Ugrás a tartalomhoz

Komposztálás, biogáztermelés

Dr. Kocsis István (2011)

Szent István Egyetem

5. fejezet - Közösségi és kistérségi komposztálás

5. fejezet - Közösségi és kistérségi komposztálás

Bevezetés

23. ábra. A komposztálás helyszíne

A kerti (házi) komposztálás során egy-egy ház (család) a saját kertjében végzi a komposztálást, a felhasználás is itt történik.

A közösségi komposztálás elve és gyakorlata Magyarországon is egyre több helyen valósul meg. Pedig a legkönnyebben kivitelezhető módja ez lenne a zöldhulladék háztartásokból történő kikerülésének - ezáltal az összhulladék és a szemétdíj csökkentésének - és az újrahasznosításnak. Mivel ez esetben kis léptékekről van szó, a zöldhulladék keletkezésének helyszínén kialakítható, ezért szállítási költségek egyáltalán nincsenek. Csak a komposztáláshoz szükséges alapanyagokra és eszközökre van szükség, melyeket az előző tanulási egységekben már megismerhettek. A (lakó)közösségi komposztálás leginkább kertvárosi, illetve kisvárosi területeken valósítható meg a lakók összefogásával.

Követelmények:

  • Ismerje meg a közösségi komposztálás feltételeit!

  • Tudja megfogalmazni, mire van szükség, ha (lakó)közösségi komposztálás szervezését kívánja megvalósítani egy közösség!

  • Ismerje a vonatkozó jogszabályokat!

  • Szerezzen ismereteket a kistérségi komposztálás lehetőségeiről!

Közösségi komposztálás

Közösségi komposztálás: ennél a komposztálási rendszernél a lakosság a szelektíven gyűjtött szerves hulladékot pl. egy társasház udvarán, esetleg a közelben lévő komposztáló telepen komposztálja. A rendszer alapja az, hogy a szerves frakció a háztartási hulladék egyetlen olyan része, amelyet a lakosság nagy beruházás igényű technikai eszközök és magas szintű tudományos ismeretanyag nélkül újra tud hasznosítani.

Közösségi komposztálást végezhet pl. egy társasház lakóközössége, üdülőtulajdonosok, egy kertvárosrész is. Amennyiben lényeges anyagi ráfordítást igényel a komposztáló, a beruházó lehet az önkormányzat, civil szervezetek; esetleg pályázati lehetőségek keresése sem elképzelhetetlen.

A rendszer népszerűsítésében a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • a fogyasztói szokások megváltoztatása;

  • a felelősségtudat megerősítése az egyén által termelt hulladék iránt;

  • a körforgás-gazdálkodás logikája.

A 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről rendelkezik.

              h) közösségi komposztálás: a társasház tulajdonostársainak közössége/közösségei 
              (a továbbiakban: közösség) saját tevékenységéből származó biohulladéknak a keletkezés 
              helyéhez közeli területen történő komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása a 
              közösség(ek) saját céljára;

Ezzel kapcsolatban a jogszabály előírja:

4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.
       (2) A közösségi komposztálás létesítésére alkalmas terület a külön jogszabályokban foglaltaknak 
             megfelelően jelölhető ki.
       (3) A közösségi komposztálással állati eredetű biohulladék nem kezelhető.

Az, hogy a közösségi komposztáláshoz nem kell hulladékkezelési engedély, még nem jelenti azt, hogy amennyiben azt közterületre tervezik, nem kell az önkormányzat hozzájárulása. Ezt minden esetben az adott önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kell kérni.

A közösségi komposztálásnak elsősorban a ritkán lakott, nagy zöldterülettel rendelkező településeken van létjogosultsága, a rendszer résztvevői: a lakosok, akik saját, szelektíven gyűjtött szerves hulladékaikat a komposztáló térre viszik. A komposztáló felelős „gondozói” azok a lakosok, akik a komposztálással kapcsolatos munkát megszervezik és elvégzik, tehát a rendszer koordinátorai. A lakosok 10%-ának aktív részvételével a rendszer hosszú távon már fenntartható.

