előadások tartása és beszélgetések szervezése (több helyen)

  • Klímakörök rendszeres összejövetelei, amelyek nyitottak mindenki számára

  • Az országos és a helyi sajtó tájékoztatása

  • Tudományos konferenciák szervezése

2. Az alkalmazkodás területén:

  • Helyi „Éghajlatváltozás és a víz” stratégia kidolgozása (Pomáz)

  • Hőségés UV-riadóterv (Tatabánya)

  • UV-mérő készülék üzemeltetése és ez alapján a lakosság tájékoztatása (Budapest XII. területe)

  • Iskolai „napozás” tanfolyam indítása (Pomáz)

  • Hőségriadó kidolgozása (Pomáz)

  • Mezőgazdasági önellátásra törekvés (Hosszúhetény)

  • Iskolai tankert elindítása (Hosszúhetény)

  • Helyi piac megszervezése (Hosszúhetény)

3. Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentése terén:

  • Fák ültetése (több helyen)

  • Javaslat a helyi menetrend átalakítására (Tatabánya, Pomáz)

  • Kerékpáros programok (több helyen)

  • Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérése és kompenzálása (Tatabánya)

  • Zöld iroda programban való részvétel (Tatabánya)

  • Komposztálás (Albertirsa, Szekszárd)

  • A háztartási olaj gyűjtése (Pilis)

  • Lakások szigetelése (Tatabánya)

  • Világítás korszerűsítése (több helyen)

  • A „Klímabarát felhívás” elfogadása (19 település vezetője írta alá)

II. A Klímabarát Települések Szövetsége

A szövetség fő célja, hogy a települések közötti kapcsolat kialakításának elősegítse, hogy azok ismerjék meg egymás programjait, eredményeit és kudarcait, és így egymást erősítve, egymás programjait is felhasználva alakuljanak majd ki a valóban klímabarát települések.

Ennek érdekében:

  1. Működteti a szövetség honlapját (www.klimabarat.hu)

  2. Kiadja a klímabarát hírlevelet

  3. Minden évben megszervezi a klímabarát települések éves konferenciáját

  4. Megszervezi a rendszeres koordinátori megbeszéléseket

  5. Előkészítette a „Klímabarát felhívást”, amelyet 19 település polgármestere írt alá, s amelynek célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátási szintjét fokozatosan csökkentsük a természetes nyelők szintjére

  6. Megszervezte a „Nyílt Tér Hét” elnevezésű rendezvényt 2009-ben

Ezen kívül a szövetség kapcsolatot tart a hazai környezetvédő civil szervezetekkel, és e szervezetekkel együttműködve is támogatja a települési programok megvalósítását.

III. Az MTA Szociológiai Kutatóintézete

A klímabarát települések szakmai támogatója a Szociológiai Kutatóintézet. Ennek keretében:

  1. Folyamatosan figyeli a nemzetközi és a hazai éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket, és ezeket közvetíti a települések felé.

  2. Folyamatosan figyeli a külföldi klímabarát települések tevékenységét, és ezekről tájékoztatja a hazai klímabarát településeket.

  3. Hazai szakmai és kormányzati fórumokon képviseli a helyi szint jelentőségét. (Pl. a készülő éghajlatvédelmi törvény előkészítése során, de más fórumokon is.)

  4. Folyamatosan keresi az elméleti elképzelések gyakorlati megvalósításnak lehetőségeit a hazai körülmények között.

  5. Elemzi az egyes programok eredményeit és kudarcait, és ennek eredményeivel is segíti a helyi programok megvalósítását.

  6. Az egyre gyakoribb sajtóérdeklődést kielégítve hozzájárul a településeken folyó munka bemutatásához és a települések országos ismertségének növekedéséhez.

  7. Tudományos fórumokon (folyóiratok, konferenciák, előadások) beszámol az elért eredményekről.

  8. Kiadványokban összegzi az elért tudományos eredményeket.

IV. A továbblépés néhány akadálya

A fontos célok elérést számos nagyon komoly akadály nehezíti. Ezek közül most csak néhányat sorolunk fel.

