Ugrás a tartalomhoz

Szennyvíztisztítási technológiák II.

Dr. Simándi Péter (2011)

Szent István Egyetem

2. fejezet - A természetközeli szennyvíztisztítás jogszabályi háttere

2. fejezet - A természetközeli szennyvíztisztítás jogszabályi háttere

Bevezetés

A lakosságtól származó szennyvíz által okozott környezetterhelés, a területi szennyező források ismerete elengedhetetlen az általuk okozott környezeti szennyezés fokozatos megszüntetéséhez. A szennyvizek megfelelő tisztítás nélküli befogadóba (vízbe vagy talajba) vezetése igen nagy terhelést jelenthet a környezet számára.

A felszín alatti víz és a földtani közeg emberi eredetű szennyeződése a legtöbb esetben több éves folyamat során zajlik, ha a veszélyeztetés hosszú ideig fennáll. Jellemző, hogy a természetben, a szennyezőanyagok természetes úton való lebomlása csak a szennyező anyagok egy csoportjánál következik be számottevő mértékben, és csak egy bizonyos mértékben, illetve bizonyos koncentrációig. Ez teszi fontossá, hogy megfelelő kezeléssel-tisztítással beavatkozzunk, hogy minél hatékonyabban megakadályozzuk a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződését, a szennyeződések felszín közeli lebomlásával, a növényzet által történő tápanyagfelvétel biztosításával (növényi tápanyagra történő méterezés alapján), illetve a megfelelő műszaki védelem (dréncsöves összegyűjtés, vagy szigetelés) kialakításával.

A természetközeli szennyvíztisztításhoz először a szennyvizeket össze kell gyűjteni. A szennyvizek összegyűjtése történhet közcsatornán, illetve egyedileg (zárt tárolókból) szippantással is.

Ahhoz, hogy a természetközeli szennyvíztisztítás minél kisebb környezetterhelést jelentsen, a természetközeli szennyvíztisztítás esetén betartandó általános jogszabályi követelmények:

  • felszíni vizek;

  • felszín alatti vizek és a talaj védelmét szolgálják.

Követelmények:

  • ismerje a felszíni vizek védelmét szolgáló legfontosabb jogszabályokat;

  • tanulja meg a felszín alatti vizekre vonatkozó legfontosabb jogszabályok legfontosabb célkitűzéseit;

  • tudja alkalmazni a talaj védelmét szolgáló jogszabályok előírásait.

Felszíni vizek védelme

Magyarországon jelenleg minden felszíni víz védettséget élvez. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint - szennyvízbevezetés szempontjából – összesen négy vízminőség-védelmi területi kategóriát különböztetünk meg:

  1. kategória: A Balaton, valamint a vízgyűjtő területén lévő, közvetlenül bevezető befogadók, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint.

  2. kategória: Egyéb védett területen lévő befogadók a 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet szerint. Ide tartoznak a vízgyűjtőjükön lévő befogadókkal együtt a következő tavak, tározók és folyó-szakaszok:

    • Velencei-tó,

    • Fertő tó,

    • Tatai tó,

    • Duna 1620-1708 fkm közötti szakasza, a Ráckevei-Soroksári-Duna,

    • Szelidi-tó,

    • Duna 1450-1497 fkm közötti szakasza,

    • Komra-völgyi tározó,

    • Köszörű-völgyi tározó,

    • Lázbérci tározó,

    • Bódva és Hernád,

    • Keleti-főcsatorna 0-64 fkm közötti szakasza,

    • Maros hordalékúpon lévő befogadók,

    • Hasznosi tározó,

    • Csórréti tározó,

    • Hármas-Körös, Kettős-Körös, Sebes-Körös, Fekete-Körös és Fehér-Körös közvetlen terhelései,

    • Tisza 340-365 fkm közötti szakasza, az Alcsi, Szajoli, Fegyverneki, Tiszabői, Gólyi, Feketevárosi és a Tiszasülyi Holt-Tisza, valamint a Tisza-tó vízgyűjtő területe

  3. kategória: Időszakos vízfolyás befogadók, azaz a 219/2004. (VII. 21.) Korm.rend. 3. §-ának 17. pontja szerint értelmezett minden olyan vízfolyás, amelynek medre időszakosan kiszárad.

  4. kategória: Általánosan védett befogadók: minden a fenti 1., 2. és 3. kategóriába nem tartozó felszíni víz befogadó.

