Ugrás a tartalomhoz

Vízellátás és szennyvízkezelés

Dr. Török Sándor (2011)

Szent István Egyetem

3.3. A település teljes vízigénye

3.3. A település teljes vízigénye

Egy település teljes vízigénye a következő részekből tevődhet össze:

  • lakosság vízigénye,

  • ipar vízigénye,

  • mezőgazdaság vízigénye,

  • közületi fogyasztók vízigénye,

  • tűzoltás vízigénye,

  • közterület fenntartás vízigénye és

  • szolgáltatási veszteségek.

A lakosság vízigényének meghatározása

Az ellátottság színvonala alapján a lakossági ellátás négy szintje különböztethető meg:

  • közkifolyós módon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik,

  • félkomfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van,

  • komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba, WC, stb.) van,

  • összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fűtés, gázellátás, stb.).

A vízigényeket a fogyasztási körzetekre a lakosság száma és az éves átlagos fajlagos vízigények alapján a komfortfokozat ismeretében határozzuk meg. Ehhez általában az MSZ-10 158/1-84. sz. ágazati szabványban rögzített háztartások éves átlagos fajlagos vízigényeinek irányszámait használjuk fel:

  • félkomfortos lakóépületek 60 - 100 l/fő.d,

  • komfortos lakóépületek 160 - 220 l/fő.d,

  • összkomfortos lakóépületek 180 - 350 l/fő.d.

Tekintettel arra, hogy itt intervallumok vannak megadva, célszerű a konkrét számításnál figyelembe veendő fajlagos értéket a jelenlegi illetve leendő üzemeltetővel egyeztetni.

Tekintettel arra, hogy a lakosság vízfogyasztása időben változó, a különböző időhorizontokra jellemző vízigényeket határozunk meg:

Átlagos napi vízigény

ahol: n - a fogyasztási körzetek száma, Ni - az ellátott fogyasztói egység mennyisége, qi - az átlagos fajlagos vízigény az i-edik fogyasztási körzetben [liter/fő/nap].

Legnagyobb napi vízigény

ahol: βi - évszakos egyenlőtlenségi tényező (1,2 – 3,0). A település jellegétől függ.

Legkisebb napi vízigény

A legkisebb napi vízigényt a szabvány nem említi, de ismerete a tervezés során sok esetben szükséges.

Az ipar vízigénye

Az ipari termelés vízigényeinek biztosítására elsősorban az ipari vízellátás hivatott. Jelentőségének és fontosságának hangsúlyozása nem választható el az alapvető ténytől, hogy az ipari víz elnevezés nem vízminőséget, hanem vízhasználati célt határoz meg.

A mezőgazdaság vízigénye

A mezőgazdaság az iparhoz hasonlóan kétféle vízigénnyel jelentkezik, technológiai és szociális vízigénnyel. A technológiai vízigény bizonyos esetekben lehet ivóvíz-minőségű (pl. állattartó telepek) melyet a közüzemi hálózatról lehet biztosítani. Ilyen esetekben a mezőgazdasági üzem szakértőivel kell konzultálni a technológiai vízigényt illetően. A szociális vízigény megállapítása itt is a lakossági vízigényekhez hasonlóan történik.

A tűzoltás vízigénye

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint (45 § (8) pont): "A lakótelep és a létesítmény közös vízellátási rendszere esetén a vízvezetéki hálózatot úgy kell méretezni, hogy az a településen a kommunális átlagos, a létesítménynél pedig a technológiai víz mellett a meghatározott oltóvíz mennyiséget egyidejűleg biztosítsa." Különösen kis települések esetén a hivatkozott szabályzat rendelkezései alapján meghatározott vízigény adja a mértékadó terhelést.