Ugrás a tartalomhoz

Vízellátás és szennyvízkezelés

Dr. Török Sándor (2011)

Szent István Egyetem

1.2. A víz kémiai tulajdonságai

1.2. A víz kémiai tulajdonságai

Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem fordul elő. A vízmolekula képlete: H2O.

A víz pH értéke

A pH a hidrogénion (H+) koncentráció tízes alapú negatív logaritmusa.

A kémiailag tiszta víz nem elektrolit, mégis kismértékben vezeti a villamos áramot. A vezetőképességet a vízmolekulák disszociációja útján keletkező hidrogén (H+) és hidroxil (OH) ionok okozzák:

A kémiailag tiszta vízben a H+ és a OH ionok koncentrációja egyenlő, azaz a víz semleges kémhatású:

Idegen anyagok jelenléte ezt az egyensúlyt megbonthatja és H+ vagy OH többlet keletkezik.

Ennek megfelelően a víz savas vagy lúgos kémhatású lesz:

  • a víz semleges kémhatású, ha a pH = 7,

  • a víz savas kémhatású, ha a pH < 7,

  • a víz lúgos kémhatású, ha a pH > 7, ill. pH ≤ 14.

A pH értéke indikátorral határozható meg, például lakmuszpapírral. A tengervíz pH -ja 7,5….8,3 között változik. Ezeket, az értékeket részben az atmoszféra széndioxid tartalma, részben az oldott karbonátok (pl. kalcit, aragonit) állítják be.

A keménység

A karbonát, vagy változó keménységet okozó sók forralással eltávolíthatóak, miközben kémiai összetételük megváltozik:

  • magnézium-hidrogénkarbonát; Mg(HCO3)2

  • kalcium-hidrogénkarbonát; Ca(HCO3)2

A nem karbonát, vagy állandó keménységet okozó sók forralással csak igen kis mértékben távolíthatók el. Az ilyen módon kiváló só megtartja kémiai összetételét:

  • magnéziumklorid; MgCl2

  • magnéziumszulfát; MgSO4

  • kalciumklorid; CaCl2

  • kalciumklorid; CaSO4

Előbbi két forma régebbi-, utóbbi kettő friss szerves szennyeződésre utal.

Hatásukra a növényi szervezetek túlszaporodnak, vízvirágzás jön létre.

Foszfor vegyületek

Az algák számára nélkülözhetetlen, de ha túl sok van belőle akkor túlszaporodhatnak a vízi növények is, ami a későbbiekben vízminőség romláshoz vezethet.

Oldott oxigéntartalom (O2)

Az oxigén gyengén oldódik a vízben, azzal nem lép reakcióba.

Az oxigén koncentrációt növelheti:

  • a légköri diffúzió,

  • a fotoszintézis,

  • az O2 dús hígító víz és

  • az oxidálószerek.

Az oxigén koncentrációt csökkentheti:

  • a szerves anyagok aerob lebomlása,

  • az algák O2 fogyasztása,

  • az O2 szegény hígító víz, és

  • a redukáló szerek.

A biológiai oxigénigény (BOI)

Azt az oldott oxigénmennyiséget jelenti mg/l-ben, amely a vízben lévő szerves anyagok aerob baktériumok általi lebontásához bizonyos időtartam és hőmérséklet mellett szükséges.

KOI > BOI