Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

3.6. Zsellér Lipót

3.6. Zsellér Lipót

(1903–1993)

A harmincas években az Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete biztosította a fesztiválszereplés, s egyáltalán az információcsere lehetőségét az animációs amatőr filmeseknek is. E körbe tartozott a szakmai könyveiről ismert Vásárhelyi István, valamint Zsellér Lipót is.

Zsellér Lipót iparművész és amatőrfilmes volt, Ott fenn északon (1934) című rajzfilmje maradt fenn ma is megtekinthető állapotban. A film története és technikai megoldásai az amerikai rajzfilmeket idézik.

„Engem mindenekelőtt a mozgás érdekelt. Történetek elmesélése rajzfilmfigurákkal. A mozgások adekvátságával filmszalagra varázsolni a valóság miliőjét. Jellemző példája az Egy megbolondult ceruza garázdálkodásai című filmem, amely 1937-ben a Párizsban rendezett nemzetközi fesztiválon harmadik díjat nyert.” (Zsellér Lipót)[22]

Zsellér Lipót további filmjei A szultán levele című bábfilm (1935) és A szerelmes köszörűs című rajzfilm (1935) voltak. Zsellér Lipót közreműködött egy csak töredékeiben fennmaradt – a kivágott darabokból hozzávetőlegesen rekonstruálható – élőszereplős, tárgy- és rajzanimációs trükköket gazdagon alkalmazó filmben, A föld halála (1933) című nemzetközi színtéren is ismert, sikeres amatőrfilmben. A mű a II. világháború áldozatául esett sok más, pótolhatatlan mozgóképes értékünkkel együtt.[23]

A föld halála volt az első amatőr-, tehát nem az állami filmgyártásban kereskedelmi céllal készült fantasztikus filmprodukció. 1932-ben a fentebb említett Amatőr Mozgófényképezők Egyesülete elhatározta, hogy „egy profi kiállítású trükkfilmet készít, amely még nem volt hazánkban. A cél eredetileg az volt, hogy az 1933-as III. (párizsi) Nemzetközi Amatőrfilm Fesztiválon sikerrel indítható film készüljön... A csillagmodellt Zsellér Lipót készítette, és Dudás László segített a dekoráció- és modellkészítésben. A filmet Lénárd Endre rendezte, fényképezte, vágta, és Deutsch Richárddal együtt a laborálási munkálatokat is végezte. A jelenetsorok egymásra úsztatását egy Pathé kopírgéppel végezték. A trükköket magyar leleménnyel oldották meg. A világűrt egy fekete iskolai táblába szúrt fényes, nikkelfejű szegekkel oldották meg, ami elé fekete cérnán belelógatták az űrhajó makettjét, amit egy létráról mozgattak ide-oda. Az óbudai strandon épült fel a Hold – kráterekkel, szakadékokkal együtt, és a Duna megtette a Csendes-óceán helyett is... A becsapódó meteorraj »természetesen« néhány Dunába dobott kavics volt.. .– teljes élethűséggel filmezve.

A film az egykori híradások alapján szép sikerrel szerepelt a III. Nemzetközi Amatőrfilm Fesztiválon. A szemlét követően a film európai körútra indult, sok helyen bemutatták. Sajnos A Föld halála fordítós nyersanyagra készült (mint a mai diafilmek) – így csak egy kópia létezett belőle. Az európai bemutatókörút alatt megrongálódott, és a világháború alatt végleg elveszett...” [24]



[23] Kurutz Márton kutatásai nyomán. Lásd bővebben: Kurutz Márton: Pergő képek, http://emc.elte.hu/~metropolis/9902/kur2.html

[24] Az információk a http://www.hitchcock.hu/Filmes/Hunhorror/Foldhalala33.htm oldalról származnak, keresd fel! Az adatgyűjtés idején egy a kivágatokból összeállított mozgóképes anyag is látható volt, sajnos ez már nem érhető el, de hátha visszakerül. (http://manda.blog.hu/2012/11/20/a_fold_halala_folytatas)