Ugrás a tartalomhoz

Karriertervezés

Dr. Budavári-Takács Ildikó (2011)

Szent István Egyetem

4. fejezet - A tipológia jelentősége az életút elemzésben

4. fejezet - A tipológia jelentősége az életút elemzésben

Bevezető

A negyedik tanulási egységben bemutatjuk Weber cselekvéselméletét és cselekvés tipológiáját, amelyet az egyéni életútra is kivetíthetünk, majd Völgyesy életút tipológiáját részletezzük.

Cél: Ismerje a tipológiák közötti különbség elméleti alapjait.

Követelmény: Jellemezze Weber és Völgyesy tipológiáját.

Max Weber cselekvéselmélete

Ha egy egyén életútját, karrierjét megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az életutat áthatja valamilyen egyénre jellemző koncepció. Az embereket ez alapján a koncepció alapján különböző típusokba sorolhatjuk be. Az egyik ilyen tipológia Max Weber cselekvéselmélete. Weber szerint „cselekvésnek kell neveznünk minden olyan emberi viselkedést (akár külső, akár belső ténykedésről, akár valamilyen tevékenység elmulasztásáról, akár valaminek az eltűréséről van szó), amellyel a cselekvő vagy a cselekvők valamilyen szubjektív értelmet kapcsolnak össze.”

Társadalmi cselekvésnek azt nevezzük, amikor a cselekvő számot vet mások viselkedésével, és ahhoz igazodik. Weber feltételezi, hogy az emberek célokat tűznek ki maguk elé, cselekvéseikben pedig valamilyen értéket követnek. Az emberek különféle értékeket követhetnek életútjuk során, amely lehet pl. a hatalomszerzés, meggazdagodás, boldogság, becsvágy, etikai értelmű tisztaság stb. Weber modelljében az életút lehet célracionális, értékracionális, affektív és tradicionális cselekvési formákat követő. (Busshoff, 1989, Weber, 1967)

6. ábra. Max Weber (1864-1920). forrás: www.sociologyscience.com

  1. A célracionális cselekvés lényege, hogy a személy kialakítja elvárásait a külvilág tárgyaitól és más emberektől és ezeknek megfelelően cselekszik. Ezeket az elvárásokat a személy igyekszik felhasználni arra, hogy saját racionálisan kiválasztott és mérlegelt céljait sikeresen elérje.

  2. Az értékracionális cselekvés lényege, hogy a személy viselkedését valamilyen érték határozza meg, ami lehet etikai, esztétikai, vallási vagy bármilyen más néven nevezhető Önértékbe vetett tudatos hit (függetlenül attól hogy ez sikeres vagy sem). Az értékeket képviselő társas minta jelentős önértéket, hitet közvetít, ami pl. az életvezetésben nagyfokú tudatosság alapja lehet.

  3. Az affektív vagy emocionális cselekvés lényege, hogy az egyén cselekvését lényegében a szükségletek irányítják, amelyek miatt a magatartásra az impulzivitás lesz jellemző. Ez a cselekvési stratégia alapvetően mind céljait, mind eszközeit (értékeit) tekintve is rövid távú, rögtönző jellegű életvezetést eredményez.

  4. Tradicionális cselekvés lényege, hogy a személy viselkedését racionális és irracionális elemeket egyaránt tartalmazó szokások determinálják. A tradicionális azt jelenti, hogy az egyén kötődik mindazokhoz az eszközökhöz, amelyeket szocializációja során megismert és elfogadott. Az ilyen életút sajátossága lehet az, hogy a tanulás nem elsősorban célként kerül előtérbe, hanem inkább eszközként, amely egy tradicionális érték (például diploma) megszerzéséhez szükséges. A diploma tartalma sokszor elhanyagolható, a lényeg, hogy legyen.

Völgyesy Pál érték központú életút tipológiája

A pályatanácsadáshoz kapcsolódóan Völgyesy (1995) empirikus vizsgálatok, un. életútelemzések alapján kialakította életút tipológiáját. Feltételezi, hogy az életútban tükröződnek az egyén különböző jellemző megoldási stratégiái, elsősorban a pályamegvalósításra vonatkozóan, ugyanakkor bizonyos mértékig magában foglalja azokat a tágabb tényezőket is, amelyek az életvezetésben kapnak szerepet. A tipológia kulcsfogalma az érték, ill. az értékekhez való viszony. Az életút-típusok differenciálási lehetőséget adnak a tanácsadónak a tanácskérővel kapcsolatban, mintegy előre jelezve várható magatartási megnyilvánulásait. A megfogalmazott tipológiai jellemzők nem tekinthetők kizárólagosnak, a karrier-, pályatanácsadásnál azonban kiindulási pontként alkalmazhatók, ill. tovább finomíthatók.

Az életút típusok a következők:

  1. Királyi út: Az ún. sikeres emberek életútjellemzője. A személy életútjában nem tapasztalunk lényeges kudarcokat, akadályokat, amelyek céljainak megvalósítását gátolták. A királyi úton haladó személyiség nagyjából azokat a lehetőségeket érvényesíti, amelyek a benne lévő képességstruktúra alapján megvalósíthatónak tűnnek. A királyi út nem csak a kiemelkedő tehetségű emberek lehetséges életútja, hanem vonatkozik ez mindenkire, aki a benne rejlő tulajdonságok alapján képes életét megszervezni, céljait meghatározni. Az életút feltétele a szociális környezet (a család, iskola, munkahely stb.). A királyi út másik fontos alapállása, a töretlen optimizmus, amely szinte el sem tudja képzelni a kudarcokat. Az emberek kisebb hányada tartozik ehhez a típushoz.

  2. Az önmagát építő ember: Olyan életútról van szó, ahol a személyiség egyértelműen önerejéből valósítja meg önmagát. Ez az önmegvalósítás többnyire a foglalkozáshoz kapcsolódó sikerek, illetve eredmények elérése alapján figyelhető meg. Az önmagát megvalósítani képes ember életútjában már jelentős szerepet kapnak az akadályok, illetve mindazok a gátló tényezők (pl. családi hátrány), amelyek a pályaválasztás kialakulását jellemzik. Az életútban gyakori a konfliktus, amely abból adódik, hogy gyakran nem tudatosítja önmagában lehetőségeit és így ösztönösen cselekszik. Ez az ösztönösség külső hatásokra, a társas környezet visszajelzéseire (eredmények, sikerek) egyre inkább egy tudatos életvezetésbe csap át. Az önmagát építő ember egyik jellemzője az egocentrikus magatartás, mely nem szükségszerűen társadalom ellenes. Ez a típus viszonylag gyakori a mai magyar társadalomban.

  3. Értékfenntartó típusú életút: Az életút legfontosabb jellemzője, hogy az egyén a viszonylag fiatal korban megtapasztalt értékeket igyekszik megőrizni. Nagy jelentősége van minden korábbi élménynek, tapasztalatnak, ismeretnek. Az értékmegőrzés gyakran nem is annyira tudatos, hanem ösztönös cselekvésekben is nyomon követhető. Az értékfenntartó típus törekvéseit akkor tarthatjuk hitelesnek, ha több generációs előismereten alapulnak. A generációs folyamatosság annak biztosítékát adja, hogy a személy felismeri a számára fontos értékeket és azt is képes megítélni, hogy ezen értékek megvalósítását milyen úton-módon képes elérni. Meg kell különböztetni az értékfenntartó típust a hagyományőrző típustól, mivel az értékfenntartás sokszor eszmei síkon tudatosítja a cselekvést, a hagyomány, pedig inkább a szocializációs viselkedéshez kötődik.