Mire van szüksége egy társasháznak, ha komposztálni szeretne?

  1. Eszközökre

  2. Együttműködésre – párbeszédre

  3. Elszántságra

  4. Pénzre

Eszközök

A társasház méretétől, a lakások/háztartások számától és a kert/udvar méretétől függően természetesen, de mindenképpen nagyobb méretű gyűjtő-és érlelő edényekre van szükség, hiszen több család, egy kisebb közösség fog együtt komposztálni. Már működő közösségi komposztáló csoportok (egy közepes méretű lakóközösség esetében) az alábbi induló csomagot javasolják a társasházaknak (24. ábra):

  • 640 l-es konyhai (vegyes) komposztsiló belső szellőzőcsővel;

  • 712 literes lombkomposztáló, filcpalásttal;

  • ásóvilla, forgatáshoz, keveréshez;

  • 46 literes szárazanyag-tároló vödör (faaprítékkal);

  • 23 literes zeolit-tároló vödröt (szagmegkötő ásványi anyaggal);

  • nagyméretű, kitámasztható rosta;

  • komposztálással foglalkozó kiadványok.

24. ábra. Induló csomag a közösségi komposztáláshoz közepes méretű lakóközösség esetében

Együttműködés – párbeszéd

Mivel közösségről van szó, kiemelten fontos szerepet tölt be a kommunikáció (tájékoztató előadás, fórum, ismeretterjesztő-, útmutató kiadványok, plakátok).

A kommunikáció, a párbeszéd persze már az előkészítés során is elengedhetetlen. A komposztálás beindítása előtt nem szükséges ugyan a lakóközösségtől közgyűlési határozatot kérni (persze jó, ha van!), hiszen nem kell, hogy a közösség minden tagja (vagy a többség) aktívan részt vegyen a komposztálási tevékenységben. De valamilyen módon célszerű megszondázni a közösség hozzáállását. Elég, ha nem ellenzi senki! Elég, ha hagyják, hogy aki akar, komposztálhasson Azért célszerű magára a komposztáló edényre is ragasztani útmutató matricát (mi komposztálható, és mi nem az!). A végeredmény mindenképpen jót tesz az egész közösségnek.

Elszántság

Szükség van akaraterőre, tetterőre, öntevékenységre, kétkezi munkára.

Pénz

Mint mindenhez, a komposztálás beindításához is szükség van pénzre. A komposztálási tevékenység elindításához azonban (abszolút és relatív értelemben egyaránt) kismértékű anyagi befektetésre van szükség, amely alacsony ráfordítással (főleg saját munkával!) könnyedén fenntartható, miközben többszörösen megtérül az ára! (Az utóbbi időszakban egyre többször lehet olvasni pályázati lehetőségről az ilyen tevékenységek beindításához és fenntartásához.)

A komposztálási tevékenység elindítása egy társasházban

A komposztálási tevékenység elindításához egyetlen ember (közös képviselő, házmester, gondnok, kertész vagy éppen egy elszánt és lelkes lakó), a komposztgazda szükséges, aki vállalja, hogy figyelemmel kíséri a komposztálást, illetve tartja a kapcsolatot a komposztáló lakókkal (és a komposztlakókkal) (25. ábra). A lakóközösséget a lakógyűlésen, közgyűlésen tájékoztatni kell a program indulásáról és előrehaladásáról. A már működő közösségi komposztáló tapasztalatai szerint eleinte csak néhány lakó, néhány család vesz részt a programban, és a többiek később csatlakoznak, mikor látják, hogyan működik.