A felszíni vizek érzékenysége tekintetében a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet intézkedik. Ennek alapján ex-lege kijelölt érzékeny területünk a Balaton, a Velencei tó és a Fertő tó, illetve azok vízgyűjtő területei. A 240/2000. (XII. 23.) Korm, r. 4. §.-a alapján az illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyedi határozattal dönt az egyéb területek érzékennyé nyilvánításáról.

Magyarországon a nagyobb felszíni vizek, a legtöbb vízminőségi jellemző (paraméter) tekintetében II., III. és IV. osztályú, azaz „jó”, „tűrhető” vagy „szennyezett” minőségű, mikrobiológiai állapotuk azonban ennél is rosszabb.

A Nemzeti Környezetvédelmi Programban a felszíni vizek minőségével kapcsolatosan megfogalmazott célok:

  1. Hosszú távú vízminőségi célkitűzések az egyes felszíni vizek esetében:

    • Duna: szerves mikroszennyezők és mikrobiológiai paraméterek szempontjából legalább III. osztályú legyen a vízminőség.

    • Tisza: legalább III. osztályú vízminőség.

    • Állóvizek: legalább II. osztályú vízminőség, maximum 75 mg/m3 klorofill koncentráció.

    • Minden felszíni víz: meg kell állítani a só- és toxikus anyag koncentráció növekedését. Öntözővíz-bázisok esetében csökkenteni kell ezen befogadók sótartalmát, a magas sótartalmú használt vizek és szennyvizek bevezetésének további korlátozásával.

  2. A kiemelten védendő, tápanyagokra érzékeny vizek (tavak, tározók, holtágak időszakos vízfolyások, kisvízhozamú befogadók) nitrát- és foszforterhelését csökkenteni kell.

  3. Hosszú távú cél, hogy az élővizekbe jutó szervesanyag-terhelés a jelenlegi szint 20%-a alá csökkenjen, a kibocsátott szennyvizek mennyiségének feltehető növekedése mellett is.

A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete (technológiai határértékek) I. rész B) (2) pontja szerint:

  • a természetközeli szennyvíztisztító telepre csak elválasztott rendszerű (csapadékvíz-mentes), nem vákuumtechnológiával megvalósított csatornán vezethető szennyvíz;

  • a gyökérmezős, növényágyas szennyvíztisztító telepre települési folyékony hulladék csak mechanikai előtisztítást követően, előtisztított ipari szennyvíz csak a hatóság jóváhagyása alapján vezethető;

  • tilos iszapot mesterséges növényágyra helyezni;

  • a tisztított szennyvíz folyamatos fertőtlenítésére, illetve ezt a funkciót betöltő állandó beépítésű műtárgyra és/vagy berendezésre nincs szükség, de a telepen gondoskodni kell időszakos fertőtlenítési lehetőségről;

  • 600 LE feletti nagyságrendi kategóriáknál gazdasági számításokkal kell igazolni, hogy a természetközeli eljárás az adott helyen gazdaságosabb a művi tisztításnál (létesítési és 15 éves üzemeltetési költség együttes vizsgálatával). A nádágyas elhelyezés során a nádágy szűrőrétegét folyamatosan ellenőrizni, valamint szükség szerint (általában 6-8 évenként) cserélni kell, és a kikerülő anyag elhelyezéséről – hatósági engedély alapján – gondoskodni kell. A szűrőréteg cseréjekor ellenőrizni kell az ágy szigetelésének minőségét – amennyiben a hatóság azt előírta – és az esetleges hibákat meg kell szüntetni;

Természetközeli szennyvíztisztító a rendelet hatálybalépése után az 1-es jelű vízminőségvédelmi területi kategóriában nem telepíthető, a 2-es jelű vízminőségi kategóriában, valamint a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeken csak a szakhatóság egyedi engedélye alapján építhető, ha ezáltal vízvédelmi érdek nem sérül.

A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete (technológiai határértékek) I. rész C) pontja szerint betartandó általános követelmények:

  • A kibocsátott tisztított szennyvíz mikrobiológiai minősége nem befolyásolhatja a befogadóba az ivóvízkivételre vagy fürdőzésre történő használathoz kötődő, külön jogszabályban meghatározott mikrobiológiai követelmények teljesülését.

  • A hatóság a kibocsátó kérelmére és kérelmének erre vonatkozó indoklása alapján határértéket %-os csökkentési hatásfokban is megállapíthat a beérkező szennyvíz minőségéhez viszonyítva, de csak abban az esetben, ha az alkalmazás feltételei (befolyó szennyvíz koncentráció mérése, az önellenőrzési, mérési rendszer részletezése stb.) egyértelműen meghatározhatók.