  1. Első helyen azt emeljük ki, hogy Magyarországon a klímatudatosság és az ökológiai tudatosság nem éri még el azt a szintet, amely a helyi szintű cselekvéshez elősegítené a megfelelő társadalmi támogatottság megszerzését. Az ország vezetői és a sajtó sem foglalkozik itthon annyit a természet változásaival és ennek már érzékelhető és várható következményeivel, mint néhány más országban. Így az ország lakosságának nagy része még nem ismeri a kialakult helyzetet, ennek kockázatait, és azt sem, hogy ebben a helyzetben mit lehet és mit szükséges megtenni.

  2. Aránylag keveset lehet hallani és olvasni az országban az „olajcsúcsról” is, s arról, hogy emiatt az energiaellátásban zavarok keletkezhetnek. Ezért Magyarországon még kevés önkormányzat és család gondol arra, hogy már most fel kell készülni az energiaellátás új, szénmentes időszakára.

  3. A fogyasztói társadalom üzenetei ma még sokkal erősebben érvényesülnek, mint a környezetet féltő és óvó javaslatok. A környezettudatos fogyasztási szokások kialakulásához egy olyan új értékrend kialakulására van szükség, amely ma „rendszeridegen” értékrend. Ilyen körülmények között érthető, hogy ezt egyelőre csak kevesen és csak részlegesen fogadják el, és hogy ez az új értékrend csak részben érvényesülhet a mindennapi és az önkormányzati döntések során.

  4. Az érvényes jogszabályok jelentős részében szintén nem érvényesülnek az ökológiai szempontok. Ennek következtében néhány jogszabály kifejezetten előírja, hogy környezetpusztító módon éljünk (pl. az építési szabályok egy része ilyen), más részük pedig akadályozza, illetve tiltja az elméletileg kidolgozott klímaprogramok megvalósítását (pl. a helyi piac és a közvetlen kereskedelem kialakulását).

  5. Az anyagi források hiánya szintén komoly akadály. A helyben meglévő források átcsoportosítása és a lehetséges külső források bevonása eddig csak mérsékelt sikerrel járt.

  6. A rendkívüli időjárási eseményekről szóló híradásokban kevés szó esik arról, hogy ezek között milyen kapcsolat lehetséges, s ezért kevesen gondolják azt, hogy ezek között összefüggés van.

  7. A virtuális világ egyre jobban elvarázsolja az emberek egy részét, mint a természet szépsége és csodái.

V. A továbblépés lehetőségei

A klímabarát települések az összes nehézség és akadály ellenére bíznak abban, hogy a helyi és közösségi kezdeményezések sokasága – egymást is erősítve – megtalálja a „megsebzett bolygó” betegségének gyógymódját. Ezt a következő lehetőségek megvalósulása segítheti elő. (Mindössze néhányat sorolunk fel ezek közül is).

  1. Bízunk abban, hogy a kialakult válságos helyzetben egyre több település (vezetői és lakosai egyaránt) ismeri fel a helyi szintű cselekvés elkerülhetetlen fontosságát és vesz részt ebben a munkában. Az egymást támogató és segítő települések és közösségek komolyabb eredményeket érhetnek el.

  2. A természet további változásai és ennek várható következményei a jövőben hozzájárulhatnak a természeti törvények nagyobb tiszteletéhez és a klímatudatosság megerősödéséhez Magyarországon is.

  3. Az egyre jobban megerősödő helyi közösségek – a település vezetőivel együtt – lehetőséget kínálnak arra, hogy kidolgozzák és megvalósítsák azokat a programokat, amelyek elősegítik, hogy a helyi társadalom alkalmazkodni tudjon a várható változásokhoz. A közösség ereje az egész program további sikerének egyik nagyon fontos eleme.

  4. A nemzetközi kapcsolatok kialakítása, a máshol már bevált megoldások tanulmányozása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is több eredményt érjünk el.

  5. Az éghajlatvédelmi törvény elfogadása – amelyben kiemelt fontosságú a helyi szintű programok támogatása – szintén segítheti a munkánkat.

  6. Az éghajlatváltozással kapcsolatban jó kapcsolat alakult ki az ország különböző intézményei és szervezetei között. (Ennek egyik jó példája a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa.) Ez a kialakult és várhatóan erősödő együttműködés szintén jelentős segítséget nyújthat a helyi szintű programok megvalósításához.

