Ugrás a tartalomhoz

Pályaorientáció

Dr. Kenderfi Miklós (2011)

Szent István Egyetem

4. 2. A képesség személyiségjellemzőjének használati lehetőségei a pályaorientációs gyakorlatban

4. 2. A képesség személyiségjellemzőjének használati lehetőségei a pályaorientációs gyakorlatban

Bevezetés

A tananyag bemutatja a képesség fogalmát és a személyiség fejlődésére tett hatását. Fontos, hogy a tanuló belássa a képesség témakörének jelentőségét a pályaorientáció gyakorlatában, megismerkedjen a képességek körvonalazásának módszertani lehetőségeivel.

A bemutatott gyakorlatok célja, hogy a tanuló azokon elgondolkodva (esetleg kipróbálva azokat), felismerje azokban az öndefiníció mélyülésének lehetőségét, amely pályaorientáció sikerességének egyik legfőbb záloga.

A tanulási egység végén ismeretekkel kell rendelkeznie az alábbi tárgykörökben:

  • a képesség fogalma

  • az intelligencia fogalma

  • képességek gyakorlati tevékenységhez való kötöttsége

  • a képességek és a siker viszonya

  • Intelligencia Struktúra Teszt (IST) jellemzői

  • képességgel kapcsolatos önértékelő eljárások

  • képességgel kapcsolatos pályaorientációs gyakorlatok

A képesség fogalma

A képesség olyan tulajdonság, amely az egyén veleszületett adottságaiból, a környezettel való kölcsönhatás során alakul ki és cselekvéseink feltételeit biztosítja. A képességek filo- és ontogenetikusan meghatározottak. Vagyis a különböző képességek fejlődési üteme eltérő; meghatározott, de egyénre jellemző életkorra érik el a személyre jellemző fejlettségi szintjüket.

Képességeink személyes jelleggel bírnak, fejleszthetőek, valamint tevékenységben nyilvánulnak meg. A fejleszthetőséggel kapcsolatban fontos, hogy tudjuk, hogy ez nem korlátok nélküli. Amennyiben valakinek például az általános tanulási képessége gyenge, azt fejlesztheti tanulási technikák elsajátításával stb., de azt nem várhatjuk el, hogy ennek eredményeképp ez a legjobb képességei közé kerüljön.

A képességeink struktúrába szerveződnek, egymással szoros kapcsolatban vannak és hierarchikus viszonyban áll fenn közöttük. A személyiségben működő kompenzációs folyamatok viszonylagos képességhiányokat is tudnak pótolni. Ugyanazon képesség többféle tevékenységben is sikerrel hasznosítható, pl. a kézügyesség egyaránt fontos a műszaki rajzolásban, valamint akkor is, amikor tetőfedésről van szó.

A képességek tehát meghatározóak és invariábilis jellemzői a személyiségnek, ennek ellenére a sikerességgel való kapcsolatuk bonyolult. A siker először is több képesség együttműködésével és összekapcsolódásával jöhet létre. Ugyanakkor a fejlett képességek, ahogy azt számos naiv pszichológiai nézet és népi bölcsesség is megállapítja, csak az előfeltétele és nem elégséges feltétele a sikeres helytállásnak. Ezt támasztja alá, számos jó képességekkel megáldott személy „elkallódása”, sikertelennek tekinthető életútja; míg mások, akik kevésbé jó képességekkel rendelkeznek, sikeres életpályát futnak be. Ennek magyarázata az az ismert pszichológiai tény, hogy bármilyen területen való sikerességre hatással vannak a személy érdeklődési irányai, motivációja, beállítódása stb.

A képességeken belül elkülöníthetünk általános, illetve adott (munka)tevékenységhez szükséges, speciális képességeket. A pályák különböző képességszinteket és képességstruktúrát kívánnak meg. Ezért is kiemelten fontos a pályaorientációs szakember számára, hogy megfelelő pályaismerettel rendelkezzen, hiszen csak akkor fogja tudni eredményesen végezni munkáját, ha tisztában van azzal, hogy a tanácskérői által elérni kívánt szakmák, célállások milyen képességfedezetet igényelnek. A pályaorientációs szakember feladata továbbá, hogy a tanácskérőkkel való munka során felhívja figyelmüket a realitásra is, bíztassa őket arra, hogy a közös munka során vessék össze képességeiket az általuk vágyott céllal.

A képességfedezet feltárásával kapcsolatos nehézség, hogy azt legjobban a sikeres tevékenységekből ismerhetjük meg. A pályaorientációs tevékenységben a képességeket gyakorlati tevékenységekhez kötötten tárjuk fel. A személyeknek azt kell megítélniük, vagy kifejteniük, hogy adott tevékenység elvégzése mennyire nehéz vagy könnyű számukra és ezekből következtethetünk képességeikre.

Kommuikáció. Forrás: http://www.systron.hu/Besz%C3%A9d%20%C3%A9s%20Pszicho%20st%C3%BAdi%C3%B3

Szilágyi (1997) az alábbiakat írja erről:

„A nyelvi kifejezőképesség feltétele annak, hogy a mindennapi életben kapcsolatokat teremtsünk, kommunikáljunk, kérjünk, beszéljünk stb.

