Ugrás a tartalomhoz

Karriertervezés

Dr. Budavári-Takács Ildikó (2011)

Szent István Egyetem

3. fejezet - Pályaidentitás és karrier összefüggési lehetőségei

3. fejezet - Pályaidentitás és karrier összefüggési lehetőségei

Bevezető

Cél:

  • a hallgató ismerje Erikson és Marcia nézeteit az identitással kapcsolatban

  • a hallgató tanulja meg a pályalélektan identitás fogalmát és jellemzőit

Követelmény:

  • a hallgató tudja megfogalmazni Erikson identitás fogalmát

  • tudja megkülönböztetni Marcia identitás állapotait

  • pontosan fogalmazza meg a pályalélektan identitás jellemzőit

  • különböztesse meg a munka világához tartozó identitásokat

Az identitás és a pályaidentitás

A pályaidentitás meghatározásához először érdemes megnéznünk az identitás fogalmát, hiszen az identifikáció a pályaválasztáshoz kapcsolódóan egy igen fontos fogalom, amely az 1950-es, 1960-as években kibontakozott szociálpszichológiai kutatások nyomán jelenik meg.

Az identifikáció-elméletek közül Erik Erikson (1969) pszichoszociális fejlődéselmélete emelkedik ki. Elméletében hangsúlyozza, hogy az identitás kialakulásában a társas környezetnek alapvető szerepe van. Az elmélet kulcsfogalma az énidentitás, amely a kapcsolatokban kialakuló, tudatosan megélt énélmény. Szerinte az egyéni élet folyamatos identitáskeresésként fogható fel. Elméletében nyolc életkori ciklust különít el, amelyek meghatározott sorrendben követik egymást. Erikson szerint a kívánatos identitás egy új és sajátos alakzat, amely nem mondható a részek összességének, hiszen egy új minőség jön létre. Az ember a fejlődés egymást követő szakaszaiban bizonyos személyeknek azokkal a rész-aspektusaival identifikálódik, amelyek különösen megragadják. A végső identitás ezeket a rész-identitásokat összerendezi és egységgé formálja.

5. ábra. Erik Erikson (1902 - 1994 ). forrás: www.muskingum.edu/~psych/psycweb/history/erikson.htm

Az identifikáció fogalmát Kulcsár Zsuzsanna (1975) a következőképpen határozza meg: „…az identifikáció komplex tanulási forma jelölésére alkalmas terminus, amelynek során valamely interperszonális kapcsolat egyik tagja utánzás és empátia alapján partnere (vagy modellje) magatartásformáival és emocionális attitűdjeivel azonos magatartásformákat és attitűdöket sajátít el, amelyek azután viselkedésrepertoárját és értékrendszerét meghatározó módon fogják jellemezni.”

Erikson identitásról szóló elméletét James Marcia fejlesztette tovább. Négy különböző identitásállapotot különített el, két változó mentén. A két változó a következő: volt-e identitáskrízis a fiatal életében, vagyis feltette-e magának valaha is azt a kérdést, hogy „Ki vagyok én?”, „Merre tartok?”, „Mik a számomra fontos értékek?”, illetve sikerült- e megoldást találnia ezekre a kérdésekre, és ezek mellett elköteleződnie. Az énidentitás kialakulásához a következő területekről kell döntést hozni: filozófiai- vallási- ideológiai kérdések, a munka, a kikapcsolódás, a személyközi kapcsolatok kérdéskörei (Carver és Scheier, 1998).

A négy identitás állapot:

Az identitást a pályafejlődéssel összefüggésben vizsgálta Lucas (1997). Azt találta, hogy mindkét nemnél pozitív kapcsolatban voltak a pályafejlődés változói az identitással kapcsolatban. Vagyis minél inkább jellemző volt a pályával kapcsolatos döntés, a döntéssel való elégedettség, a döntéssel kapcsolatban észlelt énhatékonyság és az önismeret (a saját személyiség, érdeklődés, és képességek ismerete), annál erősebb volt az elért identitás. Ebből az eredményből levonható, hogy a karrier melletti elköteleződés, illetve az ehhez vezető út, az aktív keresés, informálódás az egyik módja a stabil identitás kialakításának, ill. a személy ezen az úton értékes információkat szerezhet a magáról kikristályosodó képhez. (Lukács, 2007) Lukas vizsgálatának eredménye szerint a pályával kapcsolatos önvizsgálat, azaz a lehetőségeket felderítő tevékenység, az elért identitással volt összefüggésben, nem pedig a moratóriummal, ahogy várhatnánk.

Az identitás pályalélektani megközelítése

A szociálpszichológiai kutatások a szociális szerepek társas tanulási folyamatában megemlítik a foglalkozásszerepeket is, de ezeknek kevesebb figyelmet szentelnek. A szakmai identifikáció Xantus László szerint tanulási folyamat. Szerinte a pálya és foglalkozási (szakmai) identifikáció nem más, mint modell útján történő tanulás, amelynek során a modellkövető átveszi a modell pályával, szakmával kapcsolatos cselekvési módjait, ill. attitűdjeit.