  7. Az új értékrend kialakulása nélkül azonban nem lehet érdemi eredményeket elérni. Számítunk arra, hogy az új tudományos eredmények, az egyházakkal való együttműködés és a különböző művészeti ágak is hozzájárulnak ahhoz, hogy a már formálódó természet- és emberbarát értékrend megerősödjön Magyarországon és máshol is.

VI. Az elért eredmények bővebb ismertetése

1. Meteorológiai állomás az iskolában (Pomáz)

„Pomázon elindult egy klímaszakkör a Mátyás Király Általános Iskola – Ökoiskola – épületében, ahol sikerült beüzemelnünk egy – helyi lakos, Bolyki István által ajándékozott – meteorológiai mérőállomást. A meteorológiai állomás mérési adatai közvetlenül a tanórai munkához kapcsolódnak, illetve a hallgatók szakköri tevékenységét segíti. Dolgozunk a Pomázon működő három iskola közötti környezetvédelmi szakköri munka összehangolásán, melyre az iskolai igazgatók részéről komoly fogadókészséget tapasztalunk. A meteorológiai állomás szakszerű használatában egy helyi meteorológus lakos ajánlotta fel segítségét. A regisztrálható mérési adatokat, a szélerősségen, csapadékmennyiségen, hőmérsékleten túl az UV-értékek adatait is nyilvánosságra szeretnénk hozni a városban. Jelenleg az idokep.hu portálon kerülnek az adatok közlésre.”

2. Klímabarát üzlethálózat kialakítása (Pilis)

Erről a Hírlevél 6. száma közöl ismertetést (tudatos vásárló; helyi termékek; le nem bomló csomagolóeszközök száműzetése stb.).

3. 1 újszülött / 1 elültetendő facsemete program (Pilis)

A Gemenc Zrt. és a Pilisi Klímabarát Kör együttműködésével.

4. Gerje – Tápió I. Magyarországi Klímabarát Körzet megalakulása 2009. (Hét egymással határos település klímabarát keretegyezménye, polgármesterek aláírásával)

5. Autómentes napok

Szeptember 22-én az Autómentes Világnap alkalmából minden évben megrendezésre kerül a szekszárdi autószegény nap, melyen évről évre egyre többen vesznek részt.

6. Föld napja, víz napja rendezvények

A Föld Napja alakalmából a Szekszárdi Klímakör egész napos rendezvényt tart. Elméleti tudnivalók és játékos vetélkedők hat helyszínen óvodásoknak és iskolásoknak.

7. Dera-patak-fórum rendezvény (tervezett időpontja 2010. május 7.)

A Védegylet Egyesület vizes szakembereinek rövid 10–15 perces előadása a Dera-patak revitalizációs mintaprojekt lényegéről, amivel szeretnénk a Dera-patak témakörében érintett pomázi önkormányzati képviselőket megszólítani.

8. Klímaszakkör indítása az iskolában (Tatabánya)

9. Pomázon a Sashegyi Sándor Általános Iskola részéről a helyi éghajlatváltozásra és környezetvédelemre vonatkozó előadás összeállítására kérték fel a Klímakör tagjait. Tervezett témakör a napkollektor elkészítése lesz, illetve az éghajlatváltozásra vonatkozó ismeretek megosztása a tanulókkal.

10. Az Első Kárpát-medencei Klímabarát Egyezmény alapján 2009 tavaszán 8 szlovák és 8 magyar iskola által alapított Klímabarát Iskola Mozgalom.

11. Honlap indítása

Szekszárdon a Zöldtárs Alapítvány, mint klímakoordinátor honlapján kapott egyelőre helyet a Szekszárdi Klímakör. Az internetes fórum segítségével a tagok folyamatosan kommunikálni tudnak. Tatbányán és Pomázon is működik már hasonló fórum.

12. A helyi közösség erősítése (kirándulások, biciklitúrák szervezése)

Ez több helyen is része a programnak, és már kölcsönös látogatásokat is szerveztek a klímabarát települések.

