Ugrás a tartalomhoz

Települési csapadékvíz gazdálkodás

Köles Péter (2011)

Szent István Egyetem

2.2 A VKI általános és alapvető célkitűzései

2.2 A VKI általános és alapvető célkitűzései

Legfontosabb célkitűzése, hogy a tagállamok területén minden felszíni és felszín alatti vizeket 2015-ig jó állapotba kell hozni. A „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotának megőrzését, fenntartását, illetve a megfelelő vízmennyiség biztosítását is.

A jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezéssel, a településfejlesztési elképzelésekkel, legyen szó szennyvízkezelésről, az ivóvíz kérdéséről, vagy a vízi közlekedés esetleges fejlesztési elképzeléseiről.

„Jó állapot” szempontjából felszíni vizeknél a víz ökológiai és kémiai állapota, felszín alatti vizek esetén a mennyiségi és kémiai állapot számít és a végső megítélésben a rosszabbik jellemzővel megadott érték számít. A vizek adott ökológiai állapotát a vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minősége határozza meg. A jó kémiai állapothoz az szükséges, hogy a szennyező anyagok koncentrációja ne haladjon meg bizonyos meghatározott határértékeket. A mennyiségi állapotot a túlzott kitermelés veszélyezteti, és csak akkor jó, ha a hosszúidejű éves átlagos kitermelés összhangban van a hasznosítható felszín alatti vízkészlettel. A jó állapot elérését a felszíni és felszín alatti víztestek szintjén kell biztosítani. Az elért jó állapotot a későbbiekben fenn is kell tartani.

A felszíni vizek esetében a jó kémiai és jó ökológiai állapot, a felszín alatti vizek (talajvíztükör 2.4. ábra) esetében, pedig a jó kémiai és jó mennyiségi állapot fenntartását jelenti.

2.4 ábra. A talajvíztükör kialakulásának bemutatása, - a telített és telítetlen zóna -, a talajszemcsékben való megjelenése.

A víz körforgása (2.1. ábra), azaz a hidrológiai ciklus biztosítja a vízkészletek mennyiségi fenntartását, míg a természeti adottságok, valamint a környezethasználat befolyásolja a vízkészletek minőségi állapotát. A különböző tervek összehangolását csak úgy lehet elérni, ha az önkormányzatok, a területen működő különböző érdekcsoportok (ipari, mezőgazdasági és egyéb vízhasználók, természetvédő szervezetek, stb.) is részt vesznek az intézkedések tervezési folyamatában.

További célja, hogy támogatást nyújtson a Víz Keretirányelv végrehajtásához a tagországok, illetve más érdekelt - csatlakozó, vagy csatlakozott - országok számára. Azokat a rendkívül hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazza a társadalom bevonásának területén, melyekre a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket összeállító környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok szakembereinek szükségük van. Külön érdeme a társadalmi tanulás koncepciójának bemutatása.

Magyarországnak az Európai Unió tagjaként kötelessége végrehajtania a VKI-ban megfogalmazott kötelezettségeit, hogy ezzel biztosítsuk a jelen és a jövő nemzedékei számára alapvető fontosságú vízkészleteket.

A legjelentősebb kötelmek felsorolása:

  • Megakadályozza a vizek állapotának romlását, védi és javítja a vízkészletek állapotát.

  • A vízkészletek hosszú távú védelmével elősegíti a fenntartható vízhasználatot.

  • Védi és javítja a vízi környezet állapotát.

  • Csökkenti a felszín alatti vizek szennyezését.

  • Mérsékli az árvizek és aszályok hatásait.

A VKI célkitűzésének elérése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a vizek állapotának megfigyeléséhez olyan programok kidolgozásáról (monitoring) amelyek segítségével a vizek állapota összehangolt es átfogó módon áttekinthető. Ez vonatkozik mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekre.