Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

9.2. Foky Ottó

9.2. Foky Ottó

(1927–2012)

9.4. ábra - Foky Ottó bábjaival

Foky Ottó bábjaival

A magyar báb- és tárgyanimációs művészet legnépszerűbb alkotója minden bizonnyal Foky Ottó. Pedagógiai előtanulmányok után a szakmai alapokat a kezdetek legfontosabb bábanimációs rendezője, Imre István mellett sajátította el tervezőként az ötvenes évek közepétől. Eredetileg díszlet- és bábtervezőként diplomázott, így más animációs mesterek mellett a kiváló színházi tervezőtől, Varga Mátyástól is tanult, valamint később, már pannóniás rendezőként a világhírű cseh bábanimációs művésztől, Jrzy Trnkától. Munkásságára kifejezetten jellemző, kreatív tárgyanimációs ötleteivel a hőskor nagyjait idézi (Pál György, Macskássy Gyula), de míg az előző generáció többnyire reklámfilmekben animálta a hirdetendő terméket és kiegészítőit, Foky ironikus dramaturgiájú szerzői filmjeiben vetette be mindennapi „termékeinket”, tárgyainkat, elemózsiánkat... (Ellopták a vitaminomat, 1966) E filmek speciális „helyi értékük” mellett a korszak jellegzetes tárgykultúrájáról is tanúskodnak.

9.5. ábra - Foky Ottó: Ellopták a vitaminomat

Foky Ottó: Ellopták a vitaminomat

„Az Ellopták a vitaminomat volt egy olyan film, ami hétköznapi tárgyakkal mesélt el gyerekeknek készült krimit. A forgatókönyvíró Nepp József újfent megtornásztatta a rendező fantáziáját. A Babfilmben pedig, ami ugyancsak Nepp József ötletéből született, még ennél is több technikai probléma merült fel. Nagyon élveztem mindkettőt, éppen azért, mert mindent ki kellett találni, nem voltak kész receptek, amiket alkalmazhattam volna.” Foky Ottó, 2004 (A bábanimáció mestere, László Marcell-Patrovits Tamás interjúja)[70]

Orosz Annaida írja:

„A Foky-féle tárgyfilmek – és velük együtt maguk a nézők is – a fantázia éltető erejével magától értetődően varázsolnak kesztyűből rablót, konzervből autót, fésűből kerítést, megszáradt kenyérdarabokból posztapokaliptikus romokat. Foky ősrégi sablonmeséket, a mindennapi világ dolgait játszatja el apró tárgyakkal, amelyek éppen a szokatlan szereplőválasztás miatt állítják meghökkentő fénytörésbe a jól ismert kliséket. Nem a meséken, hanem magán az animációs forma csodáján hökkenünk meg, azon, hogy el tudjuk hinni, hogy például a fürdőszobában (és a La Desodorában) a szappan Rómeó, a parfüm pedig Júlia.” (A magyar animáció képről képre V. – Foky Ottó, Orosz Anna Ida)[71]

Már-már kísérleti jellegű tárgyanimációs munkái mellett Foky a klasszikus bábanimáció műfajában is verhetetlen volt a hatvanas évektől egészen a rendszerváltásig, amikor is a nagy szériás, televíziós megrendelésre gyártott gyereksorozatok kora lejárt. A Foky Ottó szakmai irányításával felépített, világszínvonalú Gyarmat utcai bábműtermet a kilencvenes években a szó szoros értelmében szétverték, Foky Ottó színről színre láthatta életművének bázisát – romokban.

„A Pannónia Filmstúdió szinkronrészlege helyiséggondokkal küzdött, és mivel mi, bábosok voltunk a legkisebb osztály, a volt szinkronos épületbe, a Gyarmat utcába helyeztek át bennünket. Ez jó volt, mert magunk tervezhettük meg a munkahelyeket, a díszlet- és bábműhelyeket, a két műtermet, annak világítástechnikájával és műszaki hátterével együtt, ahol ezek után már párhuzamosan működhetett két kamera… A műtermeket évtizedeken át fejlesztettük, szépítgettük, építgettük. Csodálatos hely volt, ahol több száz film készült ez idő alatt.” (Foky Ottó, 2004, A bábanimáció mestere, László Marcell – Patrovits Tamás interjúja)[72]

A máig nagy sikerrel vetített, nívós irodalmi alapokra készített sorozatai – Mirr-Murr, a kandúr, A legkisebb ugrifüles, Misi mókus – biztos pontot jelentenek a gyerekcsatornák és meseprogramok számára. Ő volt a tv-maci egyik változatának tervezője is 1982-ben. Valahányszor alkalma volt, Foky hangsúlyozta a báb- és tárgyanimációban rejlő játékosság, ugyanakkor az aprólékos, koncentrált munka jelentőségét. A technika és persze a tárgyakhoz való empatikus viszony, a speciális szemlélet lehetőségei valószínűleg Babfilm című (1975), a gazdag életműből is kiragyogó alkotásában mutatkoznak meg legplasztikusabban. A Babfilm átütő nemzetközi siker hozott.

9.6. ábra - Foky Ottó: Babfilm

Foky Ottó: Babfilm


„Nagyon izgalmas volt. Nepp József négyezer babra írta az akkor még Madártávlat címet viselő sztorit. Végül körülbelül 3000 babot mozgattunk meg. Úgy kezdtem hozzá, mint egy népszerű-tudományos filmhez, minden elérhető babforrásmunkát elolvastam. Több zsák babból válogattuk ki a színre és nagyságra megfelelőeket. Karaktereket kerestünk. Az foglalkoztatott, milyen is egy „cselekvő” bab, ha sétál, dolgozik, tüntet, szeret, szórakozik, él, meghal? A forgatás során szinte „személy szerinti” ismerőseink lettek a babok. A kis vörös, a nagy kövér, a lapos, a fekete... Persze rengeteg egyéb tárgyat is fölhasználtunk, s nem volt egyszerű a forgatás, de a film nagyon jó lett.” Foky Ottó, 2007 (Lendvai Erzsi: Hihetővé tenni a hihetetlent, Filmkultúra)[73]

Fontosabb egyedi filmek:

  • Siker (1962)

  • Bohóciskola (1965)

  • Így lövünk mi (1965)


  • Ellopták a vitaminomat (1966) 


  • Bizonyos jóslatok (1967) 


  • Gyilkosság nokedlival (1970) 


  • Babfilm (1975) 


  • Kutyasétáltatás (1975)

  • La Desodora (1983)


Fontosabb sorozatok:

  • Egy világhírű vadász emlékiratai (1968–70)


  • Mirr-Murr, a kandúr (1974-től)


  • A legkisebb Ugrifüles (1975-től) 


  • Makk Marci (1977-től) 


  • Varjúdombi mesék (1978–79) 


  • Misi Mókus kalandjai (1980-tól)