Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

2. fejezet - A magyar animációs művészet közvetlen előzményei és kezdetei

2. fejezet - A magyar animációs művészet közvetlen előzményei és kezdetei

A történelem során az ember folyamatosan törekedett a mozgás minél tökéletesebb megjelenítésére, s e kísérletek főbb állomásairól a nemzetközi animációtörténet előzményeit tárgyaló fejezetben tudósítottunk.[11] Magyarországon, ahogy Európában mindenütt, a mozgásillúziót keltő tárgyak elsősorban vásári mutatványosok sátraiban voltak fellelhetők, később az optikai trükkökkel szórakoztató gyerek- és többnyire erotikus tartalmú felnőtt-játékok nyújtottak mozgásillúziót nyújtó vizuális élményt.

2.1. ábra - Fázisolt papírcsíkok zoetrópba

Fázisolt papírcsíkok zoetrópba

A már közvetlenül rajzfilmélményt megelőző konstrukciók, mint a Horner-dob vagy a praxinoszkóp is gyerekjátékként funkcionáltak vagy a társasági szórakoztatás kellékei voltak.

2.2. ábra - Simon Balázs filmképe (BKF-Animáció)

Simon Balázs filmképe (BKF-Animáció)

A rajz- vagy tárgyanimációt közvetlenül megelőző kísérletek a fotográfiához és a mozgóképrögzítéshez, -vetítéshez szükséges lépcsőfokoknak is tekinthetők. A fotográfia lehetőségeinek ismertté és természetessé válásával beszélhetünk a mozgás valósághű megörökíthetőségének tendenciózus kutatásáról, ennek ellenére az animációs kísérletek még ezután sem feltétlenül a „valóságot” szándékozzák visszaadni: sokkal inkább a fantázia, a mesék és az álmok szürreális világának bizarr szabadságában tobzódnak. A „valóság” persze maga is felfogható illúzióként, s ezt a körülményt az animációs technikák fejlődését akár véletlenül, akár tudatosan előrelendítő úttörők magától értetődő természetességgel ki is használják.

2.1. Simándi István

(1675–1710)

A legelső animációs kísérletezőnek is tekinthető magyar tudós, Simándi István, Sárospatakon tanított fizikát az 1700-as évek elején. Németalföldi tanulmányútján más instrumentumokkal együtt beszerzett vetítőgépébe a mai diapozitívekhez hasonló „ködfátyolképeket” – festett üvegképeket – helyezett, s ezeket váltogatva vetítve idézett elő mozgásélményt. Simándi volt az első tanárok egyike, aki kísérletekkel igazolta elméletifizika-előadásait, s valószínűleg vetítőjét is elsősorban tanulmányi célokra használta. Különös prezentációinak híre menvén, ki is vívta az ördöngösség vádját a nép körében...[12]

2.3. ábra - Simándi István laterna magicája

Simándi István laterna magicája

2.4. ábra - Képek a laterna magicához

Képek a laterna magicához



[11] Lásd Animációs mozgóképtörténet I., 2. fejezet

[12] Olvasd el! Bigus Imre: 300 éves a kísérleti fizika oktatása Sárospatakon (Fizikai Szemle, 2011/7–8.) http://epa.oszk.hu/00300/00342/00252/pdf/FizSzem-20110708_272-277.pdf