Ugrás a tartalomhoz

Települési csapadékvíz gazdálkodás

Köles Péter (2011)

Szent István Egyetem

1. fejezet - A települési vízgazdálkodás történeti fejlődése

1. fejezet - A települési vízgazdálkodás történeti fejlődése

Bevezetés

A települési vízgazdálkodás a vízgyűjtő-gazdálkodás fontos része. A területi vízgazdálkodási, vízrendezési megoldások a településen azonban ritkán alkalmazhatók.

A települések vízgazdálkodása, azon belül is a csapadékvíz elvezetése szoros kölcsönhatásban áll a városgazdálkodás egyéb elemeivel is, szempontunkból feltétlenül meg kell itt említenünk a vízellátó- és a szennyvíz-csatornázási rendszereket.

A tanulási egység célja:

  • Megismerni a települések vízgazdálkodásának rendszertani összefüggéseit,

  • Részleteiben áttekinteni a települési vízforgalom folyamatait,

  • Áttekinteni és megismerni a csatornázás fejlődési állomásait a kezdetektől a napjainkig.

A tanulási egység anyagának elsajátítása után Ön képes lesz:

  • Bemutatni a települési vízgazdálkodás tudományterületi kapcsolódásait,

  • Különbséget tenni a zárt és a nyitott rendszerű vízforgalom folyamatai között,

  • Vázolni a települési hidrológiai körfolyamatot,

  • Ismertetni a csatornázás fejlődésének főbb állomásait,

  • Felsorolni a városi csatornázás öt stratégiai célját.

1.1. A települési vízgazdálkodás rendszertani összefüggései

A vízgazdálkodási tervezés alapja a vízgyűjtő, mint természetes vízgazdálkodási egység. Emellett a Víz Keretirányelv a rész-vízgyűjtők fogalmát is használja, melyekre részletes tervek készíthetők a különböző vízgazdálkodási célok elérése érdekében. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell a vízgyűjtő jellemzőit, az emberi tevékenység hatását az ott található vizekre (Gayer, 2004).

A települési vízgazdálkodás a vízgyűjtő-gazdálkodás egyik fontos szereplője, hiszen (a csapadékvízen kívül) a települések vízigénye és szennyvíz kibocsátása alapvetően befolyásolja az adott (rész)vízgyűjtő állapotát. A város komplex gazdálkodási rendszerének része, mely - összetettségénél fogva - hatásában túlnyúlhat az adott vízgyűjtőn is.

Az elsősorban lefolyásként jelentkező felszíni vizek elvezetésére a csapadékvíz-csatornahálózatok szolgálnak. Ennél a folyamatnál a település a víz nagy, természetes körfolyamatába kerül be. Azonban a település sajátosságaiból fakadóan a területi vízrendezés műszaki megoldásai itt csak részben alkalmazhatók (Buzás, 1999).

A települési vízgazdálkodás egyrészt a települések vízforgalmát szolgáló műszaki létesítmények összességét jelenti. Másrészt műszaki, tudományos, gazdasági és igazgatási tevékenységeket, melyek arra irányulnak, hogy a természet vízháztartását az emberek szükségleteivel és a természeti környezet megóvásának követelményeivel összehangolja.

1.1. ábra. A települési vízgazdálkodás kapcsolódásai (Forrás: Gayer, 2004)

A vízforgalom folyamatai:

  1. Zárt körfolyamat:

    • Vízellátó rendszer

    • Szennyvíz elvezető és tisztító rendszer

  2. Nyitott rendszer:

    szabályozatlan, vagy csak részben szabályozott bemenet jellemzi. Ezt a csapadék táplálja, mégpedig hatásában és következményében két, egymástól eltérő módon. Az egyik a közvetlen bemenet, a település területére hulló és ott felszíni lefolyást okozó csapadék. A másik a településen kívüli, de a település csatornahálózatának vízgyűjtőjéhez tartozó terület csapadékának a közvetlen felszíni lefolyás által vagy a természetes vízfolyások közvetítésével a településre jutó része. Ehhez a folyamathoz sorolható a talajvíz mozgása is, ha az a település területén rétegvízként, fakadóvízként, akár időszakosan is a felszínre bukkan vagy tartósan eléri a 2-3 m épületalapozási mélységet (Buzás, 1999).

A vízforgalom két rendszere természetesen egymással szorosan összekapcsolódik (1.2 ábra). Ilyenkor, mint látni fogjuk, ugyanaz a csatornahálózat szolgál a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetésére, amelyet egyesített rendszernek nevezünk.

1.2. ábra. Települési hidrológiai körfolyamat

A városgazdálkodás különböző elemei kölcsönhatásban vannak egymással, így a vízellátás és a csatornázás egész rendszerének illeszkednie kell a település szerkezetéhez, adottságaihoz, más infrastruktúrák által meghatározott feltételekhez (Gayer, 2004).

A vízellátás és a csatornázás hálózata az utakhoz, épületekhez szintén igazodik. Mindehhez hozzátartozik a víz által nyújtott rekreációs és esztétikai érték is. A víz a kultúra része, és ezen keresztül főleg a településekhez kötődik. A zöldfelület-gazdálkodás sem képzelhető el megfelelő vízellátás nélkül. A városgazdálkodás fontos eleme a hulladékgyűjtés és gazdálkodás, a közterületek tisztítása, karbantartása. Ennek a tevékenységnek közvetlen hatása van a felszíni lefolyás, vagyis a mozgó víz által szállított anyagok következtében a befogadó vízminőségére (Gayer, 2004).

A települési vízgazdálkodás műszaki létesítményeinek és azok működtetésének megvalósítása közvetlenül támaszkodik a hidrológia, hidraulika, kémia, biológia, az ökológia, a geológia és geotechnika tudományos eredményeire. Alkalmazza a geodézia és a településtudomány ismeretanyagának részeit. Végezetül számos települési vízgazdálkodási feladat megoldhatatlan korszerű, nagyteljesítményű számítástechnikai eszközök és az ezzel kapcsolatos ismeretek nélkül.