Ugrás a tartalomhoz

Kommunális gépek II.

Dr. Szabó József (2011)

Szent István Egyetem

8.3. Csatornavizsgálatok

8.3. Csatornavizsgálatok

Cél:

  • a csatorna anyagában, szerkezetében bekövetkezett hibák, rendellenességek feltárása

  • javítások, bekötések műszaki ellenőrzés

  • csatornatérképek készítésének segítése

Üzemelő, mászható csatornák vizsgálata általában szemrevételezéssel történik. Ilyenkor a csatornabúvár

  • gyalogosan

"járművön" közlekedik a csatornában és megfelelő világító eszközzel szabad szemmel, esetleg ipari kamerával a felszínre küldött videofelvétellel egyedül, vagy több szakemberrel vizsgálja át a csatorna állapotát.

A csatornabúvár leereszkedése előtt a csatornaszakaszt ki kell szellőztetni:

  • természetes módon (~30 perc idő szükséges)

  • ventilátorral (nyomott levegővel 10-20 perc alatt)

A szellőztetés után szükséges annak hatásosságának ellenőrzése különböző eszközök segítségével:

  • Davy lámpa (metán, szén-dioxid kimutatásra)

  • Dräger-féle gázvizsgáló (gázok kimutatására)

A nem szellőztethető csatornákban, vagy a veszélyes gázokat tartalmazó hálózati szakaszoknál a csatornabúvár csak:

  • "frisslevegő" készülék (tömlő), vagy

  • sűrített levegős "önmentő" készülék (60 bar nyomású)

alkalmazásával végezheti a munkát.

Nem mászható csatornánál alkalmazhatók feltárás (kitakarás) nélkül a különböző roncsolásmentes vizsgálati eljárások:

  1. nyomáspróba (1,5 pü+1[bar]): víz, levegő túlnyomással vagy vákuummal általános állapot felmérésre (max. 500 m-es szakaszhossznál)

    Bizonyos csatornáknál, talajszerkezetnél használható a füstköd túlnyomásos vizsgálat, amely vizuális érzékelést is lehetővé tehet (tájékoztató jelleggel).

    Nyomástartás időtartamának meghatározása:

    A túlnyomásos levegővel végzett nyomáspróba:

    • egyszerűbb

    • gyorsabb

    • olcsóbb

      A vizsgáló műszer monitorának ábráján követhető a vizsgálati nyomás (Druck [mbar]) létrehozása és a nyomásesés időtartama (Zeit [min]), valamint a megfelelőséget jelentő határértékek (70-85 mbar).

  2. akusztikus vizsgálat (zajszintmérés). Csak a nagyobb csőhibákat mutatja ki. A hiba helye is meghatározható.

  3. víztartáspróba (belső víznyomással). 2 akna közötti csatorna szakaszt 2 órán keresztül 2 m vízoszlop nyomással kell terhelni, majd a 15 perc alatt elfolyó vízmennyiséget kell meghatározni. A házi és egyéb bekötések nehézkessé teszik az eljárást.

  4. tükrös berendezés (nehézkes és gyakorlott szemű személy szükséges)

  5. lézeres deformációmérés. A csatorna keresztmetszetében bekövetkezett változásokat, irányeltéréseket mutatja ki az önjáró egységre szerelt lézeres mérőeszköz. A berendezés és a mérési eredményt mutató monitorkép az ábrán látható.

  6. mágneses fluxusválozás mérés. A kör keresztmetszetű csatornában egy tisztító lövedéket helyeznek el, amelyet a folyadék áramlása hajt előre (lásd később a 11. tanulási egységben). A tisztítási műveletet követően memóriával ellátott mágneses érzékelő „vonat”-ot helyeznek a csőbe, amelyet szintén a folyadékáram továbbít.

    Haladás közben rögzíti a csőfal torzulás, korróziós károsodás mértékét és helyzetét. Az adatok a mérőegység csővezetékből történő eltávolítása után vezeték nélkül számítógépbe olvashatók elemzés céljából.

