Ugrás a tartalomhoz

Karriertervezés

Dr. Budavári-Takács Ildikó (2011)

Szent István Egyetem

6. fejezet - Modern és posztmodern karrier teóriák – avagy a XXI. század modelljei

6. fejezet - Modern és posztmodern karrier teóriák – avagy a XXI. század modelljei

Bevezető

Cél: Ismerje a karriertervezéshez kapcsolódó legkorszerűbb elméleti modellek főbb téziseit

Követelmény: Legyen képes azonosítani a modern és posztmodern elméletek fontosabb jellemzőit. Mutassa be azokat a kiemelt konstruktumokat, amelyek a karrierépítés szempontjából meghatározóak a XXI-i században

Az un. XXI. századi karrier teóriáknak 2 fő csoportját különíti el Niles és Harris-Bowlsby: a modern és a posztmodern elméletek csoportját. Modern teóriák közé sorolják a Lent, Brown és Hackett (1996) által kifejlesztett kognitív teóriát, a kognitív információ-feldolgozó modellt, amelyet Peterson, Sampson és Lentz (1996) fejlesztett ki, valamint az értékalapú modellt Brown-tól (1995).

Posztmodern elméletek közé sorolták mindazon elképzeléseket, amelyek az egyén szubjektív megélésének jelentőségét hangsúlyozzák a karrierépítés folyamatában. Ide tartoznak a konstruktivista és a kontextuális modellek. E fejezetben ezek áttekintését olvashatjuk, kiegészítve végül néhány olyan tézissel (kiemelt konstruktummal), amelyek a jövő karrierirányait, s a tanácsadás gyakorlatát íly módon jelentősen meghatározhatják.

A szociál-kognitív pályaelmélet

Először most egy olyan integratív, kognitív információ feldolgozó modellt kívánunk bemutatni e sorozatból, amelynek kiemelt konstruktuma az én-hatékonyság, s az un. szociál-kognitív teória elnevezést kapta.

A karrierépítésről megalkotott modern elméletek alapfogalmai közé Lent, Brown és Larkin (1986) munkássága nyomán kerül be az én-hatékonyság (career self-efficacy) fogalma, amely az egyén azon személyes élményét írja le, amelyet saját karrierépítésének hatékonyságával kapcsolatban átél.

Véleményük szerint a „karrierépítés énhatékonysága” a karriertervezés tudatosságában érhető tetten, amely elképzelésüket empirikus kutatásokkal is igazolták. Az észlelt énhatékonyság - a szociális tanuláselmélet nézetei szerint – befolyásolja: kogníciónkat, motivációs folyamatainkat, érzelmeinket, s a viselkedésünk is (Bandura 1993.)

Szociál-kognitív pályaelmélet (SCCT)

15. ábra. Szociál-kognitív pálya-modell. forrás: Lent, Brown, Hackett, 1994

Az SCCT (szociál-kognitív-karrier elmélet) szerint a karrier-építéssel kapcsolatban megszületett döntések elemzésekor figyelembe kell vegyük az egyén személyes jellemzői közül pl. az adott személy nemét, etnikai jellemzőit, egészségi állapotát és képességjellemzőit illetve különféle korlátait, csakúgy, mint szocio-ökonómiai hátteréből fakadó lehetőségeinek és korlátainak csoportját.

Azt, hogy az egyén számára milyen tanulási tapasztalatok megszerzésére nyílik lehetősége életpályája során mindig az adott személy sajátos jellemzői (személyes inputjai) és a környezeti háttértényezők együttes rendszere határozza meg. Az egyén által megszerzett tapasztalatok ugyanakkor közvetítő változóként moderálják a továbbiakban a személy én-hatékonyság-elvárásainak rendszerét, s így közvetlen hatást jelentenek a jövendőbeli feladatok megoldásával kapcsolatos eredményelvárásokra is.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a személyes én-hatékonyság élményének befolyásolása mellett a különféle eredményelvárások hatást gyakorolnak az egyén érdeklődési irányaira, céljainak kitűzésére éppúgy, mint az életpályájával kapcsolatos választásaira, s döntéseire.

Döntéseinket jelentős mértékben befolyásolja továbbá, hogy a jövőre vonatkozóan milyenek (mennyire támogatóak vagy akadályozóak) az általunk anticipált lehetőségek.

Mindezen tényezők komplex hatásrendszere lesz az, amely az előkészületek fázisától egész meghatározza karrierépítésünk folyamatát a modell szerint. ennek mentén ismerkedünk tehát a munka világával, keressük a számunkra fontos információkat,…. dolgozzuk ki, majd valósítjuk meg terveinket.

