Ugrás a tartalomhoz

Vízellátás és szennyvízkezelés

Dr. Török Sándor (2011)

Szent István Egyetem

4.2. A vízvédelem szervei

4.2. A vízvédelem szervei

A vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok legnagyobb része a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik:

  • a kormányzati vízgazdálkodási koncepció végrehajtásának megszervezése,

  • a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények fejlesztése és üzemeltetése,

  • a vízkárelhárítás terén szükséges hatósági és műszaki szabályozási tevékenységek ellátása,

  • a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének szabályozási és ellenőrzési feladatai.

A közegészségügyi követelmények meghatározása és betartásuk ellenőrzése az Egészségügyi Minisztérium hatásköre. A Belügyminisztériumhoz tartozik egyrészt az önkormányzati feladatok koordinálása, másrészt a vízkár-elhárítási tevékenységek irányítása, illetve a belterületi vízrendezés és védekezés.

A területi szervek a vízgyűjtők szerint szerveződött Vízügyi Igazgatóságok (VIZIG-ek), amelyek országos irányítását és koordinációját az Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el. A vízügyi igazgatóságok rendszere területileg tehát nem illeszkedik a közigazgatási egységekhez.

A vízminőséggel kapcsolatos feladatok a Környezetvédelmi Felügyelőségek hatáskörébe tartoznak (a területi szervek közül az ÁNTSZ-ek a meghatározóak). A települések hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási feladatok a képviselő testület, a polgármester és a jegyző irányítása alá tartoznak.

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Rt) végzi a magyar vízgazdálkodással összefüggő kutatások zömét. Szervezetébe tartozik a Hidrológia Intézet, Hidraulikai Intézet, Vízminőségvédelmi Intézet, valamint az Országos Vízjelző Szolgálat.

Vízgazdálkodási Törvény

A vízgazdálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény tartalmazza (módosítása a 2001. évi LXXI. törvényben történt).

A törvény rögzíti az állam és a helyi önkormányzatok feladatait, a tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezéseket, köztük az üzemeltető szervezetekre, a víziközművek használatba adására, a koncessziós pályázatokra vonatkozó előírásokat.

A víziközművek tevékenységi körébe a vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, egyesített rendszer esetén a csapadékvíz elvezetése tartozik, amelyek mind közüzemi tevékenységek. A víziközművek működtetői az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés szolgáltatására szerződést kötnek a fogyasztóval. A víziközműves közüzemi tevékenység igénybevételéért díjat kell fizetni, a díjfizetés elmulasztása azonban a törvény szerint nem járhat a szolgáltatás olyan mértékű korlátozásával, amely veszélyeztetné a létfenntartást vagy az emberi egészséget.

A törvény rendelkezik a vizek kártétele elleni védelemről és védekezésről, a vízügyi hatósági jogkörről, valamint a vízgazdálkodási társulatok megalakításáról, működtetéséről, tevékenységéről, vagyonáról, megszűnéséről is.

A vízgazdálkodási törvény kiemelt szerepet szán a tájékoztatásnak és a nyilvánosságnak.