Ugrás a tartalomhoz

Vízellátás és szennyvízkezelés

Dr. Török Sándor (2011)

Szent István Egyetem

2.2. A víz körforgása a természetben

2.2. A víz körforgása a természetben

Hidrológiai ciklus

A hidrológiai ciklust a víz különböző formáinak ciklikus mozgásaként definiáljuk a Föld három „fő víztározója”, az atmoszféra, litoszféra és a hidroszféra között.

3. ábra: Hidrológiai körfolyamat (forrás: ga.water.usgs.gov)

A víz háromféle halmazállapotban fordul elő (láthattuk az 1. fejezetben): szilárd jég, folyékony víz és gáz halmazállapotú vízgőz formájában.

A víz állandó körforgása a különböző halmazállapotokban lévő víz eltérő mozgás-sajátságain alapszik. A körforgását lehetővé tevő halmazállapot-változásokhoz döntően a napsugárzás szolgáltatja az energiát. Elsősorban a folyékony-gáznemű halmazállapot-változás a fontos, mivel a jég formájában tárolódó víz hosszabb-rövidebb időre kiesik a forgalomból (Zseni-Bulla, 2002). A körforgás részeit a 4. ábra mutatja.

4. ábra: A víz természetes körforgása (forrás: Zseni-Bulla, 2002) Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás.

A Föld egészének a vízháztartása kiegyenlített. Az összes csapadékmennyiség és az összes elpárolgás mennyisége globálisan egyenlő (láthattuk a 2. ábrán). Ez azt is kifejezi, hogy a Föld vízkészletét hosszabb időszakon át állandónak tekintjük. Az egyensúly azonban csak globálisan érvényes.

Ahol az éves párolgás mértéke meghaladja az éves csapadék mennyiségét, ott negatív vízháztartású - vízhiányos - a terület (pl. sivatagok, félsivatagok, de hazánk alföldi részein is előfordul). A pozitív vízháztartású területeken az éves csapadék meghaladja az éves párolgást.

A párolgás (P) és a csapadék (C) mennyisége az óceánok és szárazföldek esetében eltérő, a kettő különbségét a lefolyás (L) egyenlíti ki. Természetesen a lefolyás nem jellemzi a szárazföldek egészét. A szárazföldek egyötöde (mintegy 30 millió km2) belső lefolyású terület, azaz a csapadékból származó víz úgy párolog el, hogy közben nem alakul ki az óceánokat elérő lefolyás.