Ugrás a tartalomhoz

Pályaorientáció

Dr. Kenderfi Miklós (2011)

Szent István Egyetem

2. fejezet - A pályaorientáció nemzetközi értelmezése

2. fejezet - A pályaorientáció nemzetközi értelmezése

Bevezető

Ebben a fejezetben megismerkedünk a pályaorientáció fogalmával kapcsolatos nemzetközi változásokkal. A pályaorientáció ma már elválaszthatatlan az egész életpályát felölelő életpálya- tanácsadástól. A tananyag bemutatja az életpálya- tanácsadás kialakulásának előzményeit, ismerteti annak definícióját, megfogalmazza főbb célkitűzéseit. Megismerteti a tanulót a nemzetközi tanácsadási társaságok ajánlásaival, bemutatja az együttműködéshez szükséges feltételeket, valamint a szakmában elismert jó gyakorlatokat.

A témakör elsajátítása során a legfontosabb cél, hogy megismerkedjen a nemzetközi irodalmakban használt fogalmakkal, elméletekkel, jó gyakorlatokkal, amelyek várhatóan kijelölik a magyar pályaorientációs tevékenység jövőjét is. Kiemelten fontos, hogy a tanulás során az olvasottakat szintetizálja, fordítson figyelmet arra, hogy magyar viszonylatok között a nemzetközi ajánlások közül melyek használhatóak a legjobban, milyen problémákat kell még orvosolnunk.

Mindezek alapján a fejezet áttanulmányozása után a tanulónak a következő kérdéskörökkel kell tisztában lennie:

  • az életpálya- tanácsadás megfogalmazásának előzményei

  • az életpálya- tanácsadás fogalma

  • az LLG szolgáltatások

  • az új európai LLG politika négy prioritása

  • a minőségbiztosítás fontossága, lehetséges módszerek

  • az érintett szakágazatok

  • a kultúra szerepe az életpálya- tanácsadásban

  • nemzetközi jó gyakorlatok a pályaorientációban

  • kompetencia-szintek a tanácsadói gyakorlatban

2.1. Az életpálya-tanácsadás

Bevezető

Ebben a tanulási egységben bemutatásra kerül az életpálya- koncepció megfogalmazásának tudománytörténeti háttere, a koncepcióban használt fogalmak és a legfőbb célkitűzések az Európai Unióban. A szolgáltatások között meghatározzuk a pályaorientáció helyét az életpálya-tanácsadásban. A tanuló szempontjából kiemelten fontos, annak ismerete, hogy az előző alapelvek és kritériumok hogyan hatnak a tanácsadói munkára és a magyarországi tanácsadás jelenét és jövőjét mennyiben befolyásolják. Amikor ezt igyekszik megragadni, fordítson kiemelt figyelmet a minőségbiztosítással kapcsolatos ajánlásokra.

Cél: Az életpálya-tanácsadás fogalmával, annak gondolati hátterével való megismerkedés. Az Európai Uniós irányelvek bemutatása.

Követelmény: rendelkezzen ismeretekkel a következő tárgykörökben:

  • Erik H. Erikson és Donald E. Super szerepe az életpálya hangsúlyozásában

  • az életpálya- tanácsadás fogalma

  • a pályaorientáció helye az LLG szolgáltatások között

  • az európai LLG politika négy prioritása

  • a minőségbiztosítás lehetőségei

Erik H. Erikson szerepe az életpálya hangsúlyozásában

Erik H. Erikson. Forrás: http://www.psychology.sbc.edu/mccoma4.gif

Erik H. Erikson a fejlődéslélektan tudományterületén belül kiemelt szerepet betöltő pszichológus. Analitikus alapú elméletében, Freuddal szemben, aki a szexualitásra és az ehhez köthető elakadásokra, zavarokra építette elméletét, az én-identitás- „a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló, tudatosan megélt énélmény” (Carveir és Scheier, 1998, 289.o.)- kialakulását helyezte a középpontba. A minket ért szociális hatások eredményeképp identitásunk állandó változásban van. Legfőbb feladatunk éppen az erős énidentitás kialakítása és megőrzése. Erikson minden lehetséges probléma gyökerét ennek sikertelenségére vezette vissza (Bakó, 2004).