13. A Pomázi Klímakör részéről az ISIK Bizottság és többek támogatásával 2010 februárjában a KvVM-hez beadott, a Dera-patak töltésére megfogalmazott kerékpáros-felület kialakításának pályázata, amely a „Zöld Forrás” pályázati kiíráson nyert! A Duna-völgyben már közel egy évtizede megvalósult kerékpáros útvonalakon keresztül a 20 000 km-es európai kerékpáros úthálózathoz is kapcsolódhat Pomáz városa. Klímabarát település lévén lehetőséget teremthetünk az aktívan kerekezni vágyó lakosság részére az egyre kedveltebb, egészséget megőrző és környezetbarát közlekedési mód – a kerékpár – terjedő használatára.

14. A filmvetítések minden településen fontos részét képezték a lakosság tájékoztatásnak. A klímakör működésének kezdete az Al Gore-film 2007-es levetítéséhez köthető, amelyet több hasonló témájú film követett: A hülyeség kora, Kritikus 6 °C, Az ember, aki fákat ültetett stb.

15. Előadások tartása

A Szekszárdi Klímakör koordinátoraként a Zöldtárs Alapítvány folyamatosan járja Szekszárdot és Tolna megyét különböző előadásaival az igények szerint, nagyszabású „Környezettudatos család” programja keretében. A számos előadás közül néhányat említve: vegyszermentes háztartások, a hulladékcsökkentés lehetőségei, gyógyszer helyett, helyi termék – helyi munka.

16. Klímakörök rendszeres összejöveteli, amelyek nyitottak mindenki számára (A tatabányai és a pomázi klímakör munkája a Hírlevél 2. számában megismerhető).

17. A Szekszárdi Klímakör évente két fórumot tart, melyen minden munkacsoport részt vesz (40–50 fő). Továbbá kéthavonta az egyes munkacsoportok is találkoznak, és újabb és újabb lehetőségeket és ötleteket tárgyalnak, melyek megvalósítása folyamatos.

18. Komposztáljunk program

Szekszárdon 2009-ben 50, 2010-ben 170 komposztládát osztottak ki a komposztálni vágyó lakosok számára. (Tolna megyében összesen 700 láda körül tartanak). A program kiemelt üzenete, hogy a hulladékunk „utaztatása” talán a legfeleslegesebb dolog, amit a jelen kor tesz.

19. „Nyílt Tér Hét” elnevezésű rendezvény (2009)

A Szövetség és a Védegylet közös rendezvénye volt november utolsó hetében, amelynek keretében a klímakör olyan programokat szervez (közös beszélgetések, filmvetítések, gyermekprogramok stb.), amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy a településen minél több ember megismerkedjen a klímabarát gondolattal. A legfontosabb célja, hogy az egyes városok és falvak lakói barátságos körülmények között, nyíltan elmondhassák egymásnak véleményüket, és megbeszéljék azt is, hogy milyen lehetőségeik vannak a helyi szintű változások elindítására. (A Szekszárdon, a Pilisen és a Wekerletelepen történt eseményekről a Hírlevél 5. számában beszámoló, 6. számban pedig egy összegző értékelés olvasható.)

VII. A harmonikus jövő lehetősége

Ma még erőteljesen érvényesülnek az akadályok, és a felsorolt – és egyéb –lehetőségek nem elégségesek a kitűzött célok megvalósításához. Bízunk azonban abban, hogy idővel ez változni fog, és fel tudunk készülni a várható változásokra és a természettel való harmónia megtalálására.

Budapest, 2010. április 24.

Az összeállítást a klímabarát településektől kapott beszámolók felhasználásával készítette: Antal. Z. László, MTA Szociológiai Kutató Intézet

A leckéhez kapcsolódó további kiegészítő információk

A lecke elsajátítása során a képzésben résztvevők jártasságot szereznek a települési klímaprogramok hazai kezdeményezéseivel kapcsolatosan, részletes ismereteket szereznek konkrét települési klímaprogramokról, azok intézkedéseiről, mitigációs és adaptációs céljaikról, a településen megjelenő direkt és járulékos hasznokról.

A lecke elsajátításának becsült ideje: 2,2 óra