Ugrás a tartalomhoz

Pályaorientáció

Dr. Kenderfi Miklós (2011)

Szent István Egyetem

7. fejezet - A pályaorientáció módszertana I. (tanulási technikák)

7. fejezet - A pályaorientáció módszertana I. (tanulási technikák)

„Az embert nem lehet valamire megtanítani, 
csak hozzá lehet segíteni ahhoz, hogy 
a tudást maga szerezze meg.”  (Galilei)

Csoportfoglalkozás.

Forrás: http://www.atkepzes.com/hirek/elethosszig-tart-a-tanulas-kepzes-online_2700_402543.html

Az Európai Tanács 2000. évi márciusi lisszaboni csúcstalálkozója (http://www.eucivil2011.hu/doc/beszamolo-20091102) célul tűzte ki, hogy az Európai Uniónak 10 éven belül a világ legdinamikusabb tudás-alapú gazdaságává kell válnia; alkalmasnak kell lennie a fenntartható gazdasági növekedés, jobb munkahelyek és nagyobb társadalmi kohézió elérésére.

A tanulás, a folyamatos ismeretszerzés mára komoly szükségletté vált. Megélhetésünk, létbiztonságunk kulcsa egy-egy sikeresen megszerzett újabb végzettség, tanúsítvány vagy kompetencia. A 21. században az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) szellemében kialakuló tanuló társadalom tagjai számára a felnőttkori tanulás is az aktív élet egész szakaszán keresztül átívelő, folyamatos kihívást jelent.

Cél:

a tanuláshoz kapcsolódó általános ismeretek áttekintése, a felnőttkori tanulás jellemzőinek bemutatása.

Követelmény:

A tananyag elsajátítása után a tanuló az alábbiakat ismeri:

  • a tanulás fogalma, jellemzői

  • tanulási motivációk

  • tanulási stílusok, stratégiák, technikák, módszerek

  • a tanulás külső és belső feltételei

  • a felnőttkori tanulás jellegzetességei

  • a felnőttkori tanulás motivációi

  • tanulási technikák csoportfoglalkozásokon

  • időgazdálkodás

7.1. A tanulás jelentősége

Bevezető

A mai kor embere számára a tanulás természetes tevékenység, gyakran egész életét végigkísérő folyamat. A tanulás, egyénitől függő jellegzetességei mellett, meghatározott törvényszerűségek szerint zajlik. Ezeknek a törvényszerűségeknek, a tanulási motivációk sokféleségének és a különböző tanulási stílusoknak, stratégiáknak, technikáknak, módszereknek a megismerése hozzájárulhat a tanulás eredményességéhez.

A tanulási egység célja a tanulás fogalmának, jellegzetességeinek tisztázása, a tanulás „miért”-jének és „hogyan”-jának bemutatása.

A tananyagrész elsajátítása után a tanulók képesek különbséget tenni a formális, informális és non-formális tanulási mód között, elkészítik saját tanulási motivációs leltárukat, megismerik saját tanulási stílusukat, elsajátítják az elemi tanulási technikákat.

A tanulás fogalma, módjai

Az emberi tanulásnak legalább három nagy területe van: az ismeretek, gondolkodási műveletek tanulása, a mozgások, viselkedések, magatartásformák tanulása és az érzelmek tanulása. Ezek a területek nem különülnek el egymástól, hanem szorosan összekapcsolódnak, sőt fedik egymást.

A tanulásnak többféle meghatározása, definíciója létezik. Ezek alapján a tanulás olyan teljesítmény, tudás, viselkedésbeli változásnak tekinthető, amely az ismétlés, gyakorlás, tapasztalás útján jön létre. A tanulás során információkat veszünk fel az öt érzékszervünkön keresztül, és valahová besoroljuk őket. Akkor mondhatjuk el, hogy megtanultunk valamit, ha meg tudjuk találni, hová soroltuk be. A tanulás során nemcsak ismereteket kapunk, és készségeket fejlesztünk, hanem megismerésünket, gondolkodásmódunkat, szemléletünket és ítélőképességünket is alakítjuk. A tanulás tehát változás, eredmények létrehozása. Ha megtanultunk valamit, többet tudunk a világról, önmagunkról és másokról. Ezért a tanulás minden olyan folyamatot magában foglal, amely a személyiség fejlődését, gazdagítását eredményezi.

A tanulás folyamatának szervezettsége, a tanulás tudatossága alapján három tanulási módot különíthetünk el:

  1. Formális tanulás (formal learning) alatt azt a tevékenységet értjük, amelyben az életkor szerinti hierarchiába rendezett tanulócsoportok, erre feljogosított és kiképzett oktatók irányítása alatt tanulnak, a képzés célja, tartalma, időpontja, helyszíne és módja részletesen szabályozott. A formális tanulás általában valamilyen igazolás (diploma, záróvizsga, bizonyítvány) megszerzésével zárul.

  2. A nem formális tanulás (non-formal learning) körébe sorolhatók azok a foglalkozásszerűen képzést folytatók által irányított, az iskolarendszerű képzésen kívül szervezett különféle tanfolyamok, szemináriumok, vagy hasonló keretek között szerveződő tevékenységek, amelyeknek célja ismeretek átadása, a képességek illetve a személyiség fejlesztése. A formális és nem-formális képzésre egyaránt jellemző a szervezettség és irányítottság. Általában „rejtettebb” mint a formális tanulás, már csak azért is, mivel rendszerint nem kíséri írásos elismerés (diploma, záróvizsga, bizonyítvány).

  3. Az informális tanulásra (informal learning) az jellemző, hogy nem rendszerszerű, strukturálatlan, az egyének kulturális szolgáltatások igénybevétele, társadalmi intézményekben való tevékenység, politikai aktivitás illetve a média hatásai következtében jutnak új ismeretekhez, illetve sajátítanak el új, a munkavégzés szempontjából is releváns viselkedési elemeket – sokszor nem is tudatosítva e tanulási folyamat eredményeit. Az informális tanulás a tanulás leginkább rejtőzködő, ám ennek ellenére nagyon fontos módozata.

A hatékony tanulás meghatározói:

  • A tanuláshoz való viszony (motiváltság, a tanulás öröme)

  • A tanulási szokások, a hatékony tanulási technikák, módszerek ismerete

  • A tanuláshoz szükséges alapképességek megléte és fejlődése

Miért tanulunk? Tanulási motiváció

„Az agy olyan, mint az ejtőernyő: csak akkor működik, ha nyitott.” (Thomas Dewar)

Ejtőernyős. Forrás: www.vidamrikkancs.com

Az emberi tanulást meghatározott törvényszerűségek jellemzik. A hatékony tanulás feltétele a megfelelő képességek és kompetencia mellett a megfelelő tanulási motiváció. Akkor tanulunk szívesen, és tanulási tevékenységünk akkor lesz eredményesebb, ha felismerjük a tanulás célját, jelentőségét, ha a tanulást személyes érdeklődés motiválja.

A tanulási motivációk több szempont szerint is csoportosíthatóak:

  1. A motiváció tartóssága szerint:

    • Tartós motiváció: az egész tanulási folyamatra kiterjed, a mozgatórugója a tudásvágy, a tanulás öröme

    • Habituális motiváció: a téma iránti, általános érdeklődés, alapvetően a tanulás végcélja (végzettség, bizonyítvány, képesítés) tartja életben

    • Aktuális motiváció: a tanulási folyamat adott részmozzanatában (foglalkozáson, vitában, csoportmunkában), adott időben való aktív közreműködésre való készség.