25. ábra. Közösségi komposztáló egy társasház udvarán a komposztgazdával

Nagyon nehéz csak a négyzetméterek és háztartás számok alapján megbecsülni a keletkező zöldjavakat, hiszen legalább ilyen fontos a növényzet típusa, a fák mérete és fajtája, és a háztartások, a családok életmódja, fogyasztási szokásai – ezek az adatok pedig rendkívül széles skálán mozoghatnak. Egy átlagos fogyasztási szokásokkal rendelkező 4 fős család (2 felnőtt + 2 iskolás/óvodás gyerek) havonta kb. 10-12 kg (kb. 30-35 liter) konyhai szerves hulladékot produkál, amely a komposztálóba kerülve jelentősen összeesik: a kiindulási anyag – úgy tömegét, mint térfogatát tekintve – kb. ötödére csökken, 0,5-1 év alatt, amíg az érett komposzt elkészül.

Gyakran előfordul (sajnos) belvárosi társasházaknál, paneleknél, hogy egyáltalán nincs saját zöld felülete, fás, bokros területe a háznak, vagy bármilyen okból nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szárazanyag (faapríték, szalma, száraz lomb). Ilyen esetekben a szén-nitrogén arány javítására – a faapríték, fa(!)forgács vásárlásán kívül – szóba jöhet a közeli parkok fáinak lehullott lombja és a festetlen, fehérítetlen, natúr papír (pl.: hullámpapír, tojástartó, karton, WC-papír-guriga) is, mint alternatív lehetőség.

A lakók többségére a gazdasági érvek hatnak leginkább: a komposztálás hatására jelentősen csökken a kukákba kerülő hulladék mennyisége, vagyis jelentősen mérsékelhető a lakóközösség szemétszállítási költsége.

Ráadásul olyan értékes tápanyag, termőföld keletkezik, amely további megtakarítást tesz lehetővé a lakóközösség számára, megspórolva a bolti virágföld árát és szállítási terheit.

Az eredményes komposztáláshoz jól bevált eszközök, szakmai segítségnyújtás, teljes körű tájékoztatás, ismeretterjesztő kiadványok és plakátok kellenek. A lakók, a közösségek meggyőzése, motiválása a legfontosabb feladat..., illetve a lakóközösség saját meggyőződése, motivációja a legfontosabb.

Jogi szabályozás

Már említésre került, hogy a 23/2003-as (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről:

4. § (1) A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.

Nincs külön jogszabály arra, hogy a komposztálót magánterületen hol lehet elhelyezni. Esetleg a település helyi rendeletében szabályozott faültetési vagy egyéb építési szabályokat érdemes tanulmányozni, talán van erre vonatkozó utalás is. Ilyen jellegű jogszabály hiányában a jószomszédi viszony megőrzése érdekében a párbeszéd a legcélravezetőbb megoldás.

A közösségi komposztálás

  • alapvető berendezései,

  • a szerves anyag elhelyezése a komposztálóba,

  • a komposztálás biokémiai folyamatai

megegyeznek a házi (kerti) komposztálás során ismertetettekkel.

Komposztáló társasházak – csökkenő szemétdíj (videó) http://www.youtube.com/watch?v=C7YJdvJTSVk

Itt kell megemlíteni a kistérségi komposztálókat is, melyek létesítése túlmutat az „önkéntesség” határain, és jelentős beruházást is igényel(het). Itt már szükség van az önkormányzat/önkormányzatok anyagi eszközeire és a lakosság részére is biztosítani kell a szelektív hulladékgyűjtést a komposztálótelep részére. Erre hazánkban még szinte alig akad példa, inkább a nagyüzemi komposztálást preferálják, melyhez pályázati lehetőségek inkább kapcsolódnak és a „termelt” komposzt piacon értékesíthető.