Számolási segédeszköz. Forrás: http://www.szamvitel2000.hu/szamolaskezdete.html

A számolásképesség feltétele annak, hogy a relációkat meghatározzuk, hogy mennyiségeket ki tudjunk fejezni, hogy megkülönböztetni tudjunk pl. nagyságrendeket egymástól. Ez a képességünk teszi lehetővé, hogy vásároljunk, hogy mérjünk, hogy építkezzünk, vagy utazzunk stb.

Labirintus. Forrás: http://www.taneszkoz.hu/index.php?id=category&cat=70

Kézműves munkában. Forrás: http://www.ajandek-disztargy.hu/index.php?stilus=lap&hiv=3

A kézügyesség képesség feltétele, mint feltétel lehetővé teszi, hogy amit elgondoltunk vagy kiszámítottunk, azt meg is valósítsuk.

Erőpróba.

A fizikai teherbírás, mint előfeltétel biztosítja a munkavégzés folyamatosságát, a szellemi terhelés okozta feladatok megoldását vagy a tárgyi világ átrendezésének lehetőségét.

Hol a hiba?

A hibák felismerésének képessége, amely révén akár írott szövegben, akár számsorokban, akár műszaki rajzokban észleljük az eltérést, teszi lehetővé a cselekvések korrekcióját.

Kapcsolatteremtés munkahelyen.

Kapcsolatteremtési képességünk, mint feltétel biztosítja, hogy beszédkészségünk, nyelvi kifejezőkészségünk ne legyen terhelő embertársaink számára, hanem előre vigye a helyzetek megoldását.

Minden munkatevékenység tapasztalaton alapul, de a folyamatot meg lehet újítani, ezért az ötletesség, mint képesség-együttes segíti a feladatok új módon történő megoldását.”

(A képesség személyiségjellemző részletesebb leírását lásd még: Tanácsadási módszerek, e-learninges jegyzet, III. témakör)

Az IST módszer (Intelligenz- Struktur- Test)

Szilágyi (2007) így határozta meg az intelligencia fogalmát: az az általános képességszint, amelyet a tevékenység sikeres végzésekor mobilizálni vagyunk képesek, és amely egy adott foglalkozás általános érzelmi feltétele. Az intelligencia mérésére számos teszt készült (Raven, MAWI, IST stb.).

Az Intelligencia Struktúra Teszt. Forrás: http://www.testzentrale.de/programm/intelligenz-struktur-test.html

Az Intelligencia Struktúra Teszt kilenc alteszt segítségével méri a különböző intelligencia-tényezőket. Az összesített eredményből is levon tanulságokat. Mivel tesztről van szó, felvétele és kiértékelése pszichológusi diplomához kötött. Az interdiszciplináris (tudományterületek közötti) együttműködés különösen jellemző a pályaorientáció gyakorlatára, amibe jól illeszthető a pszichológussal való esetleges együttműködés is.

Amthauer több csoportprofilt dolgozott ki, amelyek adott foglalkozású személyek IST altesztjeinek középértékein alapulnak. Ennek fényében elmondható, hogy az egyes foglalkozási területek között igen nagy különbségek mutatkoznak az intelligenciaprofilt illetően.

Az altesztek az alábbiak:

  1. gondolkodás önállósága

  2. felfogóképesség

  3. gondolkodás mozgékonysága

  4. absztrakció

  5. gyakorlati számolás

  6. matematikai- logikai képesség

  7. konstruktív térelképzelés

  8. analitikus térelképzelés

  9. emlékezés

A gondolkodás önállósága alteszten mondat-kiegészítéseket kell végrehajtani, amelyeknek eredményéből az ítélőképesség, a konkrét praktikus gondolkodás, a valóságérzék és az alteszt nevét adó gondolkodásbeli önállóság igénye olvasható ki.

A felfogóképesség alteszten szó-kiválasztással találkozunk, ami jellemzi az intuitív gondolkodás fejlettségét és a jelentéstartalom megragadásának képességét.

A gondolkodás mozgékonysága alteszten a feladat a meglévő analógiák mintájára új analógiák alkotása. A gondolkodás mozgékonysága mellett, az összefüggések megragadásának képességét és a gondolkodás „pontosságát” jelző indexet lehet megkapni.

Az absztrakció magában foglalja az elkülönítést és az általánosítást is. Legfontosabb funkciója a lényegmegragadás, amelyet az altesztben úgy vizsgálnak, hogy szópárok esetében kell a leglényegesbb hasonlóságuk, közös jellemzőjük alapján fölérendelt fogalmat, kategóriát alkotni. Ezáltal az absztrakció mellett a fogalomalkotás fejlettségét is vizsgálja.

A gyakorlati számolás alteszt annyiban különül el az eddigiektől, hogy konkrét ismerethez kapcsolódó konkrét magatartás- meghatározó tényezőt mér, egyszerű aritmetikai feladatok segítségével.

A matematikai- logikai képességek alteszt esetében számsorok tagjai között kell meghatározni az összefüggést és ennek segítségével folytatni azokat. Ez a feladat az induktív elméleti matematikai problémák megoldásának szintjéről nyújt tájékoztatást. A helyes megoldáshoz magas figyelemkoncentráló képességre és fejlett absztraháló képességre van szükség.

