Ugrás a tartalomhoz

Szennyvíztisztítási technológiák II.

Dr. Simándi Péter (2011)

Szent István Egyetem

10. fejezet - Élőgépek szennyvíztisztítási technológia

10. fejezet - Élőgépek szennyvíztisztítási technológia

Bevezetés

Az „élőgépek” szennyvíztisztítási technológia olyan magyar mérnökök által kifejlesztett eljárás, amely ma nem csupán hazánkban, de a nemzetközi piacokon is egyre elismertebb. Ennek elsődleges oka, hogy míg a hagyományos szennyvíztisztítók meglehetősen sok negatív hatással (kellemetlen szagok, zajhatás, környezetbe nem illő kialakítás) járnak, az élőgépek-telepek a városias környezetbe remekül illeszkedő, esztétikus, botanikus kert külsejű, szaghatások nélkül működő létesítmények. Külső adottságaikon túl kiemelkedően magas tisztítási hatásfokra képesek úgy, hogy üzemeltetési költségeik jóval alulmúlják a hagyományos rendszereket. A következőkben bemutatjuk magát a technológiát, az előnyeit, gazdaságosságát és alkalmazási területeit.

Követelmények:

  • ismerje az élőgép célját, felépítését, előnyeit, hátrányait;

  • tudja működési elvüket, alkalmazási lehetőségeiket;

  • tanulja meg a technológiai sor elemeit, azok működésének összhangját;

  • ismerje az alkalmazott növények és állatok funkcionális szerepét.

Élőgép: technológiai céllal kialakított mezokozmosz, vagyis több fajt tartalmazó vízi, sekélyvízi vagy szárazföldi ökoszisztéma.

Tágabb értelemben: minden technológia, melyben a biokonverziót, a biodegradációt, vagy más átalakítást végző központi katalizátor szerepét egy ökológiai közösség tölti be. Lehet természetes vagy mesterségesen kialakított.

Szűkebb értelemben: szennyvízzel, szerves anyagokkal, tápanyagokkal terhelt élővizek tisztántartására, szennyezett felszíni vagy felszín alatti vizek remediálására vagy szennyvíztisztításra kifejlesztett, intenzív biodegradáló aktivitással és stabilitással rendelkező, széles fajspektrumú, minden trofikus szint élőlényeit tartalmazó, mesterséges kialakított közösség és élőhely.

Élőgép: olyan szennyvíz-tisztító módszer, amely élő szervezetek metabolikus folyamatait felhasználva fokozza a hagyományos szennyvíztisztító berendezés hatékonyságát azáltal, hogy ezek a szervezetek kiválasztják és semlegesítik a mérgező anyagokat.

Az élőgépek szennyvíztisztítási technológia alapjait az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején fejlesztették ki az Amerikai Egyesült Államokban (egy magyar mérnök ötlete alapján, aki hazatért Magyarországra és itt valósította meg elképzeléseit) és Skóciában. A módszer kidolgozásánál kiemelt szempont volt a legújabb ökológiai tervezési elvek és ismeretek egységes felhasználása. Az élőgépek technológia különlegessége a biológiai sokféleség lehetőségeinek maximális kihasználásában rejlik. A természetes tisztítási folyamatok felgyorsításával a rendszer egyesíti a hagyományos eleveniszapos technológiák és a természetközeli tisztítási módszerek előnyeit.

Az élőgép egy adott területre vonatkozó szennyvíztisztítási módszer, egy olyan eljárás, amely 2-3000 élő organizmus - részben növények - által kiválasztja és semlegesíti a szennyező anyagokat. A technológia a világon bármely település, illetve vállalat számára alacsony költségvetésű, hatékony és esztétikus módszert jelent a szennyvíz megtisztításához. Ez a technológia természetesen a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel.

Amellett, hogy egy élőgép sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a legelterjedtebb eljárások, ezen felül még vonzó is (hatékonyság és eredményesség). Az élőgép maga az "élő példa" arra, hogy a szennyvíztisztítás nem egy visszataszító folyamat. A nyomasztó betontömböktől eltérően, már maga az élőgépek látványa is lenyűgöző! Az élőgép külsőre nagyon hasonlít egy üvegházhoz, mindemellett szagtalan is, így senki sem gondolná, hogy mindaz, amit lát, valójában egy szennyvíztisztító berendezés. Az élőgépek szennyvíztisztítók a környezetvédelmi oktatás népszerű helyszínei, egyben kiváló PR-eszközök is, és mindemellett a munkára fogott biológiai sokféleség kiválóan alkalmas az ökológiai szemlélet terjesztésére.

