Ugrás a tartalomhoz

Települési csapadékvíz gazdálkodás

Köles Péter (2011)

Szent István Egyetem

Fogalomtár

Fogalomtár

agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegendően koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyűjtsék, szennyvíztisztító telepre és végső kibocsátási pontra vezessék, helyzetek kialakulására.

antropogén hatás: Az ember, teremtő készsége. A rengeteg pozitív hatás mellett nem várt, káros reakciók láncolatát is beindítja. Az emberi aktivitás átalakítja a környezetét, felhasználja a Föld erőforrásait, ami nyomon követhető a kémiai elemek biogeokémiai körforgásának változásaiban is. Az emberi tevékenység hatása pl. a globális éghajlat változása is.

egyesített rendszerű csatornahálózat: a szennyvizet a házi és az ipari bekötő csatornán, valamint az útterület vízelnyelő aknához csatlakozó bekötőcsatornán gyűjtik össze és vezetik el a szennyvíztisztítóba.

elválasztott rendszerű csatornahálózat: a csapadékvíz elvezetését az ipari-, és a házi szennyvíztől elkülönülő csatornahálózattal oldja meg

éghajlatváltozás: Az éghajlat állapotában bekövetkező változás, amely az éghajlat tulajdonságainak átlagában és/vagy változékonyságában végbement változással fejezhető ki (pl. statisztikai tesztek segítségével), és amely huzamosabb ideig, jellemzően évtizedekig vagy még hosszabb ideig tart. Az éghajlatváltozás lehet természetes belső folyamatok vagy külső hatóerők eredménye, illetve a légkör összetételére vagy a földhasználatra ható, hosszantartó antropogén eredetű változásoké.

élővíz: A természetben megtalálható felszíni vizeket nevezzük élővíznek. Minőségük adott vízgyűjtő talaj és kőzet rétegektől, valamint a klíma sajátosságától, az egyéb környezeti tényezők, és a biológiai élő szervezetek hatásától függ.

felszíni vizek: A szárazföldek felszínén elhelyezkedő folyó (patakok, folyók) és álló (tavak, víztározók) vizek.

felszín alatti vizek: A talajfelszín alatt lévő összes vízkészlet, ami a porózus és hasadékos kőzetek szemcséi közti különböző méretű pórusokat, repedéseket, réseket, járatokat tölti ki.

gerincvezeték: A gerincvezeték olyan nagyobb átmérőjű csővezeték, amelyre a laterális (valamilyen szögben kapcsolódó) vezetékek, mellékágak csatlakoznak.

havária: természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet

hőstressz: Hosszabb időszakon keresztül tartó forró, légmozgás nélküli időszak, mely az élő szervezetekre negatív hatású, akár a fiziológiai összeomlást is előidézhet.

kaszkád elv: a vizet mindig a következő felhasználási fokozatnak megfelelő tisztasági állapotba kell hozni. A használt, vagy szennyeződött vizet újabb használási lehetőségre kell alkalmassá tenni.

klímaváltozás: A klímaváltozás a klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra.

koncentráció: A koncentráció arányszám valamely komponens (oldott anyag, B) és az egész rendszer (oldat), ill. az oldószer (A) mennyisége, vagyis térfogata, tömege, ill. kémiai anyagmennyisége között.

közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lévő vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából, vagy használatából eredő feladatai.

lakosegyenérték: Azt a szerves, biológiailag lebontható terhelést jelenti, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap.

monitoring: megfigyelés, a természeti környezet összetevőinek és a természetben végbemenő folyamatoknak, jelenségeknek megfigyelése, figyelmeztetés a változásokra, a kritikus

nagycsapadék: rövid idő alatt lehulló, rendkívül heves, többnyire szűk területre korlátozódó, az átlagost vagy szokásost jóval meghaladó mennyi¬ségű intenzív csapadékhullás.

relatív vízhiány: éghajlati tényezők (csapadék, párolgás, hőmérséklet) alapján meghatározott pillanatnyi időponthoz köthető vízhiány, ( a növények adott pillanatban meglévő öntözővíz igénye)

ökológia: A tudományoknak azon ága, amely az élettereket, az élőlények és a környezet kapcsolatait vizsgálja. Az ökológia az élőlény populációk és élőlény-együttesek tér-időbeli eloszlásával és az azt előidéző okokkal foglalkozó tudomány. Az élőlényközpontú tudományág; környezetbiológiának is szokták közhasználatban nevezni. Környezetbiológiai jelenségeket előidéző okokat, kényszerfeltételeket, a jelenségek mechanizmusát és hátterét kutatja.

turgor: vízzel telítettségi állapot (növényi szövetekben). Vízfelvétel a növényi sejtbe, a turgornyomásnak köszönhető.

urbanizáció: folyamat (a latin urbs, a.m. város szóból) alatt az emberi települések sűrűsödését és növekedését

urbanizált területek: városiasodott területek

üvegházhatású gázok: Az üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedést. A szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) gázokon kívül még jó néhány gáz van, amelyek a hőmérsékletváltozást okozzák.

vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás)

víz keretirányelv: Az Európai Uniónak új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikája. 2015-ig jó állapotba hoznak minden felszíni és felszín alatti vizet az Európai Unió egész területén.

vízi ökoszisztéma: Az ökoszisztéma az ökológia egyik központi fogalma. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, a nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint a társulás biocönózis és az élőhely biotóp együttese.

vízilétesítmények: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.

vízellátás: Vízszerzéssel, tisztítással és elosztással foglalkozó gazdasági társaságok által szolgáltatott víz (beleértve tengervíz sótalanítását, amennyiben víz előállítását célozza), kivéve a mezőgazdasági vízszolgáltatást és a kizárólag szennyezés megelőzést szolgáló szennyvíztisztítást. Nem tartozik bele a közszolgáltatási vállalatok által egymásnak átadott víz.