Kistérségi komposztálókat kistelepülések, falvak határában, sok zöldhulladékot „termelő” intézmények, mezőgazdasági területek közelében, illetve 4-5, egymáshoz nagyon közel fekvő falu lakossági zöldhulladékának gyűjtésére célszerű létesíteni, ahol kis szállítási költséggel, kis munkaerő-ráfordítással, rentábilisan és környezetbarát módon végezhető a komposztálás akár már 1 ha területen is. A kész komposzt pedig a falvak kistermelői számára visszajuttathatók talajerő-utánpótlásra. Legfeljebb 6-8000 lakosra vetítve, évi 500 t nyersanyagból végkomposztként 500 m3-nyi újrahasznosítható anyag nyerhető ki, melyet nem lehetne értékesíteni, csak az adott lakóterületen felhasználni. Ezek létesítéséhez könnyített engedélyre lenne szükség.

Feladatok, lehetőségek önkormányzatoknak, gazdasági társaságoknak

Ennek a komposztálási rendszernek az elemei is pontosan illeszkednek egymáshoz.

A hulladékok szelektív gyűjtése. Ez az első és legfontosabb elem, hiszen ha „tiszta” a biológiai hulladék, a komposzt nem lesz nehézfémekkel és idegen anyagokkal szennyezett. Nagyon fontos a lakossággal kialakított közönségkapcsolat. Arra kell törekedni a kommunikáció kialakításakor, hogy a lakosság értse, hogy miért és miként kell szelektíven gyűjtenie a hulladékot, és mi lesz az általa szétválasztott hulladékfrakciók további sorsa.

A hulladékok szelektív gyűjtése. Ez az első és legfontosabb elem, hiszen ha „tiszta” a biológiai hulladék, a komposzt nem lesz nehézfémekkel és idegen anyagokkal szennyezett. Nagyon fontos a lakossággal kialakított közönségkapcsolat. Arra kell törekedni a kommunikáció kialakításakor, hogy a lakosság értse, hogy miért és miként kell szelektíven gyűjtenie a hulladékot, és mi lesz az általa szétválasztott hulladékfrakciók további sorsa.

A rendszer díjszabását úgy kell meghatározni, hogy a szelektív gyűjtés anyagi szempontból is előnyös legyen (pozitív motiváció). A lakosság együttműködő készségét célszerű jutalmazni ingyenes komposzt kiszállításával. A lakossággal kialakított jó együttműködés eredményeképpen néhány hónapon belül 98-99%-os tisztaságban begyűjthetők a különféle hulladékok.

Napjainkban az Európai Unió országaiban üzemi komposztálást önkormányzati tulajdonban lévő cégek, magáncégek vagy mezőgazdasági egységek végzik.

A komposztálásban élenjáró Németországban a mezőgazdaság szereplői csak a végtermék hasznosítása során kerülnek be a komposztálás rendszerébe, a szerves hulladékok újrahasznosítását, komposztálását általában gazdasági társaságok által üzemeltetett komposztáló telepeken végzik. Ausztria keleti részén komoly kultúrája alakult ki a mezőgazdasági üzemek bevonásával megvalósuló decentralizált komposztálási formáknak is.

A biológiai hulladék szelektívgyűjtés eredményes működésének kitűnő példája a Turai Szelektív Kft. által megvalósított rendszer, amelynek lényege, az egykukás rendszert háromkukás rendszer váltotta fel. A három közül az egyikbe a Tura, Galgahévíz, Zsámbok és Vácszentlászló területén élők a szerves hulladékokat gyűjtik, amit a szolgáltató cég heti rendszerességgel elszállít és komposztál. A lakossági kommunikáció keretében 2002-től szállítási naptárt adtak ki a lakosoknak, amely napra pontosan tájékoztatja az embereket, hogy mikor milyen típusú hulladékokat gyűjtenek be. A komposztáló telepen korszerű technológiával hasznosítják a hulladékot, a jó minőségű komposzt pedig rendelkezik olyan engedéllyel, amely szabadon történő felhasználást és értékesítést tesz lehetővé.