A karrier modell cirkuláris jellege vizuálisan is megjeleníti a folyamat ismétlésének lehetőségét, sőt részben szükségszerűségét is. A rendszer egyes alkotóelemeinek változása (pl. az érdeklődési irányok vagy az egészségi állapot változása) szükségessé teheti az újraértékelést, s a korábban meghozott döntések felülvizsgálatát.

A karrier tanácsadás szerepe e modell tükrében a kognitív értékelési folyamatban nyújtott támogatásban érvényesülhet leginkább, amely az én-hatékonyság élmény maximalizálását tekinti céljának.

Az utóbbi években a szociál-kognitív karrier elmélet kiegészült a társadalmi nemek szerepének tanulmányozásával (lásd. gender kutatások) is, ahol az egyes nemekre jellemző karrierépíési tendenciák leírása és összehasonlító elemzése történik meg napjainkban. E kutatások eredményeként került az érdeklődés fókuszába számos olyan tipikusan férfiasnak vagy nőiesnek azonosított karrierválasztás, amelynek nemre specifikus indokoltságát a képességek összehasonlító elemzése nem támasztotta alá. (pl.: a nők szerényebb részvétele természettudományi kutatások területén. A nemhez „illő” pályapreferenciák kialakulását tanulmányozva egyrészt a családi és iskolai szocializációs hatások szerepe értékelődött fel, másrészt felmerült e nézetek tudatos átformálásának igénye is a kutatókban. (Lent és mtsai 2005; Betz 2002)

16. ábra. http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ_xns6vIc2BsDHhdQC3ox95FbO5LywJqcgk40kYuASmxTlCtZI

A kognitív információ-feldolgozó modell

Peterson, Sampson és Lentz kognitív információ feldolgozó modellje számos olyan dimenziót ír le, amelyek meghatározzák az egyén gondolkodásmódját saját karrieresélyeiről. Az első 3 területe e tényezőknek a tradicionális karrier teóriákban is szerepel:

  • önismeret vagy öndefiníció (értékek, érdeklődés, képességek)

  • munkaerőpiaci ismeretek (képzési és álláslehetőségek áttekintő és specifikus ismerete)

  • döntéshozatali készségek (annak megértése, hogy milyen jellemzőkkel is jár egy tipikus döntéshozatal)

A negyedik meghatározó faktor a modellben a METAKOGNÍCIÓ területe, amely magában foglalja az önreflexiót, az önértékelést (self-awareness) valamint a kognitív folyamataink kontrollját.

A modell második dimenziója a CASVE ciklus nevet kapta, amely reprezentálja az információfeldolgozás általános modelljét összefüggésben a problémamegoldással és a karrier döntéssel.

A CASVE egy betűszó, amely az egyes vonatkozó készségek kezdőbetűit foglalja össze angolul: Communication, Analysis, Synthesis, Valuing, Execution. (azaz: kommunikáció, analízis, szintézis, értékelés, kiválasztás…)

A CASVE modell harmadik dimenziója a végrehajtás (execution) folyamata, amelynek része a kijelölés, a koordináció, valamint a tárolása és előhívása a korábban elraktározott információknak, amely magában foglalja vonatkozó metakognitív készségeket. (Niles, Harris-Bowlsbey, JoAnn 2002)

Az értékalapú karrierválasztás

Az un. értékalapú karrierválasztás modelljét Brown dolgozta ki 1995-ben, aki az értékek kiemelkedő szerepét hangsúlyozza a karrierdöntések sorozatában. Nézete szerint akár saját döntésről akár mások döntéseinek értékeléséről van szó, az érték lesz az a központi tényező, amely meghatározza vélekedésünk, s kialakított döntésünk. Az emberi értékek Brown szerint kettős meghatározottságúak, hisz mind belsőleg (genetikusan), mind környezetünk (család, médiák, közösségek, iskolák, kultúrák….) által befolyásoltak. Értékeink központi erősségét az is mutatja, hogy valamennyi működésünket befolyásolja, az adatok feldolgozásától egészen addig, hogy egy adott értékrenddel rendelkező személynek mi az ami irracionális vagy összeférhetetlen saját értékrendjével. A genetikai és környezeti hatásoknak a hatására bizonyos értékek kiemelkednek a többiek közül, kikristályosodnak és prioritást nyernek – ami által az egyén viselkedésének vezérlőjévé, s egyben magatartásának magyarázó elvévé válik.

Néhány szóban a posztmodern karrierelméletekről

A posztmodern teóriák annak jelentőségét emelik ki a karrierdöntési folyamatban, hogy miként értelmezzük azt a karrierutat, amelyen épp járunk, fókuszálva azokra a szubjektív tapasztalatokra, amelyeket a karrierépítésünk során nyertünk.

