Ugrás a tartalomhoz

Környezetgazdálkodás

Dr. Barótfi István (2011)

Szent István Egyetem

7. fejezet - A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek)

7. fejezet - A környezetvédelem intézményesülésének, hivatalos elismerésének korszaka (1970-es évek)

A tudósok különböző előrejelzései, a vietnami háború okozta látványos környezeti károk tömeges viszhangja felhívta a figyelmet az ember és környezete viszányában megjelenő és aggodalomra okot adó helyzetre. A politika így kénytelen volt foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ennek talán a legelső, a világ figyelmét felkeltő megnyilvánulása volt U Thant ENSZ főtitkár 1969. évi ENSZ közgyűlés megnyitóján:

„Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó.

Ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földön. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozzák az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek magvalósítását lehetővé tevő környezetben élhessen.” Ezzel hivatalos elismerést nyert a környezetvédelem, melynek első jelentős világeseménye a stokholmi világkonferencia volt.

Az ENSZ világértekezlet összehívását javasolta az emberi környezet problémáival kapcsolatos tennivalók megfogalmazására. Az értekezletre 1972. július 5-16 között Stockholmban került sor. Az értekezleten azonban a Német Demokratikus Köztársasággal szembeni kizáró intézkedés miatt a szocialista országok nem vettek részt. (Az NDK ekkor ugyanis nem volt tagja az ENSZ-nek.) A Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencián a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy míg a fejlett országok a környezeti károkat, addig a fejlődő országok a szegénységet, az éhséget, az egészségügyi ellátás hiányát tekintették fő problémának. Sokan a gazdasági fejődés leállításában látták az egyetlen megoldást a környezeti károk csökkentésére, ami tartósította volna a fejlődési egyenlőtlenségeket.

A stockholmi konferencia mérföldkövet jelentett a környezetvédelem történetében. Határozatai alapul szolgáltak az egyes országok környezetvédelmi szervezeteinek kiépítéséhez, a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek és programok létrehozásához. A konferencia tudományos megalapozását a „Csak egyetlen Föld van” című munka adta, ami 58 ország tudósainak, szakértőinek véleményét összegezte.

A stockholmi konferencián 26 irányelvet és 4 dokumentumot fogadtak el. A stockholmi vílágértekezleten a konferencián elfogadott okmányok:

  • Nyilatkozat az emberi környezetről

  • Nyilatkozat az irányelvekről

  • Javaslatok

  • Szervezeti intézkedések.

A fontosabb irányelvek:

  1. Az embernek joga van a megfelelő minőségű környezethez.

  2. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedékek számára.

  3. Minden országnak joga, hogy kiaknázza saját erőforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében.

A Nyilatkozat az emberi környezetről a Földön kialakult helyzet és az ember környezetátalakító tevékenységének felelősségét hangsúlyozza:

"Az ember a környezetének megteremtője és alakítója, a környezet határozza meg fizikai létét és egyben lehetőséget ad az intellektuális morális és szellemi fejlődésre.”

A világkonferencia után a környezetvédelem már tartósan a világpolitika részévé vált, és számos nemzetközi megállapodás is született.

A konferencia sikere ösztönözte a környezetvédelmi mozgalmak (Zöld mozgalmak) fejlődését is. Az első zöld pártot Új-Zélandon hozták létre 1972-ben, Európában Nagy-Britanniában alakult meg az első, 1973-ban. Az első választási sikert a francia ökológiai mozgalmak érték el, parlamenti képviselethez pedig a svájci zöldek jutottak elsőként, 1979-ben.

A 70-es évek eredménye, hogy a környezetvédelem az érdeklődés homlokterébe került, és hivatalos elismerést nyert. Létrejöttek a környezetvédelmi szervezetek, és az országok megalkották környezetvédelmi törvényeiket.

Önellenőrző kérdések

  1. Mikor volt az első környezetvédelmi világkonferencia

  2. A stockholmi vílágértekezleten a konferencián elfogadott okmányok:

  3. Mi a környezetvédelmi világszervezet nevének rövidítése:

  4. Hol van az ENSZ környezetvédelmi világszervezetének központja?