Természetközeli szennyvíztisztítás esetén a technológiai határértékek csak a V. 1. és XI. 15. közötti időszakban vonatkoznak a szennyvíztisztító telepről származó szennyvízre. A XI. 15. és V. 1. közötti időszakban, új létesítmények esetén, a hatóság a befogadó védelme érdekében előírhatja a keletkező szennyvizek tározóban történő gyűjtését, megtilthatja a befogadóba való vezetését.

Megjegyzés:

  • Az összes szervetlen nitrogénre, az összes nitrogénre és az ammónia-nitrogénre vonatkozóan a 2000 LE alatti települések esetében a november 15. és április 30. közötti kibocsátásra határérték nem vonatkozik.

  • A fent jelzett nitrogénformákra - időszakos vízfolyás esetén - a határérték a nem nitrát-érzékeny területeken érvényes határértékek kétszerese.

  • Települési szennyvíztisztító telepnél felmentés adható az összes só és a nátrium egyenérték határértékének teljesítése alól.

Felszín alatti vizek és a talaj védelme

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 25.) Kormány rendelet 7. § -a szerint:

  • Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.

  • A felügyelőség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által – a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. mellékletében megadott szempontok szerint – végzett lokális vizsgálat alapján.

  1. Fokozottan érzékeny területek

    1. Üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és jogerős vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei.

    2. Azok a karsztos területek, ahol a felszínen vagy 10 m-en belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

    3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25 km széles parti sávja, külön jogszabály (A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 273/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet) szerint regisztrált természetes fürdőhely esetében a mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete is.

    4. A Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe felvett területek, továbbá a külön jogszabály szerinti Natura 2000 vizes élőhelyei.

  2. Érzékeny területek

    1. Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 20 mm/évet.

    2. Azok a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területek közé nem tartozó területek, ahol a felszín alatt 100 m-en belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

    3. Azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.

    4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint állami tulajdonban lévő felszíni állóvizek mederéltől számított 0,25-1,0 km közötti övezete.

    5. Az 1.d) pontban nem említett, külön jogszabály által kijelölt védett természeti területek.

  3. Kevésbé érzékeny területek .

    Egyéb, az 1-2. pontokba nem tartozó területek

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: az 1. Fokozottan érzékeny területek a) és b), továbbá a 2. Érzékeny területek b) pontja szerinti besorolású terület, melyek esetében fokozott gondossággal kell eljárni.

A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. §. 2. pontja szerint tilos a települési szennyvizet bevezetni:

  • közvetlenül a felszín alatti vízbe mindenhol (pl. a felhagyott ásott kutakba),

  • a fokozottan érzékeny területeken közvetetten a felszín alatti vízbe (pl. ellenőrizetlen, szakszerűtlen szikkasztással), beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetést is.

Az előzőek alapján a természetközeli szennyvíztisztítási technológiák közül csak azokat lehet fokozottan érzékeny területeken alkalmazni, amelyek szigeteltek (pl. tavas, épített vízinövényes), és a műszaki védelem garantáltan megakadályozza a talaj és a felszín alatti víz minőségének romlását vagy elszennyeződését.

A 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet 9. §. és 10. §-a szerint továbbá:

A tevékenység

  • nem okozhatja az igénybevételi (Mi) határérték túllépését,

  • nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését,

  • végzése során szennyezőanyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése, csak műszaki védelemmel folytatható,

  • csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető.

  • A tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték jellemez.

  • a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet rendelkezik. A kommunális szennyvizek talajon történő elhelyezése szempontjából jellemző K2–es veszélyességű szennyező anyag a szulfát, a foszfát (PO43-), a nitrát és az ammónium, amelyek esetében, az előbbi sorrendben a „B” határérték: 250 mg/l, 500 µg/l, 25 mg/l és 500 µg/l.

Tilos a 219/2004. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyezőanyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak:

  • felszín alatti vízbe közvetlen bevezetése,

  • bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba,

  • a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése (beleértve az időszakos vízfolyásba történő bevezetési is).

  • Le kell szögezni, hogy a faültetvényes szennyvíz-tisztítás-elhelyezés esetén a mesterségesen kialakított bakhátas szűrőmező nem tekintendő földtani közegnek, mintegy 90 cm-es mélységig. Földtani közegnek a szűrőteret körülvevő természetes közeg számít, amely veszélyeztetésére vonatkozóan - a szűrőtér által védett - közvetett bevezetésről, illetve elhelyezésről van szó. A földtani közeg elszennyezése kiküszöbölésének ellenőrzéséhez monitoring kutak szükségesek, a szakhatóság egyedi előírásai szerint.