Maga az élőgép egy komplett vegyes, gép-élőlény ökoszisztémaként, egy összetett élő rendszerként fogható fel. A rendszert egy zárt közegbe helyezzük el, ahová mesterséges úton juttatjuk be a rendszer fennmaradásához, életben maradásához szükséges tápanyagokat. Esetünkben ez az alaptápanyag a szennyvíz és a benne található szerves és szervetlen anyagok összessége. A kiépített ökoszisztéma fajgazdagsága révén egy teljes táplálékpiramist (trofikus szinteket) feltételez, ahol a bekerült szennyvíz (táplálék) a biológiai résztvevők által a biológiai szintek folyamán feldolgozásra, átalakításra kerül. Az egyes szinteken egyre magasabb rendű (rendszertani) élőlények helyezkednek el, így alakítva ki egy, tökéletes, mesterségesen létrehozott „természetes” ökoszisztémát.

Az élő szervezetek használata a tisztítási folyamatok során nem újkeletű dolog. A növények és éppúgy az állatok is életfenntartásuk, anyagcseréjük, légzésük során a természetben megtalálható elemeket (és azok különböző kötésben lévő formáit) hasznosítják. A szennyvízkezelésben így az élő szervezetekre jut az a szerep, hogy a koncentráltan jelentkező, előzetes kezelési módokon átesett vizet életfolyamataik révén megtisztítsák a nem kívánatos alkotó részektől. A tisztítás során a cél az ásványosítás, vagy mineralizáció – az elemek szerves kötésből ásványi kötésbe vitele. Ennek során a vegyületek energiatartalom-csökkentő átalakítása, az ökoszisztéma energetikai elszegényedése, biológiailag már hasznavehetetlen hő fejlesztése, és a biokémiai komplexitás csökkenése megy végbe.

Az élőgépek szennyvíztisztítási technológia besorolása

  • Mobilizáción alapuló: mikrobák mineralizálják, a növény felhasználja a szennyezőanyagot;

  • a vízhez, mint környezeti elemhez köthető;

  • ökológiai módszer: bonyolult közösség végzi;

  • in situ technológia: élővizek kezelésére magát az élőgépet helyezzük a szennyezett felszíni vízbe, pl. tavakba, tározókba, folyók holtágába, mint egy úszó tutajt vagy hajót;

  • ex situ technológia: szennyvíztisztítás a szennyvíztisztító telepen történik, az összegyűjtött szennyvíz a csatornákon keresztül érkezik.

Ökológiai rendszer: teljes tápláléklánc.

Két-háromezer faj:

  • baktériumok,

  • protozoák (zoo-planktonok),

  • algák,

  • kagylók,

  • csigák,

  • rákok,

  • halak,

  • növények.

Oxigén és napfény

A természetes élővizek vagy mocsarak trofikus szintjeinek élőlényei, így a detritusz, a növények és az állatok egyaránt jelen vannak és működnek.

Élővizek kezelése

Az élőgépet a szennyezett felszíni vízbe (pl. tavakba, tározókba, folyók holtágába) in situ helyezik, mint egy úszó tutajt vagy hajót.

Szennyezett élővizek esetén a természet egyensúlya megbomlik, ha egyszerre túl sok szerves vagy szervetlen szennyezőanyag kerül bele.

Az úszó élőgépre rögzített növények és a növényi gyökerek által kötött mikrobaközösség együtt a következőket biztosítják:

  • az adott ökoszisztéma megbomlott egyensúlyának visszaállítását;

  • a felhalmozódott anyagok bontását;

  • az eredeti fajeloszlás visszaállítását.

49. ábra. In situ élőgépek szennyvíztisztítási technológia látképe

50. ábra. Az élővizek kezelésére szolgáló technológia folyamatábrája

A következőkben csak az ex situ rendszer bemutatására kerül sor részletesen (az élőgépek szennyvíztisztítási technológia kifejezés erre vonatkozik).