  4. Értékteremtő típusú életút. Az értékteremtő életút egyik leglényegesebb eleme, hogy az egyén igyekszik valamilyen kitüntetett ideálhoz viszonyítva új értékek felmutatására, amelyek számára egyéni és társadalmi többletként tudatosulnak. Az értékteremtés önérték tudatot eredményez, ill. önbecsüléssel jár, amely az életútban magabiztosságot, céltudatosságot, bizonyos mértékig kreativitást hív elő. Az értékteremtő életút-típusban fontos differenciáló kritérium a társadalom által elismert, illetve jelentős teljesítmény vagy érték létrehozása. Az értékteremtő típusú egyén az általa megélt és bizonyos szempontból adottnak tekinthető értékekből indul ki és annak további gazdagítását kívánja elérni, szemben az önépítkezéssel, ahol inkább a nulláról való indulás a jellemző. Az értékteremtő típus tudatában van annak, hogy milyen induló feltételei voltak, illetve vannak saját szociális helyzetének. Számára nélkülözhetetlenek a jól meghatározott célok, tehát az a motivációs struktúra, ami a cselekedeteit az elérendő értékekhez viszonyítva elrendezi. Az értékteremtő ember felismeri, hogy bizonyos értékek elérésének lehetősége indirekt módon valósítható csak meg (a tanulás nem cél, hanem eszköz lesz).

  5. Értékvesztő típusú életút. Az életút jellemzője, hogy az egyén értékeket veszít el életútján. Ennek oka lehet valamilyen szocializációs defekt, pl. családi tragédiák, esetleg különböző okok miatt létrejött diszkrimináció. Az értékvesztés oka lehet személyiségbeli, az egyénre jellemző tulajdonság-mínusz, amely befolyással van az életútra. Ilyen deficit lehet a képességekben, érdeklődésben, akaratban, jellemben, amely társadalomellenes magatartás irányába viszik a személyt (pl. az alkoholizmus, devianciák). Az értékvesztést az egyén egy életérzésben fogalmazhatja meg, amely alapján tudatosan vagy tudattalanul alakítja saját életútját. A környezet a szocializációs folyamat teljességében igyekszik megítélni az adott személy pályafutását, amelyben az értékvesztés leginkább negatív megítélés alá esik.

  6. Tradíciókövető életút-típus. Az életútban a már kialakult, már bevált és az egyén által helyesnek tartott értékek követése jellemző. Az egyén a tradíciók követését, fenntartását, ápolását tartja szem előtt. A tradíciókövetés lehet pozitív, amikor társadalmilag értékesnek tartott mintákat követ az egyén, azonban mindenképp negatívum, hogy csupán „bevált” mintákat követ, ami nehezebb alkalmazkodáshoz, merevséghez, előítéletességhez vezethet. A tradíciókövető életút azokban az eredményekben mérlegelendő, amelyeket a tradíciók megjelenítenek. A tradíciót hagyománynak tekinthetjük, amennyiben történelmi távlatokba nyúlik, korábbi nemzedékek értékeinek felismerését és ápolását tartja fontosnak. A tradíciókövetés tehát az emberek magántörténelmét is tartalmazza, tehát azt, hogy a felmenők, a család, esetleg kisebb helyi közösségek, milyen értékek megőrzését tartják fontosnak.

  7. Sodródó típusú életút. A sodródás lényege az egyén részéről egy sajátos tehetetlenség, amely sok szempontból a kiszolgáltatott, az önálló akarattal nem rendelkező embernek a jellemzője. A sodródó életút a személyre nézve kockázati tényezőként kell felfogni, hiszen a személynek nincs autonóm döntést megalapozó értékrendje, így nem tudja életét tudatosan, saját maga irányítani. A sodródó személynek gyakran hiányoznak alapvető ismeretei, ill. képességei ahhoz, hogy választásait tudatossá tegye. Az egyik legfontosabb képesség, amelynek hiányát látjuk, az a fantázia, amely lehetővé tenné az élettervek kialakítását. Az élettervek hiánya miatt az életút diffúz, a személyt elsősorban pillanatnyi szükségletei kielégítése vezérli.