Elmélete a legkidolgozottabb neoanalitikus megközelítések közé tartozik. Megközelítését pszichoszociális hangsúlyúnak tarják, hiszen a társas hatások személyiségfejlődésre gyakorolt hatását kutatja az egész emberi életet végigkövetve. Osztja Freudnak azt a gondolatát, hogy a személyiség egymást követő szakaszok során válik egyre gazdagabbá, de Freuddal ellentétben ő ezt s fejlődést nem zárja le a serdülőkorral, hanem kiterjeszti a születéstől egészen a halálig. Sokan ebben látják legnagyobb érdemét, hiszen tudatosítja bennünk, hogy életünk minden szakaszának feladata van, minden szakaszban van lehetőség a fejlődésre, nem emel ki egyetlen életkort sem. (Carver és Scheier, 1998).

Nyolc szakaszra osztja fel az emberi életet. Minden szakasz egy pszichoszociális krízis, válság, amely lehetőséget ad egy bizonyos, az adott életszakasz problémáinak „pozitív” megoldása révén kiérdemelt énerő megszerzésére. Minden szakasz valamiképpen a dolgok uralásával van összefüggésben, így érthető, hogy sikeres alkalmazkodás, a megfelelő pszichológiai „minőség” elérése esetén kompetenciaérzésünk nő, míg sikertelenség esetén az alkalmatlanság érzete erősödik. Így minden szakasz egy olyan fordulópont, ami egyaránt rejt magában hatalmas fejlődési lehetőséget, illetve a fokozottan sérülékennyé válás, a fejlődés megtorpanásának lehetőségét (Bakó, 2004).

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy bár a szakaszok (és így nyilván a szakaszokhoz kapcsolódó énerők, illetve pszichológiai minőségek) is egymásra épülnek, ez a kapcsolat egyéni eltéréseket mutathat, illetve egy korábbi szakasz bizonyos fokú; de nem „teljes” megoldottsága esetén is tovább lehet haladni a fejlődésben.

Az általa leírt epigenetikus elv, pedig arra figyelmeztet minket, hogy bár valamennyi krízisnek megvan a kitüntetett szakasza, az az életkor, amelyben a legvalószínűbb nagy fontossággal való jelenléte, ennek ellenére, csíráiban már a születésünkkor jelen van valamennyi megoldandó probléma, és ezek a rájuk jellemző szakasz előtt és után is bármikor felbukkanhatnak életünkben. Ugyanakkor a krízisek egymásra is épülnek abban az értelemben, hogy egy adott krízissel való találkozásunkkor minden addigi szakasz kimenetele is szerephez jut, illetve ha egy szakasz problémakörét sikeresen „magunk mögött” hagytuk, akkor ez az elkövetkező szakaszok fő problémáinak megoldását is segíteni fogja (Carver és Scheier, 1998).

Fontos annak kiemelése is, hogy mivel az élet újabb és újabb konfliktusok, és megpróbáltatások elé állít mindannyiunkat, nem beszélhetünk „megszerzett” énerőről; abban az értelemben, hogy ezek a későbbi fejlődés során újból megkérdőjeleződhetnek, állapotuk nem statikus az egész életen át (Erikson, 2002).

Annak ellenére, hogy Erik H. Erikson nem foglalkozott írásaiban, sem gyakorlatában kifejezetten pályaorientációs tevékenységgel; elméletét az életpálya fogalom előképének tekintjük. Ő volt az első olyan jeles pszichológus, aki a fejlődést egész életen át tartónak gondolta, amely gondolat az életpálya- tanácsadásban reneszánszát éli. Azért is fontos Erikson szerepének elismerése az életpálya- tanácsadás gondolatkörének megalapozásában, mert bár más tudományterületeken is születtek rokon gondolatok (pl. Chomsky, 1968, élethosszig tartó fejlődés), a pszichológia tudományának hozzájárulása a tanácsadás eredményeihez vitathatatlan.