Élőgépek szennyvíztisztítási technológia bemutatása

Magyarországon az Organica Zrt. foglalkozik az élőgépek szennyvíztisztítási technológia alkalmazásával (51. ábra). Cégük készíti és üzemelteti ezeket a rendszereket nem csak hazánkban, hanem már a világ több országában is. A technológiával világelsőségre tör a magyar piacon már ismert cég, az Egyesült Államoktól Kínáig több országban kívánnak hódítani a pálmaház vagy botanikus kert kinézetű tisztítóval (52., 53, 54., 55. ábrák), amelynek különlegessége, hogy akár lakóházak közé is beépíthető. Találóan nevezik e rendszert a XXI. század szennyvíztisztító technológiájá-nak.

51. ábra. Magyarországon működő élőgépek szennyvíztisztítási technológia helyei

52. ábra. Élőgépek szennyvíztisztítási technológia épülete, Telki

53. ábra. Nőtincs - három települést kiszolgáló szennyvíztisztító

54. ábra. Diósjenő - három település közös szennyvíztisztítója Nógrád megyében

55.a). ábra. Noszvaj - két település szennyvizét kezelő tisztító

55.b). ábra. Noszvaj - két település szennyvizét kezelő tisztító

Tartályok vannak benne, melyek sorozatán áramlik a szennyvíz. A tartályok tetején rács van, melyekre a tisztítási szakasznak megfelelő növényegyütteseket telepítenek. E növények gyökerei akár egy-másfél méter mélyre is benyúlnak a vízbe, melyet a mérnökök szennyezőanyagnak mondanak, mi pedig tápláléknak értelmezünk. Ez a gyökérrendszer a tisztításban résztvevő többi élőlény élettere, menedékhelye.

A szennyvíz összetételétől és a tisztítási igényétől függően a technológiai sor anaerob előtisztítóval, anoxikus zónával, illetve utótisztítóként fluidágyas ökoreaktorral egészül ki.

Miközben a szennyvíz keresztülömlik a különböző tartályokon, élő organizmusok vonják ki belőle a hulladékot és táplálékként használják fel azt. Az organizmusok önszerveződő, illetve napenergia-hasznosító képessége a garancia a szennyezőanyagok maximális biológiai lebontására.

Az ülepítőben a lebegőanyag válik ki, a bakteriális biomassza elválasztására szolgál.

Az ökológiai fluidágy fejezi be a munkát a legutolsó kis részecskék, kolloidok, nehezen bontható részek eltávolításával.

56. ábra. Az élőgépek szennyvíztisztítási technológia folyamatábrája

57. ábra. Az élőgépek szennyvíztisztítási technológia

58. ábra. Élőgépek rendszer technológiai ábrája. 1. szennyvíz bevezetés, 2. anaerob reaktor, 3. anoxikus reaktor, 4. zárt aerob reaktor, 5. nyitott aerob reaktor, 6. nyitott aerob reaktor, 7. ülepítő, 8. levegőztetett biológiai szűrők, 9. fúvó, levegőztető vezetékek, 10. fölösiszap-elvétel és iszaprecirkuláció, 11. tisztított szennyvíz

Részletezve:

  1. az érkezett szennyvíz bevezetése a rendszerbe;

  2. anaerob reaktor: erősen szennyezett szennyvizek előtisztítására, harmadik tisztítási fokozatban biológiai foszforeltávolításra;

  3. anoxikus reaktor: előtisztítás és harmadik tisztítási fokozatban denitrifikálásra;

  4. zárt aerob reaktor: erősen szennyezett szennyvizek első fokozatú aerob előtisztítására, beépített biofilterrel;

  5. nyitott aerob reaktor: a szennyezést jól tűrő és azt hasznosító növényekkel betelepített és levegőztetett reaktor, általában több fokozatú, kaszkád-rendszerű kiépítésben;

  6. nyitott aerob reaktor: A szennyezettségtől függően a nitrifikáció a további aerob fokozatokban történik. A sorba kapcsolt további egységek végzik a nehezen bontható alkotórészek lebontását, amelyben a növények mellett kagylók, csigák is részt vesznek;

  7. ülepítő: a szerves anyag lebontásából keletkező bakteriális biomassza elválasztására, a hagyományos eleveniszapos tisztítóknál kisebb iszapkoncentráció és fölösiszap képződés mellett;

  8. levegőztetett biológiai szűrők: a tisztítási igénytől függően több fokozatban használt többfunkciós utolsó tisztítóegység kolloidok, nehezen bontható részek eltávolítására, jelentős denitrifikáló hatással;

  9. fúvó + levegőztető vezetékek;

  10. fölösiszap-elvétel és iszaprecirkuláció;

  11. tisztított szennyvíz: a tisztított szennyvíz paraméterei a legszigorúbb (I. kategória) követelményeinél is tisztább vizet eredményeznek.

