Ugrás a tartalomhoz

Vízellátás és szennyvízkezelés

Dr. Török Sándor (2011)

Szent István Egyetem

2.3. A vízminőségi kategóriák

2.3. A vízminőségi kategóriák

A vízminőségi osztályok jellemzése (MSZ 12749: 1993)

I. osztály: kiváló víz

Mesterséges szennyezőanyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz. Kevés benne az oldottanyag-tartalom, közel teljes az oxigéntelítettség, csekély a tápanyagterhelés, szennyvízbaktérium nincs benne.

II. osztály: jó víz

Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kicsit terhelt víz. A vízi szervezetek fajgazdagsága nagy, egyedszáma kicsi. A víz természetes szagú és színű. Nagyon kevés benne a szennyvízbaktérium.

III. osztály: tűrhető víz

Mérsékelten szennyezett, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizációt okozhat. Van benne szennyvízbaktérium.

Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása figyelhető meg.

Az életközösségben a fajok számának csökkenése és más fajok tömeges elszaporodása vízszennyeződést okozhat. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordulhat.

IV. osztály: szennyezett víz

Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel terhelt, biológiai tápanyagokban gazdag víz.

Az oxigénháztartás jellemzői tág határok közt változnak, lehet anaerob állapot is.

Nagy baktériumszám (szennyvízbaktériumok) jellemző és az egysejtűek tömeges előfordulása. A víz zavaros és jelentkezhet vízvirágzás is. A káros anyagok koncentrációja elérheti a krónikus toxicitás értékét is.

Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.

V. osztály: erősen szennyezett víz

Különböző eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, valamint szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizéhez.

A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. Zavaros, nem átlátszó. Káros anyag koncentrációja nagy. A vízi életre nézve krónikus, toxikus szintet is elérhet.

A biológiai vízminősítés négy tulajdonság csoportja:

  • halobitás: A víz biológiai szempontból fontos, szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége (összes sótartalom, pH, vezetőképesség, ionösszetétel). A környezet adottsága;

  • trofitás: Az ökoszisztéma elsődleges szervesanyag termelője. Feltételei: a fény, a szervetlen növényi tápanyag, a klorofil tartalmú növényi szervezetek Jellemzésére szolgál az összes algaszám, P- és N-formák, klorofiltartalom;

  • szaprobitás: A vízi ökoszisztéma szervesanyag-lebontóképessége. A trofitással szemben hat, energiaveszteséggel jár. Feltételei: a lebontásra képes szerves anyagok és a baktériumtömeg;

  • toxicitás: A víznek a mérgező voltát fejezi ki. Szerves- ill. szervetlen mérgező anyagok jelenléte jellemzi. Mérgezőanyag nemcsak külső forrásból származhat, hanem a vízben lévő anyag (pl. ammónia, kénhidrogén, kékalgák toxinjai) is lehet.