  2. A motivációt kiváltó ok szerint:

    • Primer motiváció: a habituális motivációhoz hasonlóan a hajtóerő a tanulási cél

    • Szekunder motiváció: ahol a téma, az oktató, a személyes érintettség, vagy a kíváncsiság tartja életben a figyelmet

  3. A motiváció iránya szerint:

    • Külső (extrinzik) motivációs tényezők célja valamilyen kézzelfogható cél, nyereség elérése, rendszerint a tevékenység tárgyától független külső indíték. Ilyenek a jutalom, a dicséret, az érdek, a büntetéstől való félelem, a szülői, tanári elvárás, kortárs-csoport hatása, anyagi ösztönzők, karrier elvárás.

    • Belső (intrinzik) motiváció olyan késztetés, amely érdeklődésben, kíváncsiságban, a probléma által okozott feszültségben jut kifejezésre, melyben maga a cselekvés (a tanulás), a benne rejlő öröm elérése a cél, a tevékenység önmagában hordozza a jutalmat. Ilyen tényezők lehetnek a becsvágy, elismertség, önmegvalósítás, tudásvágy, az intellektuális kiteljesedés öröme.

Készítse el saját motivációs leltárát az alábbi linkre kapcsolódva: http://www.avf.hu/adatok/elolap/AMT/Tanulasmodszertan.pdf

Hogyan tanulunk? Tanulási stílusok, stratégiák, technikák, módszerek

Tanulási technikák. Forrás: http://szegedma.hu/cimke/tanulas

Az iskolai tanulás eredményességét a kognitív képességeken és az egyén motivációs hátterén kívül erőteljesen befolyásolják a tanulási szokások, különféle tanulási technikák és módszerek. A tanulási módszerek tanítását, az egyénre jellemző tanulási stílus és stratégia megtalálását az iskola gyakran elhanyagolja. Gyakran az eltérő tanulmányi eredmények oka nem az eltérő képességekben és szorgalomban, hanem a tanulók által alkalmazott különböző tanulási technikákban rejlik.

Egyetlen, mindenki számára megfelelő tanulási módszer nem létezik, minden embernek saját magának kell megtalálnia, hogy meglévő képességeihez, személyiségtulajdonságaihoz milyen tanulási technikák, módszerek a legmegfelelőbbek. Ebben jelentős segítséget nyújthat, ha megismeri saját egyéni tanulási stílusát, a hatékony tanulási stratégiákat, az elemi tanulási technikákat és módszereket.

Tanulási stílus

A tanulási stílus leegyszerűsítve tanulásunk „hogyan”-ját jelenti, környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai jellemzők kombinációjából alakul ki, meghatározza azt, hogy miképpen tudunk legjobban tanulni. Tanulási stílusunk általában a következő tényezők kombinációjából tevődik össze:

  • Milyen módon fogadjuk be legkönnyebben az információt (főleg látás, hallás, mozgás vagy érintés útján – vizuális, auditív/akusztikus, kinesztetikus, taktilis)?

  • Hogyan rendszerezzük és dolgozzuk fel az információt (túlnyomórészt jobb vagy bal féltekés, analitikus vagy globális módon) illetve miként hívjuk elő őket?

  • Milyen feltételek segítenek az információ felvételében és elraktározásában (érzelmi, társas, fizikai és környezeti)?

A tanulási stílust meghatározó elemeket környezeti, érzelmi, társas, fiziológiai és pszichológiai ingerekre oszthatjuk.

Ismerje meg tanulási stílusát Buckóné és Kolb kérdőíve alapján.

(Buczkóné Pásztor Melinda: Tanulási motiváció kérdőív, http://www.fejleszto.eoldal.hu/cikkek/tmk.html) Nézze meg tanulási stílusát Kolb kategóriái szerint

Tanulási stratégiák

A tanulási stratégia a tudás megszerzéséhez vezető legcélszerűbb és leghatékonyabb út, tevékenységi terv. A stratégiák nem azonosak a tanulási módszerekkel! A módszerek részelemei a stratégiáknak.