Mint korábban már említésre került, az élőgépekben két-háromezer faj: baktériumok (ezek teszik ki mind faj, mind tömeg szempontjából a nagyobbik hányadát), planktonok, algák, kagylók csigák, halak, növények élnek, tevékenykednek, teljes táplálékláncot alkotva. Az egyes medencékben előforduló állatok és növények eloszlását láthatjuk az 59. ábrán.

59. ábra. Az élőgépek biotikus közösségének eloszlása

Míg a hagyományos szennyvíztisztító reaktorokban általában alkalmazott biofilmhordozók mindössze kb. 200-500 m2/m3 fajlagos felülettel rendelkeznek, addig a növényi gyökereknél általános a 10-12 000 m2/m3 fajlagos felület. A nagyságrendi különbség magáért beszél (60. ábra).

60. ábra. Az élőgépek technológiában a növényi gyökereknél általános a 10-12 000 m2/m3 fajlagos felület

Magyarországi éghajlati körülmények között a technológia üvegházban kerül elhelyezésre. Az üvegház feladata, hogy a téli időszakban is biztosítsa a növények számára az életfeltételekhez szükséges minimális 6 °C hőmérsékletet. Télen, a különösen hideg éjszakákon, a minimális külső fűtési igény termo-ventilátorokkal könnyedén biztosítható, minden egyéb esetben a nyáron árnyékoló függönyként is működő hőtükrök, valamint maga az üvegházhatás elegendő a megfelelő hőmérséklet fenntartásához. Az élőgépek technológia különlegessége a biológiai sokféleség lehetőségeinek maximális kihasználásában rejlik (61. ábra).

61. ábra. Biológiai sokszínűség az élőgépek technológiában

Az Organica élőgépek technológia olyan hatékony és költségkímélő alternatívát kínál, amely új, kedvezőbb megvilágításban tüntetheti fel a szennyvíztisztítást a lakosság számára. A hagyományos eleveniszapos tisztítók sok esetben zajosak, kellemetlen szaghatással járnak és – finoman szólva – látványuk sem növeli a közelben lévő ingatlanok értékét. Következésképpen a szennyvíztisztítók telepítése rendszerint a település határára történik. Az élőgépek technológia alkalmazásával nem csak hogy megszűnnek a zavaró hatások, de az üvegházak örökzöld foltként üdítő látványt jelenthetnek a többnyire zsugorodó zöldfelületekkel rendelkező településeken (62., 63., 64., 65., 66. ábra).

62. ábra. Virágzó leander az élőgépes szennyvíztisztítási technológia elvén működő szennyvíztisztító üzem üvegházában, Etyeken

63. ábra. Harbor Park

64. ábra. Nagytétény

65. ábra. Aerob reaktor

66. ábra. Elől anaerob, hátul anoxikus reaktor

A szennyvíztisztítók egyik negatív jellemzője, hogy környezetének levegőjét jelentős mértékben kellemetlen, esetleg mérgező szaganyagokkal szennyezi. A szennyvíz anaerob bomlási folyamatai kellemetlen szagú gázok (ammónia, szkatol, krezolok, merkaptánok, kénhidrogén, metán, vajsav) képződéséhez vezethetnek. Ezek elhárítására építik be a biofiltereket az élőgépekbe.

A szaghatást okozó folyamatok az alábbiak:

  • illékony anyagok emissziói;

  • biológiai lebontódás;

  • adszorpció csökkenése a szilárd anyagok felületén;

  • transzportálódás a teljes rendszeren keresztül;

  • anyagok keletkezése az oxidáció, redukció és fertőtlenítés hatására.

A biofilter tulajdonképpen egy, a medence fölé helyezett keret, amelyben rács tartja a töltetet (komposzt, illetve tőzeg rétegek). A keret hézagmentesen fekszik fel a reaktorok peremén, hogy megakadályozza a szaganyagok elszivárgását a töltet mellett. A töltettel szembeni alapkövetelmény a porozitás és a nagy fajlagos felület. Két rétegből áll: alul egy kb. 300 mm vastag faforgács-réteg, fölötte 50 mm vastagságú tőzeg helyezkedik el. A biofilter tetejére takarónövények, apró termetű kúszónövények kerülnek. A töltetet nedvesen kell tartani a megfelelő működéshez.