Donald E. Super szerepe az életpálya hangsúlyozásában

Az egész szakmai életutat támogató tanácsadás folyamatábrája Super nyomán.

(Borbély-Pecze Tibor által készített ábra, 2010). Forrás: http://www.borbelytiborbors.extra.hu/CV/BPTBors_Phd_2.pdf

Donald E. Super tanácsadásra gyakorolt hatása olyan jelentős, hogy önmagában erről köteteket lehetne írni. Elméletének és a gyakorlatra tett hatásának részletes bemutatásától ezért eltekintünk. Néhány olyan gondolatot emelünk ki munkásságából, amely a legjobban példázza, hogy az életpálya- tanácsadás gondolatkörének kezdetei már nála megjelennek.

A pályafutást meghatározó elméletének kidolgozásában a klasszikus alkalmasság-pszichológiai felismeréseket egyesíti a fejlődés-lélektani szemlélettel.

1953-ban megjelent tézisei közül a 4. és a 7. tézis kapcsolható leginkább az életpálya-tanácsadás gondolatköréhez. Negyedik tézisének értelmében „a pályával kapcsolatos preferenciák és kvalifikációk, továbbá azok a helyzetek, amelyekben emberek élnek és dolgoznak- és így a személyek önmeghatározás is- változnak az idők folyamán és a tapasztalat alapján. Az értelmezés a fiatalkor végétől viszonylag állandó marad. Ezért a (pálya-)választást, a szakmába való beilleszkedést állandó folyamatnak kell tekinteni.” (Szilágyi, 2007, 61. oldal). Hetedik tézisével egyúttal a tanácsadásban rejlő lehetőségekre is rávilágít: „A különböző életstádiumok alatti fejlődés irányítható, egyrészt a képességek és az érdeklődési körök beérési folyamatának megkönnyítésével, másrészt a valóságmegismerésben és az önmegfogalmazás kialakulásához nyújtott támogatással.” (Szilágyi, 2007, 61. oldal)

Super a korábbi fejlődéslélektanon alapuló pályaválasztási elméleteknél (pl. Ginsberg) is hangsúlyosabban kimondja, hogy a pályaválasztás esetében egész életen át tartó folyamatról van szó. Az egyes fejlődési szakaszokra (növekedés, felfedezés, megállapodás, fenntartás és hanyatlás stádiumai) egymástól világosan eltérő szakmai fejlődési feladatokat ír le. Ezek részletes leírását lásd a „Tanácsadás módszerei” e-learninges tananyag IV. témakörében.

A pálya az ő felfogásában azoknak a szerepeknek a sokaságát és kombinációját jelenti, amelyeket a személy élete során játszik. Az elméletéből legismertebb életpálya-szivárvány modellben kilenc életszerepet különböztet meg:

Emellett leírja azokat a személyiségjellemzőket, valamint személyiség helyzetét befolyásoló tényezőket, amelyek a szerepek választását nagymértékben meghatározzák.

A fenti ábrán Borbély- Pecze (2010) Super elmélete alapján átdolgozott életpálya-szivárványát látjuk, azoknak a pontoknak a feltüntetésével az emberi életútban, ahol a pályával kapcsolatos döntési helyzet előtt állhatunk, vagyis egyfajta karrierkrízis jelenik meg. A krízis kapcsán fontos azt megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül negatív, ahogy azt korábban is láthattuk, a krízist olyan fordulópontnak kell tekintenünk, amelyben egyaránt benne rejlik a fejlődés, az előrelépés és a veszély, hanyatlás lehetősége is. A tanácsadás egyik elsődleges feladata éppen abban rejlik, hogy a döntési helyzetben lévő személy segítségére legyen abban, hogy a fejlődés útjára léphessen, vagy legalábbis megőrizhesse azt, amit addig elért.

