Ugrás a tartalomhoz

Környezetgazdálkodás

Dr. Barótfi István (2011)

Szent István Egyetem

1. fejezet - Az ember és környezetének változása

1. fejezet - Az ember és környezetének változása

Az ember és környezetének viszonyát időben és térben röviden áttekintve szembetűnő az a változás, mely a jövőre vonatkozóan aggályokat vet fel. Az ember és környezetének megismerése éppen ezen aggályok tisztázása miatt fontos.

1. ábra Az emberi tevékenység hatása a tájra. a- érintetlen természetes erdőökoszisztema, b- gyüjtögetés, c- vadászat, d- legeltetés, e- szántóföldi művelés, f- iparosítás, g- urbanizáció

Az ember és környezetének viszonyát időben áttekintjük már felszínesen is szembetűnő az a változás, mely végbement. Az elő-neolitikum embere gyűjtögető és vadászó életmódjával még alig gyakorolt hatást a természetes tájra, és szinte változatlan állapotban léteztek az erdők, mocsarak, lápok. A késő-neolitikum embere már intenzív tájformálóként lépett fel, a legelők és szántóföldek nyerésére kiirtotta az erdőt. Ez a felszínalakító tevékenység már maradandó változásokat hoz létre, és számos helyen kialakul az un. agrogén domborzat.

Az erdő kiirtása maga után vonta egyes termőhelyi tényezők (tápanyag-körforgalom, vízháztartás-viszonyok) nagymértékű erodálódása következett be.

Az intenzív szántóföldi művelés kiterjedésével a természetes táj átalakul, és létrejön a természethez közeli, ill. a félkultúr agrártáj. A természetes ökoszisztémák a különböző emberi tevékenység következtében mindinkább megváltoznak, az erdő-és rétművelési eljárások során átalakulnak természethez közeli és kultúr-ökoszisztémákká.

A táj elemei ill. természeti erőforrásai, mint a levegő, víz, talaj és az élővilág az intenzív iparosodás előtt még kevésbé károsodtak. A nagy ipari forradalomtól kezdve az intenzív emberi tevékenység következtében a földfelszín nagy részén a természetes és a természethez közeli táj átalakul, és megjelenik a természettől idegen, az emberi tevékenység következtében létrejött és az embertől fenntartott kultúrtáj, és kialakul a technogén domborzat, melyre a fokozódó iparosodás, az egyre nagyobb területen létrejövő ipartelepek, városok a jellemzők. Az ember mindinkább a maga teremtette mesterséges környezetben a városokban él, ahol növekszik a zsúfoltság, a zaj, a szennyezettség, csökken a zöldfelületek nagysága, csökken a rekreációs lehetőség.

Legújabban arra kellett rádöbbenni, hogy a Földnek létfeltételünket képező anyag- és energiakészletei nem kimeríthetetlenek és az ember csak egy kis része a földi szerves életnek.

Az ismeretek bővülésével együtt tágult az a tér is, ahová az ember aktív tevékenységével jelentős változásokat okozva behatolt. Az a tér, emylet az ember megismert, és ahol emberi tevékenység zajlik nooszférának nevezik. Ez persze ma már jelentősen meghaladja azt a teret, ahol egyáltalán élet lehetséges. Azt a teret, ahol élet lehetséges bioszférának nevezzük. Ha a földfelszínre merőleges síkban ennek méreteit ma ki akarjuk jelölni (2. ábra), akkor ez a földfelszín alatt az óceánokban akár 4 km mélység is lehet, és a föld felszín felett akár 7-8 km is, bár az űrhajókkal az ember átmenetileg ezeket a határokat jelentősen túllépi.

2. ábra A bioszféra határai

A bioszféra függőleges irányban való kiterjedése korlátozott, felső határa 5000 m körül van, bár esetenként különböző spórák, baktériumok még a sztratoszférában is találhatók. A tengerben átlagosan 4000 m mélységig fordulnak elő élőlények. A fényviszonyok miatt élő szervezetekben a tenger 0—100 m-es szintje a leggazdagabb.

Természetesen a földnek ezek a szférái nem függetlenek a világmindenségtől, és ha az ember és környezetének viszonyában kívánunk egy kicsit elmélyülni, akkor a bioszféra határán túl levő körülményekről is némi tájékozotsággal kell rendelkezni.

A bioszféra a szilárd kéregnek (litoszféra, ill. ennek felső része a pedoszféra), a vízburoknak (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) az a része, amelyben élet lehetséges.

Önellenőrző kérdések

  1. Mi a bioszféra?

  2. Milyen magasan és a tengerszint alatt milyen mélyen található élet?

  3. Hol a leggazdagabb az élővilág a tengerekben?