A töltetben a növények szerepe kettős: a gyökerek felszínén megtelepedő mikroorganizmusok gyorsítják az adszorbeált szaganyagok lebontását, másrészt a növények jelzik, ha a töltet szárad és esedékes az öntözés.

A biofilter töltetében kedvező körülmények uralkodnak egy gazdag mikroflóra kialakulásához. Ehhez a töltet nedvességét folyamatosan fenn kell tartani. A tölteten átáramló levegő szaganyagait, azaz az illékony szerves anyagot és az ammóniát megkötik és hasznosítják a töltet és a gyökerek felületén élő baktériumok és mikrogombák.

Az élőgépek technológia újdonsága, hogy az egyes eleveniszapos technológiákban használt mesterséges hordozótöltetek helyett a növények gyökerein kialakuló természetes fixfilmes rendszert alkalmaz. A technológiai sorban a levegőztetett medencék felszínére (a felület min. 60%-a) növényzet kerül. A növényeket a nyugalmi vízszint magasságában rögzített rácsokra kell telepíteni úgy, hogy gyökerük a medence terébe nyúljon. Ennek megfelelően a növények életfeltételeinek megfelelő környezetet kell kialakítanunk. Az optimális környezet megteremtésére szolgál az üvegház, aminek falai között üzembiztosabban tudjuk szabályozni a megfelelő hőmérséklet, páratartalom, megvilágítottság paramétereit.

A növényösszetétele merőben más is lehet, mint a természet közeli rendszereknél (gyökérzónás). Azokban a rendszerekben nádas, gyékény, sás az uralkodó faj. Az élőgép merőben más tulajdonságai miatt más növényi kultúrát is kilehet építeni, hiszen a szerepük a tisztításban részben eltérő.

Egyedi jellemzők:

  • üvegház nyújtotta stabilabb hőmérsékleti viszonyok;

  • szűkebb területi kiterjedés;

  • koncentráltabb terhelés;

  • eltérő célra való alkalmazása a növényi gyökérzetnek;

  • a növényekben felhalmozott elemeket nem tudjuk aratással kivonni a rendszerből;

A növények szerepe ötös tagolású:

  1. a gyökérzetükön mikrobiális szervezetekből álló biofilm alakulhat ki;

  2. anyagcseréjükhöz táplálékot vonnak ki a szennyvízből (foszfor, nitrogén és egyéb vegyületek);

  3. a gyökérzetükön keresztül olyan anyagokat választhatnak ki, amelyek jótékony hatással lehetnek a mikrobiális szervezetek munkájára;

  4. a vízi és mocsári növényekre jellemző gyökérzetükkel oxigént juttatnak a szennyvízbe;

  5. nem utolsó sorban meg kell említeni a növények esztétikai látványát is.

Tehát a technológiában felhasznált növények nem csak a látvány szerepét töltik be, hanem funkcionális szerepük is jelentős.

  1. A gyökérzetük segítségével növelik a reakciókban résztvevő baktériumok élőhelyét – ezzel a reakció felület hatványozottan növekszik. Ezzel egyrészt lényegesen kisebb fajlagos iszaphozamot eredményez, másrészt köztudottan jobb megkötődése lehet a nitrifikáló mikroorganizmusoknak, amely azok nagyobb mértékű elszaporodását is biztosíthatja.

  2. A tisztításban közvetlenül az anyagcsere folyamataik révén tudnak szerepet vállalni, testük építéséhez, és életfolyamataikhoz szükséges tápanyagokat közvetlenül a szennyvízből veszik fel. Tudni kell viszont, hogy ez a tisztítás a teljes folyamaton belül elhanyagolható (nitrogénszennyeződés kb. 5-10%). Vannak olyan növények, amelyek elviselik a tápanyagok és a nehézfémek nagy koncentrációját is, míg néhány növény akkumulálni is képes azokat a szöveteiben. Ma 400 olyan növény ismert, amelyek alkalmasak a nehézfémek kiszűrésére. Példaként lehet még említeni a sások felszín fölötti növényi részeiben felhalmozódott foszfor mennyiségét, amely körülbelül 6, 7 g/m2/év

  3. A gyökerek kiválasztásának termékei tartalmaznak váladékokat, nyálkát, elhalt sejtanyagokat, amelyek egyidejűleg befolyásolják a gyökérzónában lejátszódó biológiai folyamatokat. A kiválasztás anyagai között a növényi szövetekben jelenlévő vegyületek is megtalálhatók. A gyökerek által kiválasztott nedvekben vannak például cukrok, vitaminok, úgymint tiamin, riboflavin, piridixin, szerves savak, mint maleinsav, citromsav, aminosavak, benzolsavak, fenol- és egyéb vegyületek