Az életpálya- tanácsadás fogalmának megjelenése

Az életpálya- tanácsadás (life long guidance, Borbély- Pecze, 2009, http://www.borbelytiborbors.extra.hu/CV/BPTBors_Phd_2.pdf) fogalmával való megismerkedés előtt mindenképpen tisztáznunk kell a tanácsadás nemzetközileg elfogadott definícióját.

Az EAC logója. Forrás: http://eacnews.net/european-association-for-counsellors

Az European Assocation for Counselling (Európai Tanácsadási Társaság, http://www.eacnet.org ) 2002-ben született meghatározása a tanácsadásra a következő: „egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) között jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézmények, amely a szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz.”. Ebből látható, hogy a tanácsadás, mint szolgáltatás a EAC értelmezésében is, sokfajta tevékenységet (melyek közül egy a pályaorientáció) felölelő, konkrét módszertannal rendelkező, strukturált tevékenység.

Az előző meghatározásból láthatjuk, hogy a tanulásnak is fontos szerepe van a tanácsadási folyamatban. Az életpálya- tanácsadás másik előképe a pedagógia tudományában megfogalmazott élethosszig tartó tanulás, LLL (life long learning); amely elgondolást az UNESCO fogalmazott meg 1967-ben.

OECD logo. Forrás: http://www.oecd.org/home/0,3675,en_2649_201185_1_1_1_1_1,00.html

Az életpálya- tanácsadás fogalmában kísérletet tesznek a pályatanácsadáshoz kapcsolódó szakmai részfeladatok összegzésére. Az OECD/EU 2004-es „Bridging the gap” (A szakadék áthidalása) című munkájában kerül részletes kifejtésre ez az elgondolás (http://www.oecd.org/dataoecd/33/45/34050171.pdf).

A teljes szakmai életutat megalapozó és azt végig is kísérő humán szolgáltatásról van szó. Ez magában foglalja a tanulmányi, a pályaválasztási tanácsadást, a pályaalkalmasság vizsgálatot, a pályairányítást, az informatív- pedagógiai tanácsadást, a pályaorientációt, a diáktanácsadást, a karrier tanácsadást és a pályafejlődési tanácsadást is. Vagyis a pályaorientáció az életpálya- tanácsadás részeként jelenik meg ebben az elgondolásban, amellett a fontos kikötés mellett, hogy életkori megkötéssel nem élünk a lehetséges kliensek körének meghatározásakor. Ennek értelmében életutat támogató pályaorientációról beszélhetünk.

A magyar tanácsadás irodalmában is megjelentek hasonló törekvések, amelyek jegyében a részfeladatok összegzését próbálták elvégezni. Ritoók Pálné (2008) pályafejlődési tanácsadás, míg Szilágyi Klára (2007) pálya- munka tanácsadás elnevezéssel jelöli meg az elvégzendő feladatot. Borbély- Pecze Tibor 2009-ben alkotta meg a nemzetközi elnevezésnek megfelelően az életpálya- tanácsadás (ÉT), illetve az életút támogató pályaorientáció fogalmait.

A pályaorientáció helye az LLG szolgáltatások között a fejlett országokban

Az ILO logoja. Forrás: http://www.ilo.org/global/lang--en/index.htm

Az International Labour Organisation (ILO, http://www.ilo.org/global/lang--en/index.htm) 2006-ban öt pontban fogalmazza meg a life long guidance (LLG) szolgáltatások szerepét a fejlett országok tekintetében. Ezek a következőek:

Az ELPGN logója. Forrás: http://www.egos-cip.eu/riga2009/about.php

2007-ben az Európai Unió tagállamaiban életre hívták az LLG rendszer felállításához szükséges tagállami munkák elvégzésére a European Lifelong Guidance Policy Network-öt (ELPGN, http://ktl.jyu.fi/ktl/elgpn),vagyis az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózatot. A magyar elnevezésből tisztán kitűnik, hogy az LLG teljes életen át tartó pályaorientációs tevékenységet takar, mint ahogy azt már láthattuk.

2008-ban négy prioritást fogalmaztak meg az LLG tagállami fejlesztéseivel kapcsolatban, amelyeket minden uniós országban a lehetőségekhez mérten meg kell valósítani:

  1. A LLG állampolgári kompetenciák megszerzésének támogatása, azaz minden EU polgár legyen képes saját szakmai életútját megszervezni a pályaválasztástól a nyugdíjba menetelig.

  2. A LLG szolgáltatások elérhetővé tétele minden uniós polgár számára, azaz a jellemzően szűkös kapacitások fejlesztése (szakemberek képzése, szolgáltató helyek fejlesztése, bővítése, újak nyitása)

  3. A LLG szolgáltatások minőségbiztosításának fejlesztése, azaz a tanácskérő, felhasználó jogainak biztosítása (fogyasztóvédelem)

  4. Kooperáció, koordináció közösségi, tagállami, régiós és lokális szinteken, azaz a széttöredezett fenntartású és csak részleges hozzáférést biztosító, szakmailag is töredezett rendszer helyére egységes LLG rendszert szükséges állítani.

A minőségbiztosítás kérdésköre

A pályaorientáció sikerességének kedvező gazdasági és társadalmi következményei vannak. A szolgáltatás finanszírozásával kapcsolatos fontos elem a hatékonyság kimutatása, azonban ez jelentős nehézségekbe ütközik. Nehéz meghatározni azt, hogy melyek legyenek azok az indikátorok, amelyekben való pozitív változás fellépése esetén a tanácsadást sikeresnek tekinthetjük. Amennyiben a kliens a tanácsadásban való részvételhez kötötten fejlődik, még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy a hatás a szolgáltatásnak köszönhető, vagy a hatás mekkora részért felelős a tanácsadás.

Például, ha iskolai csoportos pályaorientáció eredményeképp egy fiatal döntésképesebb és önállóbb lesz, akkor azt sikernek tekinthetjük-e? Még akkor is, ha ezt a kritériumot alkalmazzuk, nehéz lesz a holtteher-veszteség kiszámítása, vagyis a pozitív hatásokból azon pozitív hatások kivonása, amelyek a beavatkozásunk nélkül is jelen voltak (példánkban maga a döntés kényszere, az érettségi vizsgák formája, életkori sajátosságok stb. lehetnének ilyenek). (Hárs, 2010, ) Vagy akkor voltunk hatékonyak, ha a megfelelő realitásorientáció kialakítása miatt olyan szakmát választott, ahol jól fog boldogulni? Vagy esetleg akkor, ha ő maga elégedett a neki nyújtott szolgáltatással?

A sort hosszasan folytathatnánk tovább. Ugyanakkor azt mindenképp elmondhatjuk, hogy a tanácsadás hatékonyságának vizsgálata, minőségének biztosítása nem csak a gazdaságosság és a döntéshozók meggyőzése miatt kiemelt feladat. A pályaorientációban dolgozó szakemberek számára legalább olyan fontos annak megállapíthatósága, hogy munkájukat mikor mondhatják sikeresnek, mi az, amin esetleg változtatni kell.

Az Európai Unió kiemelt fontosságot tulajdonít a bizonyíték alapú gyakorlatnak (evidance based policy), amely lehetővé teszi, hogy az egyes folyamatok vizsgálata mentén alakítsuk az életutat támogató pályaorientáció módszertanát.

Összefoglalás

Az élethosszig tartó tanácsadás (LLG), vagy más elnevezéssel teljes életutat támogató pályaorientáció elgondolása az élethosszig tartó fejlődésen alapul. Az Európai Unió és szervezetei kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak, hogy minden állampolgár képes legyen teljes szakmai életútját megtervezni, elérhesse a szolgáltatásokat, valamint hogy azokat megfelelő módon vessék alá a minőségbiztosítási folyamatoknak és a különböző tanácsadásban érdekelt szintek (helyi, közösségi, országos) között megfelelő legyen az együttműködés és a feladatok koordinálása.