Ugrás a tartalomhoz

A vízgazdálkodás alapjai

Dr. Ligetvári Ferenc (2011)

Szent István Egyetem

II. rész - A víz romboló, ill. terhelő hatásának kivédése

II. rész - A víz romboló, ill. terhelő hatásának kivédése

A hegyekben összegyűlő és hirtelen felmelegedés következtében elolvadó hó olyan nagy mennyiségben érkezhet a síkságra, hogy a folyómedrek nem képesek elszállítani. A víz egy része a környező síkságon elterül és hosszabb (3-6 hét) idő után hagyja el a területet. Az ókorban és a középkorban ezeken a síkságokon csak ideiglenesen tartózkodtak. S ebben az időben az állatokat a biztonságot nyújtó magaslatokra hajtották.

A korábbi időszakokban a mezőgazdaságból élők jelentős része nem rendelkezett vagyonnal. Így a vizek „rakoncátlansága” nem okozott volna olyan kárt, mint a XIX., de főleg a XX. század polgárosodását követően.

A XIX. században földterülettel rendelkező tulajdonosok a jó piaci adottságoknak köszönhetően felismerték, hogy akkor tudnak biztonsággal elegendő gabonát szállítani a nyugat-európai piacokra, ha a termőterületük nincs kiszolgáltatva a víz uralmának. Ennek érdekében a politikusokkal összefogva – a folyók „regulázását” tűzték ki célul. A folyómenti gátak, földből készült töltések képesek voltak a 20-30 évenként jelentkező nagyobb árvizek kivédésére. A közbenső évek nem okoztak károsodást. Ebben az időben jelentkező bőséges csapadék a síkterületeken – belepte a szántóföldeket, ezért szükségessé vált sűrű csatornahálózat létesítése, amely gravitációsan vagy szivattyú segítségével a befogadóba juttatta a vizet.

Témakörünk a beavatkozások módszereinek elemzését, valamint az ismert térségekben történő adaptálását; a mutatkozó jelenségek ellenében a rendelkezésre álló módszerek alkalmazási lehetőségének felismerését, gyakorlati megvalósítását; az összefüggések megismerését, ill. a térbeli rendszer kialakítását, a műtárgyak, ill. a berendezések működésének megismerését; a felszín alá helyezett csővezeték működési elvének megismerését; a környezet sérülékenységének felismerését és az ellene történő védekezés érzékelését tűzte ki célul.

Fontos, hogy az ismeretek elsajátítása után a beavatkozások hatékonyságának összehasonlítása, a lehetőségek feltárása és hatásának elemzése, az egymásra épülő csatornahálózat méretezésen alapuló meghatározása, a működési elvek megismerése és a leginkább alkalmas berendezés kiválasztása, az eltérő talajtani feltételekhez, ill. adottságokhoz igazodás, valamint a veszteségi változatok összehasonlítása, a megengedett érték bemutatása, mint képesség kialakuljon a hallgatókban.