  4. A gyökerek által bevitt oxigén a reakciókban hasznosul és egyben csökkenthető vele a mesterségesen bevitt oxigén mennyisége (költségcsökkentő). Elsősorban mocsári növényeket lehet beültetni az ilyen rendszerekbe. Ezek a növényfajok kifejlesztettek egy olyan speciális szövetet (aerenchima), amely hosszú, nyitott csatornákból áll. A szövetek biztosítják a gáz áramlását, amely segítségével képesek a gyökérzónába juttatni a levegőt, s így képesek elviselni az anaerob viszonyokat is.

  5. A növényekkel betelepített üvegház látványa sokkal jobban szolgálja a mai társadalom elvárásait. Sokkal könnyebb elfogadtatni az emberekkel a szennyvíztisztítók telepítését, ha ilyen látvány fogadja a belépő látogatót. Segít tompítani a zöldterületek egyre fogyatkozó területének rohamos csökkenését. Másodlagos szerepe lehet, hogy egyes állat vagy ritka növényfajnak otthont adjon.

Az élőgépeknél elsősorban olyan makrofitákat lehet alkalmazni, amelyek képesek vízzel telített talajokon növekedni, és el tudják viselni a különböző szélsőséges kémiai hatásokat a szennyvízben.

Összefoglalás

Az élőgép, a „Living Machine” az alternatív szennyvíztisztítási technológiák között egyik lehetőségként kísérleti jelleggel már több helyen működik. Az élőgép olyan kisebb, jól berendezett medencerendszer, melyben vízi állatok és növények élnek a természeteshez nagyon közeli feltételek között. Kiváló lehetőség arra, hogy megfigyeljük az élőlények reakcióit, az öntisztulási folyamatokat. Az élőgép olyan rendszer, amelyen belül önálló egységek vannak. Az egységek önellátóak, lezajlanak bennük azok a folyamatok, melyek a természetben is. A víz az egyik medencéből a másikba áramlik. A rendszer biológiai stabilitása az életközösségek és a tartályok méretétől függ.

A műszaki megvalósítást követően a tartályokat élőlényekkel telepítik be. Több különböző faj betelepítésével magasabb szintű biodiverzitás érhető el a rendszerben. Ha megfelelő élőhelyet biztosítunk, az élőlények benépesítik azt. Minimálisan egy fotoszintézisen alapuló aerob világot – önműködő társulást – hoznak létre, amely anaerob világot igényel. Ezek együttesen képesek olyan biokémiai folyamatok megvalósítására, melyek feldolgozzák a keletkező folyékony hulladékot.

A rendszer részei

Termelő egység, amely a napfényen alapul, és a tápláléklánc alapját adja. Ezt algák és más vízi növények alkotják.

A fogyasztó egység nagyobb szervezeteket – például halakat – foglal magában. Lehetnek benne vízinövények, melyek gyökerei víz alatti dzsungelt jelentenek a tápanyagfogyasztó mikroorganizmusok számára. Ebben az esetben a víz átfolyik a növények gyökérzetén. Lebontó egység, mely az anaerob világ másolata. A vizet átszűrjük kavicsokon. A baktériumfajok és más iszaplakók hozzátapadnak a kövek felszínéhez és átalakítják az anyagokat.

Ez az önszabályozó rendszer annyiban több a jól „beállt” akváriumnál, hogy ha nagyobb méretben, lakóhelyre telepítik, a szennyvizek biológiai megtisztítása remélhető tőle. Az élőgép egyike a betonból épített, regionális méretű, több száz km-es csatornát igénylő ipari szennyvízkezelő telepek alternatív kiváltási lehetőségének. Az élőgéppel kapcsolatosan még folynak a kutatások és kísérletek, a környezetvédelem alternatív technológiájára azonban figyelmet kell fordítanunk.

Ellenőrző kérdések és feladatok

  1. Mi az élőgép és milyen a felépítése?

  2. Mik az előnyei és hátrányai az élőgépeknek?

  3. Milyen alkalmazási lehetőségeit ismeri az élőgépeknek?

  4. Jellemezze a technológiai sor elemeit! 5. Jellemezze az élőgépeket felépítő növények és állatok funkcionális egységét!