Összefoglalás

Magyarországon az európai átlagnak megfelelően egy évben fejenként kb. 300-350 kg hulladékot termelünk háztartásunkban, ennek – a papírhulladékok nélkül – 35%-át teszi ki az úgynevezett biológiai hulladék, amely házi komposztálással, vagy szelektív gyűjtés esetén komposzttelepeken könnyedén hasznosítható lenne. Ez fejenként évente mintegy 150 kg-t, de országos szinten több mint 1,5 millió tonnát jelent, amely óriási mennyiség, de sajnos ma még ennek elenyésző részét, kevesebb, mint 10%-a kerül hasznosításra, a legnagyobb részt továbbra is hulladéklerakóba kerül.

Szerencsére a hulladékgazdálkodási jogszabályok már Magyarországon is kötelezővé teszik az önkormányzatok számára, hogy gondoskodjanak a biológiai hulladékok lerakókról történő „eltérítéséről” és hasznosításáról, és ezt a helyi hulladékgazdálkodási tervben szabályozniuk kell.

Az önkormányzatoknak célszerű olyan komplex biohulladék-kezelő rendszereket kiépíteni és működtetni, amelyben a házi komposztálás, a szelektív gyűjtés és a komposztáló telepek egyaránt szerepet kapnak. Természetesen ezek a programok kizárólag a lakosság tájékoztatása és együttműködése, valamint a civil szervezetek bevonása esetén lehetnek sikeresek.

A közösségi komposztálás népszerűsítésében a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • a fogyasztói szokások megváltoztatása;

  • a felelősségtudat megerősítése az egyén által termelt hulladék iránt;

  • a körforgás-gazdálkodás logikája.

A következőkre van szükség egy lakóközösségnek, ha komposztálni szeretné a háztartásokban/kertekben keletkezett szerves hulladékokat:

  1. Eszközökre

  2. Együttműködésre – párbeszédre

  3. Elszántságra

  4. Pénzre

A komposztálási tevékenység elindításához egyetlen elszánt ember, a komposztgazda szükséges, aki vállalja, hogy figyelemmel kíséri a komposztálást, tartja a kapcsolatot a lakókkal és tájékoztatja őket.

A közösségi komposztálás

  • alapvető berendezései,

  • a szerves anyag elhelyezése a komposztálóba,

  • a komposztálás biokémiai folyamatai

megegyeznek a házi (kerti) komposztálás során ismertetettekkel.

Kistérségi komposztálókat kistelepülések, falvak határában, sok zöldhulladékot „termelő” intézmények, mezőgazdasági területek közelében, illetve 4-5, egymáshoz nagyon közel fekvő falu lakossági zöldhulladékának gyűjtésére célszerű létesíteni, ahol kis szállítási költséggel, kis munkaerő-ráfordítással, rentábilisan és környezetbarát módon végezhető a komposztálás akár már 1 ha területen is. A kész komposzt pedig a falvak kistermelői számára visszajuttathatók talajerő-utánpótlásra.

Ellenőrző feladatok

Jelölje a helyes válaszokat!

  1. A közösségi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység.

  2. A lakóközösség minden tagjának belegyezése szükséges.

  3. A kész komposztot a lakóközösség tagjai térítésmentesen felhasználhatják saját céljaikra.

  4. A közösségi komposztáláshoz szükség van pénzre, eszközökre, elszántságra, együttműködésre, párbeszédre.

  5. A közösség által szelektíven gyűjtött szerves anyag kerül a komposztálóba.

  6. A kistérségi komposztálás ugyanolyan önkéntes szerveződés alapján jön létre, mint a lakóközösségi.

  7. A kistérségi komposztálást önkormányzatok, gazdasági társulatok, vállalkozások végeznek.

  8. A kistérségi komposztálás engedélyköteles tevékenység.

  9. A közösségi komposztálás alapvető eszközei, a komposztálóba történő elhelyezés és a lejátszódó biokémiai folyamatok eltérnek a házi komposztálástól.

  10. Kistérségi komposztálást bárki végezhet.