Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

2.3. Georges Demeny

2.3. Georges Demeny

(1850–1917)

Az 1880-as évek Párizsában tevékenykedett egy, kis jóindulattal a magyar mozgóképtörténet kezdetéhez is kapcsolható feltaláló, a neve alapján távoli magyar ősökkel bíró Georges Demeny (1850–1917), aki a fonoszkóp és a filmtovábbítás egy lehetséges módjának kidolgozásában ért el eredményeket, s bár ezen munkái nem kifejezetten animációs találmányok, az animációs műfaj létrejöttét éppúgy segítette munkássága, mint általában a mozgóképművészet kibontakozását. Demeny „egy kör alakú üveglemez kerülete mentén egy beszélő személy arcáról készült 24 db, kronofotográfikus képet helyezett el; fényképező objektívet helyezett el azon erősen megvilágított hely elé, ahol a zár ablaka az egymás utáni képeket felfedte. Az illúzió és a bemutatott képek élessége olyan kielégítő volt, hogy a gyakorlott süketnémák a beszélő ember ajkmozgásaiból kiolvasták a szótagokat” – írta Marey a fonoszkópról.[15] Demeny pályája viszontagságos volt, Marey-val való korábban gyümölcsözőnek tűnő munkakapcsolata szabadalmi vitákkal zárult, mindazonáltal érdemeit a francia és az egyetemes filmtörténet éppúgy számon tartja, mint szerencsésebb pályatársaiét.

Figyelmet érdemel a rendhagyó egyéniségű és pályájú nagy festőnek, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853–1919) az új képalkotási lehetőséget kínáló műfaj, a mozgókép iránt tanúsított érdeklődése is.[16] Ahogy nem hagyható figyelmen kívül a huszadik század egyik legjelentősebb képzőművésze, az avantgárd Vajda Lajos (1908–1941) feltételezhető mozgóképes érintettsége sem – bár ez csupán a művei sajátos „időbeliségéből” spekulálható következtetés...[17]

2.8. ábra - Demeny „beszélő fejének” fázisfotói

Demeny „beszélő fejének” fázisfotói

2.9. ábra - Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz

2.10. ábra - Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz (részlet)

Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz (részlet)

2.11. ábra - Vajda Lajos: Két arc

Vajda Lajos: Két arc

Olvasd el:

http://www.magyarvagyok.com/galeria/hiressegek/4962-Vajda-Lajos/4.html

http://www.filmkultura.hu/regi/2001/articles/reviews/animacifilmsz.hu.html



[16] „Megjegyzése … szerint »csak a mozgó (ti. mozgókép) hozott létre érdekeset, ez képes bemutatni a láthatatlan természetet«. Tudni való ugyanis, hogy feljegyzéseiből, egyes szövegrészek témájából, azok mozgóképek gyors iramú váltakozására emlékeztető megfogalmazásából következtethetően az Urania (tudományos) színház vetített előadásainak (rendszeres) látogatója volt.” (Mezei Ottó: Kovásznai György, a festészet és a film szolgálatában) Ha animációs szemmel és elég merész fantáziával nézzük Zarándoklás a cédrushoz című, 1907-ben született képét, a fát körbetáncoló női kar tagjainak egyes mozdulatait fázisokként elképzelve könnyedén összerakhatjuk az ábrázolt táncot, akárha Muybridge fotográfiáit rekonstruálnánk...

[17] Vajda transzparens vonalrajzai, több nézőpontú térábrázolásai, portréi erőteljesen felidézik az animációs fázis- és kulcsrajzok sajátosságait. Állítólag Vajda is dolgozott rövid ideig animációs filmben, az erre vonatkozó feljegyzések azonban meglehetősen bizonytalanok. Kollázsai, montázsai viszont egyértelműen megelőlegezik a hatvanas években hazánkban is felvirágzó, első sorban Reisenbüchler Sándor és Kovásznai György nevéhez köthető kollázsanimációs technikát, és általában a vegyes technikára épülő animációs filmkép „legalizálását”. Vajda életművének inspirációjára, rajzai kreatív feldolgozásával 1999-ben Richly Zsolt és Patrovits Tamás készített elemző animációs rövidfilmet Hommage á Vajda Lajos címmel, beváltva a Vajda műveiben rejtőző animációs ígéretet…