Ugrás a tartalomhoz

Kommunális gépek II.

Dr. Szabó József (2011)

Szent István Egyetem

1. fejezet - Nyári közterület takarítás

1. fejezet - Nyári közterület takarítás

Bevezető

A települések városiasodó környezete egyre nagyobb szilárd burkolattal ellátott területeket eredményez. E területeken a csapadékvíz, a szilárd „szennyeződés” (por, sár, hulladék stb.) megjelenése mind közlekedésbiztonsági, mind környezetvédelmi, mind pedig esztétikai problémákat vet fel. Az egyre növekvő terület és a növekedő igények miatt csak megfelelő technológiákkal, erőforrásokkal lehet eleget tenni az elvárásoknak.

Ez a fejezet a szilárdburkolatok nyári, száraz időszakra jellemző tisztítási technológiáival és gépeivel foglalkozik.

A tanulási egység végére érve képesnek kell lennie felsorolni a tavasztól őszig tartó időszak közterület-fenntartási, takarítási munkáit és az ezekhez tartozó műszaki, technológiai megoldásokat. ismernie kell a szennyeződések keletkezésének okait, az elfogadható határértékeiket.

1.1. A települési úthálózaton, közterületen keletkező felületszennyeződések

Megvizsgálva az utakon keletkező szennyeződések jellegét ezeket két csoportra lehet osztani:

  • folyamatosan ható tényezők

  • véletlenszerű tényezők.

Folyamatosan ható tényezők

  • Járműforgalomból adódó szilárd szennyeződés. Tapasztalatok szerint 60 járműegység/óra forgalomsűrűség felett a szennyeződés az útszegély 1,5-2 méteres sávjába koncentrálódik. Maximális mértéke 80-90 g/m2 értékre adódik.

  • A járművekkel szállított anyagok elszóródása. Annak ellenére, hogy különböző előírások szabályozzák a szóródó anyagok takarással történő szállításának módjait, még igen gyakori ez a fajta szennyeződés. Ennek mértéke az útvonalon haladó ilyen rakományú járművek számától függ.

  • A szilárd szennyeződés elhelyezkedését ábrázolja a grafikon és a fénykép.

  • Az útburkolat és állapota. A nem hézagmentes, kátyúkkal tarkított útburkolaton jobban felgyülemlik a szennyeződés.

  • A betorkolló utak burkolata. A burkolat nélküli mellékútról (a sárrázó szakasz hosszától függően) mindig sok szennyeződés kerülhet a burkolattal ellátott utakra.

  • A környezet rendezetlensége (szél, víz hatása)

  • Út melletti munkálatok (pl. építkezés) során keletkezett anyagmaradványok, göngyölegek

A járművek közlekedésén, szállítással összefüggő tevékenységén túl is vannak további szennyező hatások:

  • Állatok (pl. kutya) sétáltatása, gazdasági haszonállatok (tehén, birka, ló, liba stb.) áthajtása

    Gyalogos forgalom szemetelése (papír, csomagolóanyag stb.)

További szennyeződést okozhatnak az évszakra jellemző környezeti hatások (őszi lombhullás).

Időszakosan ható tényezők

  • Időjárási hatások (vihar, zivatar, szélvihar) következményeként az útra kerülő szennyezőanyagok

  • Különleges események (rendezvények, felvonulások) résztvevői által eldobált anyagok és a rendezvény dekorációs kellékei.

A szennyeződés megengedett mértéke

A közutakon zajló járműforgalom okozta elkerülhetetlen szennyeződés (pl. gumikopásból, kipufogógázból) keletkezik. Az egyéb szennyeződések szabályozással, szervezéssel megakadályozhatók, csökkenthetők.

Közlekedésbiztonsági és esztétikai okokból az út és környezete minőségének megfelelően meghatározták a szennyeződés megengedett mértékét. Ez az érték

  • rendezett városi utakon: 30 g/m2

  • nem rendezett környezetben: 50 g/m2

A takarítás szükségessége

Az úthálózat, közterületek takarítási igényét

  • közlekedésbiztonság,

  • környezetvédelem,

  • higiénia, egészségvédelem,

  • esztétikai elvárások

határozzák meg, illetve írják elő.