Ugrás a tartalomhoz

Foglalkoztatáspolitika

Csehné dr. Papp Imola (2011)

Szent István Egyetem

3.2. A munkanélküliség

3.2. A munkanélküliség

A tanulási egység célja tudatosítatni, hogy a gazdasági változások hogyan eredményeztek munkanélküliséget, és megértetni, hogy a munkanélküliség kialakulása szükségszerű gazdasági folyamat.

Követelmény: A hallgató vázolja fel a különböző évtizedek eseményeit a munkanélküliség kialakulásához kapcsolódóan.

A munkanélküliség alakulása

A munkaerő foglalkoztatását az ország gazdasági rendszerének működése határozza meg. A munkaerőpiac a modern piacgazdaság egyik legfontosabb és leginkább nélkülözhetetlen alkotóeleme. A tervutasításos gazdálkodás időszakában törekedtek a teljes foglalkoztatottságra, kötelezővé tették a munkavállalást és büntették a munkakerülést.

A pártállami eszmék rendszerében kialakult a teljes foglalkoztatottság elve, amelynek értelmében a szocialista gazdaság és társadalom körülményei között nem létezhetett munkanélküliség. Ennek ellenére valószínűsíthető, hogy az 50-es években a terjeszkedő iparosodás korszakában, sőt az ezt követő időszakokban sem szűnt meg a teljes munkanélküliség.

Jellemző volt a „kapun belüli munkanélküliség” jelensége. A különböző gazdasági ágazatokban tömegesen alkalmaztak iskolázatlan és szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalókat, akiket alacsony hatékonysággal tudtak csak foglalkoztatni. Vállalaton belül jelen volt a szakképzett munkaerő hiánya és a munkanélküliség is.

A kormány az egyes területeken egyre jobban jelentkező munkaerőhiány okát a rosszul kihasznált és alacsony termelékenységben látta. Az állami vezetés szerint a vállalatok nem használták fel a bérezést ösztönzésre, ami a fegyelem lazulásához, a teljesítmény visszatartásához, így a szervezeti egységen belüli munkaerő-tartalékok felhalmozódásához vezetett, ezzel is növelve a munkaerőhiányt. A korabeli nézetek szerint nem létezik munkaerőhiány, mert ha a vállalatok a célszerű központi irányításoknak megfelelő magatartást tanúsítanak, akkor megvalósítható lenne a tökéletes egyensúly.

A 60-as években felcsillant a remény a gazdaság átalakulására, ezzel együtt a munkaerőpiac változására is, de az 1968-as reformintézkedések mégsem módosították érdemlegesen a gazdaság szerkezetét. Így a reform hívei által várt tényleges munkaerőpiac kialakulása, illetve a munkanélküliség megjelenése, valamint a munkanélküli ellátás bevezetése már váratott magára.

Az 1970-es évek legfontosabb célja a munkafegyelem megszilárdítása és a nagymértékű munkaerő-áramlás megakadályozása volt.

A következő évtizedben világosság vált, hogy a teljes foglalkoztatottság nem tartható fenn a jövőben. A központi tervezésen alapuló gazdaság, illetve a gazdaság növekedésének lelassulása következtében a 80-as évek végén egyre nagyobb mértékeket öltött a munkanélküliség. Jellegzetes változások mutatkoztak a munkaerőpiacon.

Az 1989-es év folyamán az álláskeresők száma tovább növekedett, mai a bérszabályozás liberalizálásának, az állami intézmények költségvetési megszorításának, az elkezdődő gazdasági, politikai átalakulásnak volt köszönhető.

A munka nélkül maradtak körét, már nem csak az alacsony iskolai végzettségűek alkották, hanem megjelentek a szakmunkások is, tehát a munkanélküliség kezdett tömeges méreteket ölteni. A munkanélküliek csoportjából sokan szorultak segítségre, mind az új lehetőségek megtalálásához, mind pedig megélhetési gondjaik csökkentéséhez.

A munkanélküliség rendszerváltással kapcsolatos növekedésének több oka is volt, mely többek között nemcsak a gazdasági recesszióból, a kereslet visszaeséséből eredt, hanem abból is adódott, hogy a szocialista rendszer összeomlásával Magyarország a piacainak jelentős részét is elvesztette. A válság a korábban feltételezetteknél nagyobbnak bizonyult.

Ehhez társult a tulajdonviszonyok változása is, ami fokozta a bizonytalanság érzését. A tulajdon alakulása során létrejött kisebb szervezeti egységek sem teremtettek új munkalehetőségeket, hiszen a nagyvállalatok szétosztásából, felbomlásából alakultak, így azok a megmaradt létszámukkal nem kívánták tovább folytatni tevékenységüket. Sokkoló hatásként jelentkezett a mezőgazdasági munkanélküliség tömeges megjelenése.

A foglalkoztatási, munkaerő-piaci feszültségek az új technikai és technológiai fejlődéssel és ezen rendszereket kezelők szakértelem hiányával, valamint a gazdasági növekedés lelassulásával magyarázhatók. Így fokozatosan eljutottunk a nyúlt munkanélküliség megjelenéséig és az állami munkaerő-piaci politika újrafogalmazásáig.

Láthatóvá vált, hogy a piacgazdaság szükséges velejárója a munkanélküliség, amelynek előnyeit és hátrányait, valamint kezelését és mérséklésének elősegítését a társadalomnak kell vállalnia.

Összefoglalás

A tanulási egység bemutatja, hogy miként alakult a sokak által tagadott munkanélküliség a szocializmus évtizedeiben, és rámutat, hogy a munkanélküliség kialakulása szükségszerű gazdasági folyamat.

Önellenőrző feladatok

  1. Sorolja fel és jellemezze a jelentős munkaerőpiaci eseményeket Magyarországon.