Ugrás a tartalomhoz

Települési csapadékvíz gazdálkodás

Köles Péter (2011)

Szent István Egyetem

2. fejezet - A Víz Keretirányelv az önkormányzati feladatok és az urbanizált területek tükrében

2. fejezet - A Víz Keretirányelv az önkormányzati feladatok és az urbanizált területek tükrében

Bevezetés

A víz felhasználása mindennapi életünk, a társadalmi, gazdasági létünk egyik legfontosabb alapeleme. Az édesvízkészletek azonban sem térben sem időben nem állnak korlátlanul a társadalom és a gazdaság rendelkezésére a Földön, sőt szűkebben még Európában sem. Ezért a víz korunk egyik stratégiai fontosságú anyaga. Annak érdekében, hogy biztosíthassuk megfelelő mennyiségben és minőségben, fel kell mérnünk az alapvető készleteket: milyen tényezők befolyásolják után pótlódását, esetleg minőségét, tudjuk-e készletezni, valamint azt, hogy milyen felhasználási igényünk van a vízzel szemben.

A vízkészletekkel való gazdálkodás ma már minden állam számára alapvető feladat. A szükségleteknek megfelel minőségű víz hiánya társadalmi és politikai krízishelyzetek forrása a jövőben. Más esetekben a víz túlzott jelenléte is problémát jelent, több esetben természeti katasztrófát is okozhat. A felhasználásra alkalmas vízkészlet szűkössége, illetve a víz helyenkénti túlzó jelenléte a társadalom és a gazdaság összes ágát érinti, beleértve a hidrológiai és a környezetvédelmi szempontokat is. A fenntartható fejlődés érdeke is azt kívánja, hogy a vízkészletek gazdálkodására, a vízminőség védelemre az eddigiektől eltérően sokkal több figyelmet szenteljünk.

„ Se ízed, se zamatod, nem lehet meghatározni téged,
   Megízlelnek anélkül, hogy megismernének.
   Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
(Saint-Exupéry)

Nyilván nem ezek az irodalmi gondolatok, hanem a mindennapok gyakorlata vezetett odáig, hogy a társadalom kikövetelte a mind kellemesebb környezeti feltételeket úgy a munkahelyeken, mint odahaza.

A tanulási egység célja:

  • Megismerni a Víz Keretirányelv létrehozásának körülményeit, okait,

  • Elsajátítani és megérteni a Víz Keretirányelv alapvető célkitűzéseit,

  • Megismerni a Víz Keretirányelv jelentőségét ,

  • Áttekinteni a Víz Keretirányelv magyarországi főbb feladatait.

A tanulási egység tananyagának elsajátításával Ön képes lesz:

  • Ismertetni a Víz Keretirányelv (VKI) létrehozásának okait, folyamatát,

  • Ismertetni a VKI főbb célkitűzéseit,

  • Felsorolni a Magyarország legfontosabb kötelezettségeit a VKI kapcsolatosan,

  • Összefoglaló jelleggel bemutatni a VKI jelentőségét, feladatait.

2.1 A Víz Keretirányelv létrehozása

A lakossági igények, a zöld-, illetve a szakmai szervezetek nyomásgyakorlása vezetett el addig, hogy az Európai Unió önmaga tevékenységét korlátozva megalkossa az új vízpolitika gerincét adó elveket, majd a VKI-t, még az előző évszázad utolsó évtizedében.

Célja, több irányú volt. Közülük kiemelkedtek a felszíni és felszín alatti vizeink (2.1. ábra) mennyiségi, minősége megóvása és állapotuk javítása. Ennek érdekében az Európai Unió új vízpolitikát fogadott el. A megelőző időkben sokáig úgy gondoltuk, hogy büntetlenül használhatjuk fel ezeket a készleteket, de kiderült, hogy ez nem így van.

2.1. ábra. Felszíni és felszín alatti vízkészletek, valamint a víz körforgása

Vízbázisaink sérülékenyek, esetleg vészesen kiürülhetnek és pótlódásuk változó sebességű (2.2. ábra). Időszakonként aszályok, máskor árvizek törhetnek az országokra és ezeknek a szélsőséges eseményeknek valószínűsége egyre növekszik. A felismerés eljutatta az egyesült Európa vezetőinek túlnyomó részét addig, hogy meghozzák együttesen határozatukat a vízvédelem irányába.

A döntés értelmében az Európai Unió tagjai együtt kell tegyenek a vízkincseink védelme, megőrzése érdekében.

2.2 ábra. A felszín alatti vizek, vízkészletek elhelyezkedése

A döntés eredményeként közös felméréseket végeztek az elvégzendő feladatok meghatározására, majd megfogalmazták végrehajtandó akcióterveket és hozzárendelték az időintervallumokat. A Víz Keretirányelv, ill. röviden VKI, az EK új víz-politikája érvényesítésének legfontosabb eszköze.

Az Európai Uniónak új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikája, világviszonylatban is kiemelkedő, egyedülálló a megfogalmazott célkitűzések és azok végrehajtása szempontjából. Ennek elérését egy egyedülálló jogszabállyal - az EU Víz Keretirányelvével - tették kötelezővé. Az Európai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érvényesítésére, 2000. december 22-én lépett hatályba az ún. Víz Keretirányelv (VKI), ami az országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön (2.3. ábra ) való koordinált vízgazdálkodást, vízvédelmet segíti elő.

2.3 ábra. Vízgyűjtő terület lehatárolása (Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság)