Ugrás a tartalomhoz

Pályaorientáció

Dr. Kenderfi Miklós (2011)

Szent István Egyetem

4. fejezet - A pályaorientáció tartalmi összetevői II.

4. fejezet - A pályaorientáció tartalmi összetevői II.

Bevezető

A pályaismeret pályaorientációra gyakorolt hatásának, valamint a képzési utak megismerése után; fontos, hogy kitérjünk azokra a személyiségjellemzőkre, melyekkel mindenképpen foglalkoznunk kell a tanácsadás gyakorlatában. Ebben a témakörben az érdeklődés és a képesség fogalmainak, életkori sajátosságainak bemutatására kerül sor. Ez a két jellemző, igen nagy hatással voltak a pályaválasztás történetére is. Míg korábban legfőképp képesség alapon irányították a személyeket bizonyos állásokba, ma már az érdeklődés alapú választás sokkal hangsúlyosabb.

A témakörrel való megismerkedés után a tanuló képes a fogalmak meghatározása mellett, a gyakorlatban használható tanácsadói módszerekről is számot adni.

4.1 Az érdeklődés személyiségjellemzőjének használati lehetőségei a pályaorientációs gyakorlatban

Bevezetés

A tananyag bemutatja az érdeklődés fogalmát és a személyiség fejlődésére tett hatását, az egyes fejlődési szakaszok sajátosságaival. Fontos, hogy a tanuló belássa az érdeklődés témakörének jelentőségét a pályaorientáció gyakorlatában, megismerkedjen az érdeklődés körvonalazásának módszertani lehetőségeivel.

A bemutatott gyakorlatok célja, hogy a tanuló azokon elgondolkodva (esetleg kipróbálva azokat), felismerje azokban az öndefiníció mélyülésének lehetőségét, amely pályaorientáció sikerességének egyik legfőbb záloga.

A tanulási egység végén ismeretekkel kell rendelkeznie az alábbi tárgykörökben:

  • az érdeklődés fogalma

  • Nagy László (1908) fejlődési szakaszbeosztása

  • az érdeklődés jellemzői az egyes életszakaszokban

  • érdeklődéssel kapcsolatos önértékelő eljárások

  • érdeklődéssel kapcsolatos pályaorientációs gyakorlatok

Az érdeklődés fogalmának tisztázása

Az érdeklődés a latin „interesse” szóból származik. Az érdeklődés az a tulajdonságunk, ami alapján kiválasztjuk a környezetünkből a számunkra fontos tárgyakat, személyeket, tevékenységeket (Szilágyi, 2007). Ebből a meghatározásból is láthatjuk, hogy olyan személyiségjellemzővel van dolgunk, amely érzelmi viszonyulástól nem mentes, hanem érzelemmel átitatott. Az érdeklődés felébredéséhez és az érdeklődéskapcsolat kialakulásához is nagyban hozzájárul az érdeklődés tárgya által kiváltott vonzerő és az ezzel kapcsolatos érzelmek. Fontos megjegyeznünk, hogy olyan tárgy, személy, esemény is kerülhet érdeklődésünk középpontjába, amely averziót, félelmet, vagy szorongást vált ki belőlünk. Tehát nem dominálják kizárólagosan érdeklődésünket azok a jelenségek, melyek pozitív odafordulást eredményeznek.

Az érdeklődés tárgyai összetartozásunk alapján magasabb rendű csoportokat alkotnak, amelyet az alábbi ábra szemlélet:

A legáltalánosabb érdeklődési körök a következők: életfenntartás, család, munka, szórakozás, művészetek és társas kapcsolatok.

Társadalmi és egyéni szempontból is az a legelőnyösebb, ha a személy széleskörű érdeklődéssel rendelkezik. Emellett azonban nagyon fontos az, hogy legyen érdeklődésének egy központi magja, amely leginkább kapcsolódik mindennapi tevékenységeihez; különben a széles érdeklődésnek nem előnyeit fogja élvezni, hanem hátrányt szenved annak túlságosan szétfolyó jellege miatt.

A 2. fejezetben bővebben kifejtett életpálya szemlélet jegyében, kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk az érdeklődés fejlődésének sajátosságaival, és a tanácskérővel való munkánk során ezeket figyelembe vegyük. Ennek a fejlődési ívnek a rövid áttekintése következik most.

A hazai fejlődés-lélektani irodalom jelentős alkotása Nagy László (1908) fejlődési fázisbeosztása. Olyan jelentős szerepet tulajdonít az érdeklődésnek, mint lelki jelenségnek, hogy fejlődési szakaszait ennek alakulása mentén alakította ki. Öt szakaszt különböztet meg, ezek az alábbiak:

  1. érzéki érdeklődés 0-3 év

  2. szubjektív érdeklődés 3-7 év

  3. objektív érdeklődés 7-10 év

  4. állandó objektív érdeklődés 10- 15 év

  5. logikai érdeklődés 15 évtől-

A különböző életszakaszokban, ahogy azt a fenti felsorolásból is láthatjuk más- más típusú érdeklődéssel találkozunk. Kisiskolás korban (6-10 év), az iskolaérettség kezdetétől a pubertáskor kezdetéig, az objektív érdeklődés jellemző. Az érdeklődés a társakra, az iskolára, a hazára, a nép sorsára, valamint nemzetünk múltjára és jelenére irányul. A gyermek széles körű érdeklődést mutat a mozgás, a technika, a gyűjtés iránt. Az olvasási érdeklődés megjelenése igen kifejezett, bár fiúk és lányok esetében sokszor eltérő tartalommal, amely a szocializáció hatásának tudható be.

Prepubertáskorban (10-12 év), amelyet az igazi gyermekkor kiteljesedett periódusának tartanak, harmonikussága miatt; az érdeklődés differenciálódik és állandósul a serdülő objektív érdeklődése. Megjelenik a pályaérdeklődés és az olvasási érdeklődés tovább erősödik. Ebben az életkorban lévők előnyben részesítik az igaz történeteket, a kitaláltakkal szemben és még erősebb technikai érdeklődést mutatnak. Donald E. Super fejlődési szakaszolásában az a korszak (11-12 év) felel meg az érdeklődés fázisának, amikor a fokozott kíváncsiság lesz az elsődleges, a gyermek tetteinek és tevékenységeinek meghatározásában.

A szűkebb értelemben vett serdülőkor (13- 15 év) jellemzője, az egyéb biológiai, pszichológiai és szociális változások kísérőjelenségeként, az érdeklődés beszűkülése. Az életszakasz hatalmas változásainak eredményeképpen az érdeklődés leginkább a másik nem tagjai felé fordul. Super szakaszolásában ez a képességek fázisa, melyben a serdülő egyezteti saját képességeit a lehetséges pályaelképzelésekkel, és ezek mentén tájékozódik a szakmai, szakképzési követelményekről.

Az utóserdülés (15-17 év) időszakában a logikai és morális érdeklődés a meghatározó. A serdülő érdeklődése általában sok irányú, széles körű, de mindennek ellenére fellelhető egy vagy több olyan érdeklődési irány, amely kifejezettebben fontos számára; ez vagy ezek lesznek az érdeklődésének centruma. Veszélyjelzésnek tekintjük, ha érdeklődése szétfolyó, illetve ennek ellentét, vagyis, azt is, ha érdeklődése túlzottan specializált. Nemi különbségek is kimutathatóak: a lányok szélesebb körű, gyakorlatiasabb, társasabb és erősen személyes jellegű érdeklődéssel bírnak, míg a fiúknál a természettudományos, műszaki és technológiai érdeklődés érhető inkább tetten.

Az ifjúkor (17/18- 24/25 év) kezdetén a fiatalok többségénél a képességeket figyelmen kívül hagyó érdeklődéssel találkozunk, emellett a legtöbben számos szabadidős tevékenységben vesznek részt. A szakasz végére a fiatal összeegyezteti érdeklődését és képességeit, és ezeknek megfelelő egy- két hobbi mellett marad meg. Elkülöníthetünk érdeklődéstípusokat a fiatalok között, ezek az alábbiak:

  • általános, széleskörű

  • szűk

  • hiányosan fejlett.

Ezek a fejlődés-lélektani törvényszerűségek egybecsengenek Super gondolataival, aki az átállási vagy átmeneti (18-21 év) és a kipróbálás (22-24 év) fázisait helyezi erre az életszakaszra. Előbbiben az érdeklődések konkrét megjelenése mellett ideiglenes szakmai döntések születnek, míg utóbbiban a realitásának sokkal hangsúlyosabb szerep jut az önelképzelés szakmai területen való realizálásában.

Felnőttkorra (25- 50/60 év) az érdeklődés típusa kialakult. A felnőttek érdeklődnek a közügyek iránt. Főbb érdeklődés irányokat megkülönböztethetünk, ezek az alábbiak:

  • általános érdeklődés

  • humán irányú

  • reálirányú

  • technikai érdeklődés

  • gyakorlati érdeklődés.

Időskorban a legfőbb cél az érdeklődés fenntartása kell, hogy legyen. A múlt eseményeire beszűkült érdeklődést egyértelmű veszélyjelzésként kell értelmeznünk, éppúgy ahogy az érdeklődés hiányát is. (Völgyesy, 1993)

A pályaorientációs tevékenység során az érdeklődés tárgya és intentezitása kerül elemzésre. Az érdeklődés tárgyát egyaránt alkothatja a külvilág bármely jelensége és a személyiség belső történései is. Az érdeklődés intenzitásának megállapítása összefüggést mutat a ráfordított idő mennyiségével. Ha valaki napi 4-5 órát tölt valamilyen tevékenységgel, azt igen erős érdeklődésnek mondhatjuk, míg ha heti 1-2 órát fordít csak idejéből erre a cselekvésre, akkor gyenge intenzitásról beszélhetünk. Nagyon sokáig elterjedt volt az a nézet, hogy a képességek kell, hogy meghatározzák a személy pályaválasztását. A munkalélektanban ekkor még a munkának leginkább megfelelő embert, a legproduktívabb személyt keresték. Későbbi kutatások megmutatták, hogy a teljesítményben az érdeklődés szerepe megelőzi a képességek hatását. Vagyis a pályaorientáció keretein belül is kiemelt jelentőséget kell tulajdonítanunk a személy érdeklődési területeinek, figyelembe véve azt is, hogy az érdeklődés életkoronként változik, ugyanakkor szükség van az érdeklődés magjának őrzésére, valamint építésére.

(Az érdeklődés személyiségjellemző leírását lásd még: Tanácsadási módszerek, e-learninges jegyzet, III. témakör)

Az érdeklődés személyiségjellemzője a pályaorientációs gyakorlatban

Ebben a részben a pályaorientáció során alkalmazható, érdeklődés feltárására alkalmas módszerekkel ismerkedünk meg.

Az érdeklődés megismerésének hatékony eszközei lehetnek, mind egyéni mind csoportos formában végzett pályaorientációs szolgáltatás esetén, az önértékelő eljárások.

Az önértékelő eljárások produkciófelülete (az a terület, amire a megismerés irányul) ismert a felhasználó előtt. Papír- ceruza és számítógéppel támogatott formában egyaránt elérhetőek. Általában kérdőív formátumúak. Nincsenek elvárt; jó és rossz válaszok, a módszer tanácskérő szubjektumát hivatott feltérképezni. A tanácskérőt ellátjuk az értelmezési kerettel és az értékelési kulccsal is. Előnyük, hogy mivel kiértékelésük nem kötött pszichológus diplomához, a személy önmaga vagy a tanácsadó segítségével ismerheti meg eredményét. Kiváló alapot nyújtanak a pályaorientációs beszélgetés irányának kijelölésére, illetve a személy öndefiníciójának gazdagítására. Amennyiben a személy kifejezetten elutasítja az önértékelő eljárásokkal végzett munkát, arra kell gyanakodnunk, hogy öndefiníciós problémái vannak, valamint esetleg nem érzi kellően biztonságban magát a foglalkozás keretei között és fél az esetleges „megítéltetéstől”.

Tájoló- Érdeklődés Munkafüzet. Forrás: Országos Munkaügyi Központ

5.táblázat: Érdeklődéssel kapcsolatos önértékelő eljárások. Forrás: Szilágyi (2007)

A pályaérdeklődés kérdőív kivételével minden önértékelő eljárásnak elérhető a számítógéppel támogatott változata is.

(Az önértékelő eljárások részletes leírását lsd. Tanácsadási módszerek e-learninges tananyag, III. témakörében)

Az önértékelő eljárások és a célzott beszélgetés mellett, különböző gyakorlatok segítségével is dolgozhatunk az érdeklődés témakörén a pályaorientációban.

Az alábbiakban ezek közül kerül néhány bemutatásra:

Az érdeklődés definíciójának meghatározása

Csoportban végezzük el, egyéni pályaorientációban általában nem szükséges fogalmi szinten tisztázni az érdeklődést.

  1. Minden résztvevő kap két színes lapot, amelyre ráír egy-egy szót. Ezután a csoport a felírt szavakból közösen megpróbálja megalkotni a definíciót, amelyet végül a csoportvezető ismertet.

  2. 3- 4 fős kiscsoportokra osztjuk a csoportot. Minden kiscsoport kap egy borítékot, amelyben az érdeklődés definíciója található apró darabokra vágva. Feladatuk az, hogy a puzzle-t összeillesztve rájöjjenek a helyes meghatározásra. (Hívjuk fel a figyelmet, különösen diákoknál, hogy aki készen van, ne kiabálja be a megoldást!)

Célcsoport: életkortól, foglalkozási státusztól függetlenül alkalmazható

Eszközigény:

  1. színes lapok, íróeszközök, definíció moderációs kártyákon

  2. borítékok a feldarabolt definíciókkal, karton, ragasztó

Amennyiben önértékelő eljárás kitöltését is terveztük, azt célszerű a fogalom- meghatározás után időzíteni.

Ami a világból érdekel…

Egyéni vagy csoportos pályaorientáció során egyaránt alkalmazható feladat.

A személyt megkérjük, hogy vagy a foglalkozás ideje alatt, vagy otthon házi feladatként; készítsen A/4 (vagy maximum A/3) méretben újságkivágások segítségével egy olyan kollázst, ami bemutatja azokat a tevékenységeket, személyeket, stb. amelyek őt érdeklik. (Jó rajzügyességű személy/ csoport esetén lehet rajzot is kérni.)

A művek elkészülte után egyesével bemutatásra kerülnek, és szóban megbeszéljük, hogy a képeken szereplő adott személy, tárgy, esemény miért bír kiemelt fontossággal számára. (Lehet más személyiségjellemzőkhöz is kapcsolni az elhangzottakat: pl. Milyen képességeidet használod ezen tevékenységek során? Inkább magányos vagy társas, másokkal végzett tevékenységek vannak túlsúlyban?- munkamód, stb.)

Célcsoport: fiatalok különösen kedvelik, felnőttek esetén ellenállást okozhat, hogy játékos feladat (nem érzik elég komolynak)- csoporttevékenységhez való szocializáció után alkalmazható

Eszközigény: A/4 papír, ragasztó, színes újságok, olló

Ezeken a képeken már ránézésre is jól tükröződik a személy érdeklődésének terjedelme (széleskörű- szűk), illetve az érdeklődés mélysége (több kép hasonló témában), illetve az életkori sajátosságok.

Az első kép egy 16 éves, gimnazista fiú munkája, aki tudományos érdeklődésű, több szociális kapcsolatra vágyik. Érdekes, hogy a szorongást keltő nyelvvizsgát is megjelölte, alátámasztva ezzel azt az elméleti állítást, miszerint a negatív érzelmeket kiváltó tárgyak, fogalmak is kerülhetnek érdeklődésük középpontjába

A második képet, egy főiskolás fiatal lány készítette. Jól látható a képen az életkorára jellemző sokszínű érdeklődés és szociális beállítottsága.

Középiskolás fiú kollázsa.

Főiskolás lány kollázsa.

Szabadidős tevékenységek

Egyéni pályaorientációs tanácsadás esetében az érdeklődés megragadásához feltétlenül szót kell ejtenünk a személy által kedvelt szabadidős tevékenységeiről. Csoportos foglalkozás keretein belül is mindenképpen indokolt a szabadidős tevékenységek, hobbik feldolgozása; hiszen rendkívül sokat megtudhatunk belőle az érdeklődéssel kapcsolatban. A csoport tagjai összegyűjtik saját hobbijaikat. Amennyiben a csoport szívesen végez kézügyességet is igénylő tevékenységet, rajzzal kiegészíthető a felsorolás. A csoportvezető a táblára felírja az elhangzottakat. Ezek után megállapíthatjuk a csoport fő érdeklődését, illetve foglalkozásokat is köthetünk a tevékenységekhez (akár a hozzájuk szükséges képességek mentén is). További lehetőség annak felmérése, hogy mely tevékenységeket végezzük egyedül és melyeket másokkal, valamint, hogy melyekből lehetne pénzkereseti tevékenységet kialakítani.

Célcsoport: fiatalok, felnőttek és idősek körében is alkalmazható

Eszközigény: papír, tábla vagy tacepao, íróeszköz, esetleg rajzeszközök

Foglalkozási családfa

Egyénileg és csoportosan is használható módszer. Az előre megrajzolt fára a résztvevők feltüntetik családtagjaik foglalkozását (testvérek, szülők, nagyszülők, nagybácsik, nagynénik). Ha a családfa elkészült, a csoportban megbeszélik, hogy kinek sikerült a legtöbb foglalkozást gyűjtenie, és ki az, aki csak kevés családtagjának ismeri a foglalkozását. Bemondás alapján a csoportvezető gyűjti az előforduló foglalkozásokat. A személyek a saját gyűjtésükön X-szel jelzik azt, ami már elhangzott. A gyűjtés végén érdeklődést, illetve képességet is kapcsolnak a pályákhoz. Egyéni pályaorientáció esetén beszélhetünk arról is, hogy felfedez-e a pályák kapcsán visszatérő érdeklődési köröket, vagy olyan képességeket, amelyek közösen jellemzik a foglalkozásokat, és mennyire érzi ezeket önmagára jellemzőnek.

(Szilágyi- Hajdu, 2002)

Célcsoport: iskolások, fiatal felnőttek, pályakezdők, bárki, akiben családjából hozott érdeklődéseit (vagy éppen ellenazonosulását) tudatosítani szeretnénk; „második generációs” álláskeresőknél, alacsony végzettségű, hátrányos helyzetű családból érkezőknél használata nem javasolt, hiszen a családtagok foglalkozási szerepeihez számos kudarc, negatív életesemény kapcsolódik

Eszközigény: feladatlapok, tábla/ tacepao, íróeszköz, kréta

Foglalkozási családfa. Forrás: Szilágyi- Hajdu (2002) 81. oldal

Tantárgyi érdeklődés- autó és motorja

Csoportos pályaorientáció esetén a következő házi feladatot adjuk (a feladatlap átnyújtása után):

„Alakítsátok át kedvetek szerint az autót. Mondjátok meg a márkáját, a típusát és a színét. Az autó motorja jelképezi az érdeklődéséteket, ami segít eljutni a kitűzött céljaitokig. Az autó váza pedig az ehhez szükséges adottságaitokat, tulajdonságaitokat szimbolizálja. Ennek megfelelően a motorba írjátok be a megbeszélt érdeklődési területeket és a karosszériára pedig a legjobb képességeiteket. A megtett úton jelöld be azt, hogy milyen közösségeknek voltál tagja (pl. óvoda, iskola, szakkör, sportegyesület, stb.).”

Az ezt követő alkalommal a személyek egyenként bemutatják az autóikat. Amikor a megtett út ismertetése zajlik, a csoportvezető figyel, hogy van-e az érdeklődéshez kapcsolódó elem közöttük. Amennyiben igen, a személyek ezt is feltüntetik a rajzon. Érdemes amennyiben már a csoportban pályaismerettel is foglalkoztunk, pályákat rendelni az érdeklődésekhez és képességekhez. Egyszóval kijelölni, hogy milyen útra visz ez az autó.

Amennyiben iskolás csoporttal, vagy oktatásból nem rég kilépőkkel dolgozunk, érdemes a tantárgyi érdeklődéssel is külön foglalkozni. Ennek több módja lehetséges.

  1. 1. A fogaskerekek feladatlapokat kiosztjuk a kiscsoportokban dolgozó alanyoknak. Ezeken tartárgyak nevei szerepelnek. Minden csoport két- két tantárgyat kap, amelyhez a diákok foglalkozásokat gyűjtenek.

  2. 2. A csoporttagok önállóan dolgoznak. Saját kedvelt tantárgyaikhoz gyűjtenek foglalkozásokat.

    (Szilágyi- Hajdu, 2002, 32-33. oldal)

Célcsoport: a fogaskerekekkel együtt oktatási rendszerbe járóknál javasolt, csak az autó és motorja feladatrész elvégzése bármely célcsoport számára indokolt lehet

Eszközigény: feladatlapok, íróeszköz

Autó és motorja. Forrás: Szilágyi- Hajdu (2002) 77. oldal

Fogaskerekek. Forrás: Szilágyi- Hajdu (2002) 77. oldal

Befejezetlen mondatok

Csoportos és egyéni formában egyaránt használható. Egyéni munkában a válaszokat nem kell leírni, hanem szóban közölni. Csoportban a vezető elmondja a mondatot vagy mondatokat, a tagok jegyzetelnek, majd bemondásos alapon összegyűjtjük az eredményeket.

Példamondatok:

  • Az iskolában tanult tárgyak közül a legjobban a ………………..-t szeretem.

  • Szabadidőmben legszívesebben……………….

  • Régóta érdekel …………………..

  • Szívesen olvasok ………………..

  • Nem unom meg soha ………………..

  • A gyermeknevelés mellett megmaradó időmben szívesen ………

Célcsoport: megfelelő mondat kiválasztásával bármely célcsoportra alkalmazható

Eszközigény: előre elkészített mondatsablonok

Összefoglalás

Az érdeklődés a személyiség fejlődésére nagy hatással bíró személyiségjellemző. A pályaorientációs tevékenység során feltétlenül dolgoznunk kell ezzel a területtel. Ezt megtehetjük önértékelő eljárások, célzott beszélgetés és különböző gyakorlatok segítségével. A gyakorlatok esetén mindig törekedjünk a feladat céljának meghatározására, a pontos instrukcióadásra, és a személyes hozam megbeszélésére.