Ugrás a tartalomhoz

Kommunális gépek I.

Dr. Nagy Béla (2011)

Szent István Egyetem

8. fejezet - Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei

8. fejezet - Hulladéklerakók technológiái, gépi eszközei

A hulladékkezelés és lerakás, valamint utógondozással kapcsolatban több törvény és rendelet van érvényben ma Magyarországon. Ezek egyértelműen leírják azt, hogy milyen eljárás szerint kell tervezni, engedélyeztetni, építeni, a hulladéklerakót, milyen üzemeltetési technológiákat kell alkalmazni és milyen hulladék rakható le.

Az érvényben lévő főbb rendelkezések, amelyek a hulladék témakörre vonatkoznak a következők (a teljesség igénye nélkül):

  • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről.

  • 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

  • 213/2001. (XI. 14.) Kormány Rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

  • 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról.

  • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet)

  • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről (módosította a 22/2004. (XII. 11.) KvVM rendelet).

  • 1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról.

  • 33/2000. (III. 17.) Kormány Rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról.

8.1. Hulladéklerakók típusai

Alapvetően három fajta hulladéklerakó létezik. Ezek:

  • Települési hulladéklerakó;

  • Veszélyes hulladéklerakó;

  • Nukleáris (radioaktív) hulladéklerakó.

Általánosan a települési és veszélyes hulladéklerakóról

A 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról egyértelműen meghatározza a hulladékgazdálkodás általános szabályait. Ebben benne foglaltatik az is, hogy mely hulladék kerülhet lerakásra. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás pontos feltételeit a 20/2006. (IV. 5.) KvVM (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet) szabályozza.

2000. évi XLIII. Törvény alapján:

A hulladékgazdálkodás általános szabályai

5. § (1) Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

(2) A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

  1. az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;

  2. az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

  3. a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítását;

  4. a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

(3) A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására.

(4) A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell.

(5) Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

(6) Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

(7) Tilos a hulladékot elhagyni - a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon -, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

Továbbá az ártalmatlanításról:

Hulladékártalmatlanítás

19. § (1) A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet:

  1. hulladéklerakóban történő lerakással;

  2. termikus ártalmatlanítással;

  3. más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.

(2) Hulladékártalmatlanító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető.

(3) Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és üzemeltetésére, valamint a már működő és betelt lerakókra vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

(4) Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető.

(5) Hulladéklerakóban előkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg.” (2000. évi XLIII. Törvény)

Tehát a 2000. évi XLIII. Törvény egyértelműen meghatározza a hulladékártalmatlanítás lehetőségét és módjait, ahol a hulladéklerakóban történő ártalmatlanítás is szerepel.

A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet) rendelkezik. Ebben megtalálhatóak azon szabályozások, amelyben kitérnek a hulladéklerakó tervezésére, létesítésére. A rendeletben az alábbiak találhatóak teljesség igénye nélkül:

A 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (22/2001.(X.10.) KÖM rendelet):