  • Időszakos vízfolyásba történő tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén, a tevékenységre vonatkozó korlátok alól a felügyelőség felmentést adhat a külön jogszabályban (28/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet) az időszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelően.

Időszakos felszíni vízfolyás befogadó esetén

Amennyiben az adott területen a felszíni vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásai alapján nem tilos a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazása, úgy a felszíni vizek védelmére vonatkozó 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében az időszakos vízfolyásokra megadott kibocsátási határértékeket kell figyelembe venni. Azon paraméterek esetében, amelyekre vonatkozóan a jogszabály nem ad meg határértéket, eseti vizsgálatokat kell végezni és az eredményektől függően a környezetvédelmi felügyelőség dönt az engedély megadásáról.

Ahol a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet előírásai alapján tilos a természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazása, ott az időszakos felszíni vízfolyás befogadóként történő felhasználása is tilos.

A nitrogén okozta környezet veszélyeztetés elkerülésére született meg, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletet. A rendelet hatálya kiterjed, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre is. Az e rendelet szerinti vonatkozó előírásokat a környezetvédelmi hatóság az engedélyeiben, szakhatósági állásfoglalásaiban (határozataiban) rendeli el.

A 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet definiálja a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny vizeket és területeket, mely szerint „nitrátérzékeny”:

  • az a felszíni víz, amelyben

    • a nitrát tartalom az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja,

    • a nitrogén vegyületek hozzájárulhatnak az eutrofizáció kialakulásához

  • az a felszín alatti víz, amelynek nitrátszennyezettsége meghaladja a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendeletben meghatározott határértéket.

Ezeken kívül, figyelembe kell venni a vizek és a talaj jellemzőit és környezeti adottságait, illetve a nitrogén vegyületek viselkedését az adott környezetben.

A vizek védelmére az országban egységes, összehangolt akcióprogramot hajtanak végre, mely négyéves ciklusokra tagolódik. Ennek része a „jó mezőgazdasági gyakorlat”-ra vonatkozó előírások érvényesítése, a nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok teljesítése, a hatósági ellenőrzés, monitoring feladatok ellátása. Ezek alapján a területek „nitrátérzékeny” besorolását négyévente felülvizsgálják, és az eredményekről az Európai Uniót is tájékoztatják.

Vonatkozó jogszabályok

Irányelv:

  • A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv

Törvény:

  • A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

  • A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

  • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

  • A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Kormányrendelet:

  • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

  • A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet

  • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

  • A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

  • A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (V. 21.) Korm. rendelet

  • A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (V. 21.) Korm. rendelet

  • A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

  • A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002 (II. 27.) Korm. rendelet

  • A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet

  • A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

  • A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

  • a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet

  • A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

  • A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

  • A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet

Egyéb rendelet:

  • A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet

  • A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

  • A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet

  • Az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet

  • A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet

Felhívom a tisztelt tanulók figyelmét arra, hogy kísérjék figyelemmel az esteleges jogszabályi változásokat, módosításokat, kiegészítéseket. Ezekről a kormányzati honlapok, valamint a közlönyök tájékoztatnak. Kérem, legyenek naprakészek!

Összefoglalás

A természetközeli szennyvíztisztítás megvalósítása csak a hatályos jogszabályok betartásával valósítható meg. Fontos szempont, hogy a tisztítással ne okozzunk környezetszennyezést! Minden esetben a felszín feletti és a felszín alatti vizek , valamint a talaj védelméről kell gondoskodnunk.

Magyarországon jelenleg minden felszíni víz védettséget élvez. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerint - szennyvízbevezetés szempontjából – összesen négy vízminőség-védelmi területi kategóriát különböztetünk meg.

A felszíni vizek érzékenysége tekintetében a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Kormányrendelet intézkedik.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 25.) Kormány rendelet szerint egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.

A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet rendelkezik.

A nitrogén okozta környezet veszélyeztetés elkerülésére született meg, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendeletet.

Ellenőrző kérdések és feladatok

Kérdések

  1. Környezetünk milyen elemeit és azok mely részeit kell védenünk a természetközeli szennyvíztisztítás során?

  2. Jellemezze a vízminőség-védelmi területi kategóriákat!

  3. Ismertesse a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából rangsorolt területeket és tulajdonságaikat!

  4. A természetközeli szennyvíztisztítási technológiák közül melyeket lehet fokozottan érzékeny területeken alkalmazni?

  5. Milyen a természetközeli szennyvíztisztítási technológiákat lehet alkalmazni fokozottan érzékeny területeken?