A pályaidentifikáció folyamata és a pálya-identitás, mint eredmény tartalma a pályalélektani megközelítés szerint egy összetett, bonyolult folyamat, amely megértéséhez pályalélektani szempontokat is figyelembe kell venni.

A pályalélektani megközelítés szerint (Szilágyi, 2005) a pályaidentifikáció:

  • a pálya követelményrendszere és a munkát végző ember személyiségjegyei közötti megfelelés mértékét kifejező

  • az életpálya és a személyiség fejlődésének folyamatában dinamikusan változó viszonyfogalom

  • amelyben megmutatkozik az egyén pályájával kapcsolatos elégedettsége,

  • eredményessége,

  • és társadalmi aktivitása,

  • s amely sajátos megközelítésben jelzi az egyén munkájában való önmegvalósításának mértékét is.

Az elégedettség az egyén szubjektív pályaidentifikációját fejezi ki, az eredményesség az identifikáció objektív mutatója, az aktivitás pedig a pályához kapcsolódó tevékenységben megjelenő társadalmi cselekvőkészség jelzésére alkalmas.

Az egyén pályaidentifikációjának mértéke a társadalmi beilleszkedési folyamat, vagyis a szocializáció összetevője. E két folyamat állandó kölcsönhatásban van, ugyanakkor a pályával való azonosulás egyben összetevője az egyén önmagával való azonosulási folyamatának is, vagyis a perszonalizációs folyamatnak, amely az életút során állandó változásban van. A pályaidentifikáció tehát egy dinamikus folyamatot jelöl, amelynek egy-egy metszéspontján vizsgálható a pályaidentitás tartalma és mértéke. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a pályaidentitás tartalmaz viszonylag állandó és ezek mellett folytonosan változó jegyeket is a társadalmi beilleszkedési és a személyiségfejlődési folyamat alakulásával összefüggésben. Így a pályafejlődésben indokolatlan elfogadni Erikson „végső identitás” fogalmát.

Az állandóság csupán viszonylagos lehet, mivel az ember életútja során változékony, jegyeiben folytonosan módosul. A pályaidentifikáció fogalmát az életpálya egészére vonatkoztatva értelmezhetjük. Amennyiben vizsgálni szeretnénk a pályaidentifikáció folyamatát, úgy azt egy adott időszakban végzett tevékenységhez kell kötnünk. A munka világához köthető identitásokban megkülönböztetjük a pályaidentitást, a szakmai identitást és a beosztás identitást. (Csirszka, 1961.)

Ritoók Pálné szerint a pályaazonosulás az életúttal párhuzamos, azzal összefüggő folyamat. Ennek tartalmát a pálya élménytartalmának és az egyén élményigényének a megfelelése határozza meg. Ha a pálya az egyén élményigényeit magasan kielégíti, akkor az egyén pályájával nagyon magas intenzitásfokon azonosul. A szerző szerint a sikeres pályaidentifikáció létrejöttében a legmeghatározóbbak a személyiségjegyek, nem pedig az értelmi képességek.

Szilágyi Klára az életpályát Csirszka János gondolatai alapján pályaadaptáció és pályatevékenység szakaszokra bontotta. A pályaadaptáció az általános képzés és szakmai képzés szakaszából áll, míg a pályatevékenység a szakmai beilleszkedés, és a hasznos szakmai tevékenység szakaszából. Ehhez a személyiségfejlődési folyamat, illetve a pályára vonatkozó alkalmasság alakulásának folyamata kapcsolódik. Az életpályát így a személyiségfejlődés szempontjából a pályaválasztási érettség, pályaérettség és önmegvalósítási érettség folyamatában írhatjuk le, amelyhez a képzésre való alkalmasság, a pályaalkalmasság, illetve a beválás szakaszai kapcsolódnak.

Összefoglalás

A harmadik tanulási egységben körbejártuk az identitás fogalmát. Megismerkedtünk Erikson identitás fogalmával, Marcia identitás állapotaival, azok jellemzőivel, az identitás krízis szerepével az identitás alakulásában. Felvázoltuk a pályalélektan nézőpontját az identitással kapcsolatban, majd bemutattuk a pálya hatását az identitásra.

Önellenőrző kérdések

  1. Vázolja fel Erikson identitás elméletét!

  2. Sorolja fel Marcia identitás állapotait, majd jellemezze az egyes állapotokat!

  3. Fejtse ki az identitással kapcsolatos nézőpontbeli különbséget a szociálpszichológia és a pályalélektan között!

  4. Sorolja fel a pályaidentifikáció konzekvenciáit!

  5. Mutassa be, hogy hogyan függ össze az egyén elégedettsége, eredményessége, és társadalmi aktivitása az identitással!