    A mintavételezés 10 centiméterenként történik. A mérési technológiát video animáción követheti.

    http://www.youtube.com/watch?v=LU0TOhaFDow&feature=related

  7. csatornavizsgáló kamera

    • nem átszerelhető önjáró kamerák

      • tipikus adatok:

      • alkalmazási

      • cső átmérő: 100-800 mm

      • törési szög max.: ∅ 100 mm-nél 30˚

      • ∅150 mm-nél 45˚

    • kamerák

      • monitor 230 V

      • kamera 24 V

      • max. 100 m működési hossz

      • kamera mozgás: horizontálisan 270˚

      • vertikálisa 180˚

      • mérete: ∅88; hossz 150 mm

      • színes PAL rendszer

    • átszerelhető önjáró kamerák

      Kamera: CCD színes kamera (NTSC, PAL rendszerű videoképet szolgáltat)

      Világítás: 2 vagy több világítótest (halogénizzó, LED)

      Kamerafej:

      kamera mozgások biztosítása

      fix, nem mozgatható (kisebb átmérőnél használatos)

      1-2 irányban (helyesebben tengely körül) forgatható

      párhuzamos elmozdítást tesz lehetővé

      Járószerkezet:

      fix

      átszerelhető kerekes, görgős

      gumihevederes

      - kör keresztmetszetű

      - bordás

      1 vagy 2 speciális járólánc

      a csatorna átmérőhöz igazodást biztosítja

      Kameratest:

      járószerkezet hajtómotor

      kameramozgató hajtómotor

      vezérlő elektronika

      kamera elektronika

      akkumulátor

      A kamera működése az animációs filmen látható.

      Digisewer.mpg

      Monitorok+vezérlés

      hordozható monitor

      Kézi csatornavizsgáló kamerák félmerev kábel végén helyezkednek el, amelyet a kezelő kézzel tol előre a csatornában, miközben a monitoron figyelemmel kíséri a csatorna állapotát. a kamerákkal 25 mm átmérőtől vizsgálhatók a csatornák. A nagyobb átmérőknél történő alkalmazáshoz kiegészítő, méretnövelő „gallérokat” kell felszerelni a kameratestre.

csatornavizsgáló kocsi

A csatornavizsgálat menetét a következő videofilmen lehet megismerni.

FCSM_FILMEK

Összefoglalás

A 10. tanulási egység megismertette Önt a csatornahálózatok felülvizsgálatára, nyomvonalának feltérképezésére használatos eszközökkel és technológiákkal. Rendszerezésre kerültek a csatorna hibákat okozó tényezők a javításuk alapvető módszerei (feltárással, illetve feltárás nélkül). Néhány esetben közlésre kerültek a jellemző paraméterek, amelyek tájékoztatást adhatnak a csatornák állapotának megítéléséhez. Videofilm és animáció segítségével nyomon követhette a csatornavizsgálat, illetve a csatorna-vizsgáló (inspector) kamera működését.

Önellenőrző kérdések, feladatok

  1. Egészítse ki a mondatot a kipontozott részeken!

    A felszín alatti zárt csatorna hibáit ……………. , vagy …………. javíthatjuk. A felszín alatti zárt csatorna hibáit feltárással , vagy feltárás nélkül javíthatjuk.

  2. Melyek nem vonalmenti hibák?

    - külső korrózió,

    - belső korrózió,

    - szabálytalan bekötések,

    - csőfalkopás,

    - gyökérbenövések,

    - lerakódások,

  3. Mely hibákat tekintjük lokális hibáknak?

    - erősen belógó csatlakozás,

    - nagyobb kiterjedésű beszakadás,

    - elmozdult keresztmetszetbeni törés,

    - lerakódások,

    - megnyílt csőkötés,

  4. A csatornatérképeken a geodéziai méretek mértékegysége:

    méter

    deciméter

    centiméter

    milliméter

  5. A hálózati alaptérkép használatos léptéke:

    1 : 25

    1 : 50

    1 : 100

    1 : 500

    1 : 1000

    1 : 5000

  6. Az átnézetes térkép használatos léptéke:

    1 : 100

    1 : 500

    1 : 1000

    1 : 5000

  7. Mely vizsgálati módszer nem vizuális?

    csatornavizsgáló kamera

    tükrös berendezés

    nyomáspróba vákuummal

    nyomáspróba füstköddel