A konstruktív térelképzelés alteszten két dimenziós térben végzett gyakorlatias feladattal találkozunk. Síkidomok darabjaiból kell mentálisan összeállítani az egészt, és kiválasztani a célingerek közül a megfelelőt. Az alkalmazkodó képesség egy fontos megnyilvánulása ez, illetve a gondolkodás flexibilitását (rugalmasságát) is feltárja a feladat.

Az analitikus térelképzelés is nonverbális feladat, hasonlóan az előző feladathoz. Itt azonban már az észleletek emlékezeti felidézése is fontos szerepet kap, hiszen ez eredményezi az új formák létrehozásának és további alakításának képességét.

Az utolsó altesztet tévesen csak az emlékezethez szokták kötni. Ennél azonban jóval bonyolultabb feladatról van szó. Méri a figyelem, pontosabb a megfigyelőkészség, a terhelhetőség és a tartós koncentráció mértékét.

Az IST elemzéséből megismerhetjük a személy intelligenciaprofilját, amelyet az általa választott célállás intelligenciaprofiljával összevetve; jóslásokat tehetünk jövőbeli beválásával kapcsolatban. A pályaorientációs szakemberek számára akkor is fontos ezen intelligenciarészek ismerete, ha nem akarja a tanácskérőt pszichológushoz küldeni tesztelésre. Ezeket az intelligenciajellemzőket egyéb módszerek segítségével is meg lehet közelíteni (célzott beszélgetés, gyakorlatok), és ha az eredmény nem is lesz standard, azt mindenképp meg tudjuk állapítani, hogy adott intelligenciaterületen kiváló, jó, avagy rossz teljesítményt mutat a személy.

Képességgel kapcsolatos pályaorientációs gyakorlatok

Ebben a részben a pályaorientáció során alkalmazható, képesség feltárására alkalmas módszerekkel ismerkedünk meg.

A képesség megismerésének hatékony eszközei lehetnek, mind egyéni mind csoportos formában végzett pályaorientációs szolgáltatás esetén, az önértékelő eljárások.

A Tájoló Képességek B változat füzete. Forrás: Országos Munkaügyi Központ

6. táblázat: Képességgel kapcsolatos önértékelő eljárások

(Az önértékelő eljárások részletes leírását lsd. A tanácsadás módszerei című e-learninges tananyag, IV. témakörében)

Az önértékelő eljárások és a célzott beszélgetés mellett, az érdeklődéshez hasonlóan különböző gyakorlatok segítségével is dolgozhatunk a képességek feltárásán a pályaorientációban.

Az alábbiakban ezek közül kerül néhány bemutatásra:

A képesség definíciójának meghatározása

A képesség definíciójának meghatározása ugyanúgy történik csoportos formában, mint az érdeklődésé. A gyakorlat leírását lásd ott.

Ebben az esetben az általuk alkalmazott egyszerű definíció a következő: „a képességek velünk született adottságainkból gyakorlás segítségével alakulnak ki és a cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetőek.” (Szilágyi, 2002)

Célcsoport: kortól és foglalkozási státusztól függetlenül alkalmazható

Eszközigény: boríték, ragasztó, karton

A képességeink meghatározása egyéni munkában:

Kiosztjuk az alábbi feladatlapot. Mindenki felsorolja az egyes mezőkben azokat a képességeit, amelyeket az adott személy, vagy éppen saját maga a legjobb képességei között tart számon. A leírtakat kiscsoportos formában megbeszéljük. Amennyiben az időbe belefér, és a tagok rendelkeznek megfelelő pályaismerettel, gyűjtünk pályákat az egyes képességekhez.

Célcsoport: általános és középiskolás tanulók, érettségi után álló pályakeresők (nem javasoljuk tartósan nevelésbe vett és állami gondozott gyermekeknél)

Eszközigény: feladatlapok, íróeszköz

Képességeim- hogyan látják mások? Forrás: Dr. Jereb Katalin és J. Klér Andrea

Kiemelkedő és fejlesztésre szoruló képességeim:

Kiosztjuk az alábbi feladatlapot. A csoport tagjai felsorolják az ovális mezőkben azokat a képességeiket, amelyekkel meg vannak elégedve. A négyzetes mezőkben pedig azokat, amelyekben úgy érzik, még fejlődhetnének. A kitöltést követően kiscsoportban megbeszéljük az eredményeket.

Célcsoport: megkötés nélkül alkalmazható

Eszközigény: feladatlapok, íróeszköz

Személyes képességek és kvalitások feladatlap. Forrás: Dr. Jereb Katalin és J. Klér Andrea

Összefoglalás

A képességek velünk született adottságaikból, gyakorlás útján fejlődnek. Meghatározásukkal tovább gazdagodhat a személy öndefiníciója, illetve reálisabb kép kialakítására lesz képes azzal kapcsolatban, hogy milyen pályák jöhetnek számításba esetében. Az intelligencia struktúra meghatározásával ez a kép tovább finomodhat.