Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

7.3. Egyedi kísérletek a Pannónia égisze alatt

7.3. Egyedi kísérletek a Pannónia égisze alatt

Szórádi Csaba a nagy nemzetközi tapasztalattal bíró rendezők egyike, aki a Pannóniából indulva a műfaj szinte minden területén jártas, tervezőként, rendezőként, animátorként egyaránt felkészült, biztos tudású szakember. Olyan legendás filmekben dolgozott, mint az Idő urai, és olyan népszerű sorozatokban, mint a Pumukli.

Gusztáv és Mézga-epizódokon tanulta a szakmát, ahogy a kor többi fiatal animációsa, majd közreműködött az idősebb rendezők egész estés darabjaiban, így többek közt a Fehérlófia, s a Macskafogó című filmekben.

A Cannes-t is megjárt Három magyar kép (1980) című egyedi filmje valamelyest kilóg az életműből, s talán épp ezért a legérdekesebb Szórády Csaba alkotásai közül – legalábbis, ami a műfajban mutatkozó egyedi megnyilvánulásokat illeti. A Bartók zeneművére szerkesztett, a McLaren-i hagyományokat követve közvetlenül a filmszalagra animált absztrakt vizuális etűdjével Szórády a kevés pannóniabeli experimentális művek egyikét készítette el.

7.6. ábra - Szórádi Csaba: Három magyar kép (Medvetánc)

Szórádi Csaba: Három magyar kép (Medvetánc)

Varsányi Ferenc hazai munkái közül minden bizonnyal élő szereplős, pixillációs technikával készült, vidám, az iskolai életet parodizáló filmjei aratták a legnagyobb közönségsikert. A hetvenes években ez az eljárás amellett, hogy visszaidézte a filmtörténet hajnalán készült mozi darabosságát és helyzetkomikumra épülő humorát, a Magyarországon szokatlan, külhonban annál inkább kedvelt technika miatt is érdekes volt. Az Irka-firka című rövidfilm sikere nyomán egész estés film és televíziós sorozat is készült Suli-buli címmel (1982).

Hogy Varsányi Ferenc szívesen kísérletezik a megszokottól eltérő eljárásokkal, azt Mézes-táncos című, 1975-ben készült filmje is tanúsítja, mely műben valóban mézeskalács figurák kelnek életre. A szellemes ötlet, a mézeskalács-animáció felfogható a magyar kézműveshagyományok továbbgondolásának is...

Varsányi a nyolcvanas években televíziórendezői diplomát szerzett, majd szakmai tapasztalatait külföldi produkciókban és animációs műhelyekben gyarapította. Így többek közt Csupó Gábor hollywoodi stúdiójában dolgozott, ahol az egyik általa is készített sorozat Emmy-díjat kapott (Rugrats, 1993).

Széles körű nemzetközi tapasztalatainak birtokában jelenleg tanít és szakmai grémiumok munkájában vesz részt.

Egyedi kísérletek a Pannóniában:

  • Elégia egy kontinensért (Fábry Péter fotóművész, filmrendező, 1977, Balázs Béla Stúdióval, kollázsanimáció)

  • Kocka (Ficzek Ferenc, képzőművész, 1980, rajz)

  • Gőzhajóval Pest~Budára (Somogyi Győző, képzőművész, 1980, rajz)

  • Hátrahagyott kijáratok (Ficzek Ferenc, képzőművész, 1981, rajz)

  • Rolling Stones Blues (Kisfaludy András, zenész, rendező, 1981, vegyes technika)

  • Dimenziók (Bartók István, 1982, komputeranimáció)

  • B. A. C. H. (Kiss Iván, képzőművész, 1986, rajz, improvizáció Bach g-moll fúgájára)

  • Bepörgés (Révész László, képzőművész, 1987, kombinált)

  • Ujjhullám (Nagy Gyula, rendező, 1987, ujjanimáció)

  • Tiszta kép (Szilágyi Varga Zoltán, képzőművész-rendező, 1988, testfestés, rajz)

  • Vízió (Macskássy Kati, rendező, 1988, rajz)

  • Labiritmus (Jánvári István, főiskolai hallgató, 1989, számítógépes animáció)

  • A tékozló fiú (Sikur Mihály, főiskolai hallgató, 1991, grafika, számítógépes animáció)

7.7. ábra - Varsányi Ferenc: Suli-buli

Varsányi Ferenc: Suli-buli