Ezen belül az un. kontextuális karriermodellek azokat az utakat írják le, amelyek környezeti faktorként beépíthetőek a karriertanácsadás folyamatába. A karrierfejlődést úgy értelmezik, mint egy olyan tevékenységrendszert, amely azokon az interakciókon keresztül nyeri el értelmezését, amelyek az eredeti személyes elképzelés és a szociális környezet között végbe mennek.

Az emberek tevékenységeken, akciókon keresztül építik karrierjüket, s ezeknek az aktusoknak és a karriernek az értelmezésében fontos szerepet játszanak azok a konstruktumok, amelyek azoktól a szereplőktől származnak, akik életünk más részleteiben is meghatározóak. Véleményük szerint különösen fontos ezen aktivitások közül a célvezérelt aktivitások csoportja.

A konstruktivista irányzat teóriája szerint az emberek aktívan szervezik saját tapasztalataikat, s konstruálják meg azok értelmezését. Ennek eredményei láthatók mind az információk szervezésében, mind az általunk hozott döntésekben éppúgy, akárcsak saját viselkedésünk értelmezésében.

Kiemelt konstruktumok a modern karrierépítésben és a karriertanácsadás területén – avagy merre tartunk?

A karriertervezés-, és tanácsadás modern gyakorlatát meghatározó elméletek között több elméleti konstruktum is megjelenik, mint a döntés folyamatát alapvetően meghatározó, kitüntetett tényező. A fejezet végén most tekintsük át röviden ezeket!

Bezanson, aki az un. „Kalandozás és manőverezés” modell megalkotója (1999)- úgy gondolja, hogy a karrierfejlődés nem egy lineáris út, amelyen végighaladva elérjük a célt. Véleménye szerint karrierutunk sokkal inkább egy olyan kalandozáshoz hasonlít, ahol felfedezzük az egyes „ösvényeket, leágozásokat”, míg rátalálunk arra, amit igazán keresünk. Karriermodellje a későbbiekben egészül ki a manőverezés aspektusával, mellyel a karrierépítéshez egy tervezési elemet is ad. A gyors környezeti változások korában mind a kalandozás, mind pedig a manőverezés igen lényeges karriermenedzselési stratégia véleménye szerint.

A két stratégia közti alapvető eltérést Bezanson a következőképp definiálja:

Zunker (1998) annak jelentőségét emeli ki a karriertervezésben és a munka világában való sikeresség feltételei közt, hogy az egyén képes legyen önmagát képviselni.

Az önmagát képviselő emberek jellemző attitűdjei Zunker szerint:

  • Van jövőképe

  • Felelősséget vállal a jövőjéért

  • A munkával kapcsolatos elavult nézeteket elutasítja

  • A bizonytalanságot elviseli

  • Fogékonyság az új ötletekre, csekély félelem a változástól

  • Kevés garanciát feltételez a jövőre

Bolles (2001) pedig a transzferálható készségek szerepét emeli ki a sikeres karrierépítés szempontjából.

A kutató transzferálható készségként definiálja mindazon készségek összességét, amelyek felhasználhatók arra, hogy az egyén eredményesen leküzdje az előtte álló akadályokat, s így jól teljesítsen. Az un. transzferálható készségek csoportja különösen a karrier tanácsadás gyakorlatában kapott aztán kiemelt szerepet, mint a személy potenciálját támogató erőforrások fontos eleme. Az egyén munkával kapcsolatos attitűdje meghatározó jelentőségű lehet e komplex folyamatban, s így kívánatos azon kognitív elemek megerősítése, amely szerint:

  • az egyes munkák átmenetiek, olyanok, akár egy kaland, amely tanulási tapasztalatot rejt;

  • bármilyen munka akár önmagában is (azaz a külső juttatásoktól függetlenül) elégedetté tehet valakit

Összefoglalás

Az utóbbi két évtizedben számos modell született, amely a karriertervezés folyamatát kísérli meg minél komplexebben, de ugyanakkor lényegretörően leírni. Az elméletek főbb csomópontjai lettek: az információfeldolgozás folyamata, az énhatékonyság, az értékek, valamint a szubjektív tapasztalatok értékelése. A modellekben a klasszikus elméletekhez képest nagyobb hangsúlyt kap a folyamatok erősen egyedi jellegzetességekre épülő, ugyanakkor gyakran cirkuláris jellege. Mind a tervezés, mind a tanácsadás folyamatát tekintve felértékelődik az érintett személy személyes felelősségvállalása, s a folyamat tudatos vezetésének az igénye, különös tekintettel a gyorsan változó társadalmi igényekre.

Önellenőrző kérdések, feladatok

  1. Nevezze meg, hogy milyen elméletek tartoznak a modern és posztmodern csoportba!