Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

9.3. Imre István

9.3. Imre István

(1928–2007)

„1957-ben elkezdődött egy nagyon izgalmas korszakom Imre István, a bábrészleg vezetője mellett, akit már gyakornok koromból ismertem. Ők akkor a Híradó és Dokumentum Filmgyár (HDF) egyik sufnijában dolgoztak mint bábfilmesek, nagyon mostoha körülmények között. Én is oda jártam be gyakornokoskodni. 1957-ben azonban már a Rajz- és bábfilmcsoport a Szinkronfilm stúdió Vöröshadsereg (Hűvösvölgyi) úti új épületében kapott helyet. Én pedig itt kaptam Imre Istvántól életem első bábjátékfilm figuratervezési feladatát, a Móra-meséből készült A didergő király bánata (1957) című filmben…

…Imre Pista az általam legmegbecsültebb embere a szakmának, aki annak idején a HDF alagsorából, a leglehetetlenebb körülmények közül elindította a háború utáni magyar bábfilmgyártást. Imádta a hivatását, nagyon szerette a bábanimációt. Mellette úgy éreztem, hogy a gyerekekért dolgozó, a szakmáját értő stábba csöppentem.”

Foky Ottó, 2007 (Lendvai Erzsi: Hihetővé tenni a hihetetlent, Filmkultúra)[74]

Imre Istvánt tanítványa, Foky Ottó a magyarországi bábfilmgyártás atyjaként aposztrofálta. Imre István eredetileg jogásznak készült, de közben amatőrfilmeket is forgatott. A bábtervező-rendező szakmát Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész-rendezőnél tanulta (Megy a juhász szamáron). A következő munka, amiben közreműködött, egy korra jellemző agitációs propaganda film, a Kacsa volt, amely az Amerika hangja című rádióadás ellenében született, gúnyolva az adónak tulajdonított rémhírterjesztő tevékenységet. (Rendező: Basilides Ábris)

Imre István az ötvenes évek első felében, az akkor létrejött szinkronfilmgyárba került a rajzfilmesekkel együtt. Eleinte reklámfilmekben animált, majd 1955-ben elkészíthette első önálló filmjét, a Mihaszna köcsögöt (forgatókönyv: Mészöly Miklós), majd 1961-ben a Szentgalleni kalandot. Később tárgymozgatást vagy vegyes technikát igénylő filmekben is dolgozott, emlékezetes Réber László grafikussal közös műve, az Autókor (1964). Mekk Elek, az ezermester történeteit is nevéhez kapcsolhatjuk a hetvenes évek közkedvelt tv-sorozataiból.

9.7. ábra - Imre István: Mekk Elek, az ezermester

Imre István: Mekk Elek, az ezermester

Imre István nem csupán bábfilmrendezőként, de forgatókönyvíróként is számos sikeres filmben dolgozott, így a Vuk és Az erdő kapitánya című Dargay-filmekben is. Legtöbb népszerű művét azonban Foky Ottóval készítette, akiben értő szakmai partnerre talált.

Filmjei:

  • Balkéz Tóbiás (1952)

  • Mese a mihaszna köcsögről (1955)

  • Szt. Galleni kaland (1961)

  • Sosem volt király bánata (1962)

  • Didergő király (1962)

  • Bábok és babák (1962)

  • A harmadik (1963)

  • Szeretem az állatot (1963)

  • A Jóka ördöge (1964)

  • Autókor (Réber Lászlóval, 1964)

  • Hobby (1966)

  • Százarcú Bill (1967)

  • A mindentlátó királylány (1968)

  • Egy világhírű vadász emlékiratai (Foky Ottóval,1968–69)

  • Casanova kontra Kékszakáll (1971)

  • Stux barátunk (1971)

  • Mekk Elek, az ezermester (1973)

  • Stop! Közlekedj okosan! (1976)