  8. Negatív hatásokat sűrítő életút-típus. Az életutat egy életre kiható előre be nem jósolható traumák negatív események alapvetően meghatározzák. Ilyen események lehetnek pl. közlekedési balesetből adódó sérülések, károsodások, amelyek determinálják a későbbi életutat. A sérült emberek életútja tipikusan ehhez az életút kategóriához tartozik. Az ehhez a sérüléshez kialakított viszony lehet rehabilitációs jellegű, ill. kompenzációs jellegű. Mindkét eset magában hordja azokat az elemeket, amelyeknek végiggondolása nélkülözhetetlen egy életút-stratégia kidolgozásához. Ebben az életútban az eddig tárgyalt életút stratégiák is megjelenhetnek, azonban a személy valamiért korlátozott életút megvalósítási törekvéseiben, amely meghatározza sikerességét vagy sikertelenségét.

    7. ábra. Oscar Pistorius, aki a negatív hatásokat sűrítő életútjából a legtöbbet igyekszik kihozni. forrás: www.smh.com.au

  9. Konfliktuskereső életút. Az életútban gyakoriak a konfliktusok, amelyeket maga az egyén indukál. A konfliktuskeresés oka lehet belső nyugtalanság, bizonytalanság, értékkonfliktus vagy társadalmi alkalmazkodásképtelenség. A konfliktusos életút pozitív példái azok a művészek, felfedezők, feltalálók, akik társadalmilag hasznos életutat járnak be. Konfliktusaik mögött gyakran az egyéni zsenialitás, kreativitás, nonkonformizmus és a környezet középszerűsége, konformitása között meghúzódó szakadék áll. A társadalmilag negatív életutak azok, amelyeknél tartós beilleszkedési problémákat találunk, amely destruktivitással párosul. Itt az okok sokfélék lehetnek, mint pl. a koragyermekkori trauma, az iskolai kudarc, az elismertség hiánya, a magánéleti sikertelenség. A konfliktuskeresés személyiségtényezőkből is eredhet, mint pl. az önbizalomhiány, a gátlásosság, a szorongások, amelyek esetleg a rosszul megválasztott célok el nem érésének élményéből táplálkozhatnak. A konfliktuskeresés tehát leginkább emocionális, mint mentális okokra vezethető vissza.

Az életút tipológiák leírása a karrier tanácsadás során az életút elemzésben és tervezésben ill. a személyiség retrospektív élettörténetének feltárásában lehet segítségünkre. Ebben a retrospektív folyamatban számos olyan elem fedezhető fel, amely tudatosan vagy akár tudattalanul hatással lehet arra a döntési vagy még tágabban tájékozódási stratégiára, amely a pályaválasztás, pályakeresés, karrierépítés egyéni megoldásait jellemzi. Természetesen a pályaorientáció, karrier tanácsadás mint konkrét, a pályát, életutat befolyásolni akaró, a személyiség döntését segíteni kívánó metodológia ennél konkrétabb szemléletet, illetve konkrétabb tények figyelembevételét igényli.

Összefoglalás

A negyedik tanulási egységben ismertettük Weber cselekvés elméletét. Meghatároztuk a társadalmi cselekvés fogalmát, majd részletesen tárgyaltuk tipológiáját. Ezután Völgyesy tipológiájának létrejöttét indokoltuk, majd részletesen bemutattuk a kilenc életút típust.

Önellenőrző kérdések

  1. Fogalmazza meg Weber cselekvés fogalmát!

  2. Jellemezze a társadalmi cselekvés fogalmat!

  3. Sorolja fel Weber típusait és részletesen mutassa be őket! 4. Indokolja Völgyesy életút tipológiájának gyakorlati hasznát! 5. Sorolja fel Völgyesy életút típusait, majd részletesen mutassa be őket!