Ugrás a tartalomhoz

A vízgazdálkodás alapjai

Dr. Ligetvári Ferenc (2011)

Szent István Egyetem

3. fejezet - Ármentesítés

3. fejezet - Ármentesítés

Bevezető

A változatos felszínű régiókban a víz összegyülekezési folyamata eltérő idejű lehet. Különböző műszaki megoldások állnak rendelkezésre, amelyek alkalmazhatók az árvizek károkozásának megelőzésére. A folyók árhullámainak kártétel nélküli levezetésére. A térségi létesítmények védelmezését követően azok teljes mértékű üzemelése biztosított.

3.1. Ármentesítés

Általánosságban az árvízvédelem az a tevékenység, melynek célja az árvízkárok elhárítása, illetve csökkentése. A cél érdekében kifejtett tevékenység két nagy feladatkörre osztható: árvízmentesítésre (mint megelőzési, ill. felkészülési műveletekre) és árvízvédekezésre, vagyis a gátakra alapozott közvetlen beavatkozásokra.

Az árvízmentesítés valamely árvízjárta terület mentesítése az árvíz kártételeitől. Az árvízmentesítés tehát veszélyt megelőző munka, melyet hosszabb folyószakaszra vagy egész vízrendszerre kiterjedő, átfogó tervek alapján olyan időszakban végeznek, amikor a folyó vízszintje a partok alatt van, és így vízhozama a középvízi mederben folyik le.

A cél tehát a folyók középvízi medréből kilépő víz (árvíz) szétterülésének megakadályozása, illetve a gazdaságosság és a zavartalan vízelvezetés biztosítása mellett minél szűkebb térre szorítása annak érdekében, hogy az árvízzel veszélyeztetett területek minél nagyobb részéről az árvizet kizárva, azon az emberi település, a közlekedés, a mezőgazdasági művelés, az ipari termelés fejlődését biztonságosabbá tegyék.

Az árvízvédekezés az ármentesítés során kiépített védelmi művek képességének az árvíz idején történő megóvása, esetleges növelése. Tehát a közvetlen veszélyt elhárító munka, melyet abban az időszakban végeznek, amikor a folyó a medréből kilépett és a víz már az árvíz szétterülését megakadályozó művek között folyik le.

A cél az árvízvédelmi műveket támadó víztömeg kártételeinek elhárítása, a jelentkező hibák kiküszöbölése. A terhelés következtében bekövetkező gátszakadás esetén a veszélyeztetett területeken a víz kártételeinek lehető legnagyobb mértékű csökkentése.

Az árvizek elleni védekezés gondos megszervezésére és végrehajtására jól kiépített védelmi rendszer esetén is szükség van.

Ennek oka, hogy az árvízvédelmi művek zömében földből készült létesítmények, és ezért nagymértékben ki vannak téve az időjárás és a víz romboló hatásának, mely részben külső eróziós és mechanikai (pl. hullámverés), részben a földművekben átszivárgó vizek következtében belső szerkezetet romboló hatások. Ezek olyan - előre meg nem határozható - jelenségek, melyek csak árvíz idején jelentkeznek, így elhárításukra mindig készen kell lenni. Bizonytalan az árvizek magasságának és tartósságának meghatározási lehetősége is. Ezeket az árvízvédelmi művek méretezése szempontjából igen fontos jellemzőket csak bizonyos valószínűséggel lehet megállapítani, és ez a körülmény sok árvízkatasztrófa okozója volt. Ugyanakkor az árvízvédelmi művek "teljes" biztonságra való kiépítése az igen magas költségek miatt általában nem lehetséges. Jól kiépített védelmi rendszer és gondosan megszervezett védekezés esetén is előfordulhat, hogy az árvízvédelmi művek nem tudnak ellenállni a rájuk nehezedő árvíz nyomásának és a víz betör az ármentesített területre. Ebben az esetben a védekezés elsőrendű feladata a veszélyeztetett területen az élet- és vagyonmentés, az árvíz szétterülésének minél kisebb területre való korlátozása, a víz mielőbbi visszavezetése a folyó medrébe és a megrongálódott védelmi művek helyreállítása.

Az árvízvédelemmel kapcsolatos fogalmak a 9. ábra segítségével kerülnek ismertetésre.

9. ábra. A folyó árterének szelvénye a szabályozás után

Árvíz a folyó középvízi (köv) medrének partélét meghaladó, tehát a középvízi mederből kilépő víz.

Ártér a legmagasabb árvízszint által elfoglalt terület, melyet a folyó természetes állapotában akadálytalanul elönt.

Védett ártér (ármentesített terület) az ártérnek az a része, amelyről az árvízvédelmi művek létesítésével az árvizet kizárták.

Árvízvédelmi öblözet a magas partok és árvízvédelmi mű közötti terület, amelyet az árvízvédelmi művek tönkremenetele esetén az árvíz elönt, de onnan a víz a védett ártér más területeire (öblözeteibe) átlépni nem tud. (A védett ártér árvízvédelmi öblözetek sorozatából áll).

Hullámtér az ártérnek az a része, melyet az árvíz az árvízvédelmi művek kiépítése után is akadálytalanul elönt, vagyis az árvizek zavartalan levezetését biztosító terület (árvízi meder).

Árvízvédelmi mű az a térszín alatti és feletti mesterséges létesítmény, amely az árvizek kártételei elleni közvetlen vagy közvetett védelmét szolgálja.

Magaspart a folyó mentén húzódó, a legmagasabb árvízszint fölé emelkedő partvonulat.

Az árvízkárok elkerülésének vagy csökkentésének legelterjedtebb módszere az, amikor különböző műszaki beavatkozásokkal megakadályozzák a romboló víznek a értékes területekre jutását. Ilyen műszaki beavatkozások: a folyószabályozás, az árvizek elterelése, az árvizek visszatartása a vízgyűjtőn, a szükségtározás és a lokalizálás.