A tanulási stratégiákat különböző szerzők többféleképpen csoportosítják. Ezek Kozéki, Entwistle (1986) szerint:

  • szervezett tanulási stratégia

  • mechanikus (reprodukáló) tanulási stratégia

  • mélyrehatoló tanulási stratégia

A mélyrehatoló tanulási stratégia lépései (Bloom taxonómiája alapján) a következők:

  1. Megfigyelem, elolvasom, megnézem, amit el kell sajátítanom – ez történik akkor, amikor elolvassuk a megtanulandó szöveget, megfigyeljük a kísérletet, megnézzük a filmet stb.

  2. Megértem a dolgokat. Azt gondolom: „Aha, én ezt már értem…”. Ezt tesszük akkor, amikor lerajzoljuk-elképzeljük, kipróbáljuk, értelmezzük a dolgokat, értelmező kérdéseket teszünk fel velük kapcsolatban.

  3. Megjegyzem azt, amit megismertem, megértettem. Ez akkor történik, amikor hangosan elmondjuk a szöveget, ha nem sikerül, akkor megnézünk-megjegyzünk egy-egy kulcsszót, amiről eszünkbe jut a többi, logikai szervezőket (ábrákat) rajzolunk, hogy segítsenek felidézni a tanultakat – kialakítjuk a „megjegyzés mankóit”.

  4. Alkalmazni tudom, amit megtanultam. Ezt akkor mondhatjuk, amikor a felidézéshez már nem kell visszalapozni a könyvben, nem kell újra megnézni a jegyzetet, a felidézett ismereteket kapcsolatba tudjuk hozni más ismeretekkel, összefüggéseket fedezünk fel közöttük, elemezni, összehasonlítani tudunk.

Tanulási technikák

Sokféle tanulási technika létezik, amely alatt az ismeret elsajátításának konkrét, egyedi, egyszerű elsajátítási formáit értjük.

Elemi tanulási technikák: a szöveg hangos olvasása, néma olvasás, az elolvasott szöveg elmondása, néma átismétlés szöveg nélkül, elmondás másnak, magnófelvétel-készítés, visszajátszás, bármilyen módú ismétlés, beszélgetés társakkal a tanultakról, áttekintés, ismeretlen szó meghatározása, aláhúzás, egyes szövegrészek átfogalmazása, kulcsfogalmak definíciója, kulcsfogalmak kiírása, tanári vázlat vagy ábra értelmezése, fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése, rögzítése.

A tanulás külső és belső feltételei

Íróasztalnál. Forrás: http://www.canstockphoto.hu/emberi-%C3%ADr%C3%A1s-k%C3%B6nyv-asztal-asztal-2885690.html

A tanulás eredményességét a képességeken, motivációkon, tanulási stratégiákon és technikákon túl külső és belső tényezők is befolyásolják.

A tanulás külső feltételei közé a tanulásra alkalmas hely kialakítása, a tanuláshoz szükséges kellékek előkészítése, az eszközök megfelelő állapota, a szoba megfelelő hőmérséklete és szellőzöttsége, a megfelelő fényviszonyok kialakítása, a zajforrások kiküszöbölése tartoznak. A külső tényezőkkel szembeni elvárások egyedileg ugyan változóak lehetnek, de vannak olyan általános követelmények, módszerek, amelyek alkalmazása hozzájárulhat a tanulás sikerességéhez.

A belső feltételek megteremtéséhez szükséges előzetesen a megfelelő alvásidő, a pihentség állapota, a lelki felkészülés, a nyugalom. Sok tanulónál szinte több időt vesz el a belső ellenállás leküzdése, mint maga a tanulás. Belső feszültséget okozhatnak a korábbi kudarcélmények, a megfeleléstől való félelem. Ezeken leginkább a sikerélmény, a pozitív visszajelzések segíthetnek át.

Összefoglalás

A hatékony és eredményes tanuláshoz megfelelő motiváltság, jól megválasztott tanulási stratégiák, technikák, módszerek valamint kedvező külső és belső feltételek szükségesek.