Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

9.4. Nepp József

9.4. Nepp József

(1934– )

„… Ismeri a régi viccet?

– Tud hegedülni?

– Nem, de adjanak egy hegedűt és megpróbálom!

Én is úgy indultam el, hogy hátteres szerettem, volna lenni, mohos kőhidakat szerettem volna festeni hattyúkkal, meg repkényes várfalakat... Nem írtak nekem akkoriban forgatókönyvet, így megpróbálkoztam a forgatókönyírással. Nem volt rendező, akkor megpróbálkoztam a rendezéssel, aztán a zeneszerzéssel... Forgatókönyvírással szeretek a legjobban foglalkozni, mert azt ülve lehet csinálni egy darab papírral egy szobában, és senki nem zavar, és senkit nem zavarok én sem.”

(Nepp József, 1998, CirkaFirka, interjú, MTV, M Tóth Éva)

9.8. ábra - Nepp József

Nepp József


Nepp József a jelenkori mesterek közül talán a legsokoldalúbb és legbátrabb alkotóegyéniség. Szinte minden területét bejárta már az animációs műfajnak, de mindenekelőtt ötletmester, kifogyhatatlan szellemi tartalékokkal. A fent idézett régi beszélgetésünkben – önironikusan – a többfunkciós tábori ásóhoz (!) hasonlította magát:

„Sokoldalúan vagyok képzetlen... A speciális szerszámok mindenre alkalmasabbak, mint az univerzálisak. Ilyen vagyok én, univerzális szerszám...”

Nepp József e „képzetlensége”, flexibilis, nyitott személyisége a hatvanas évek elejétől nélkülözhetetlen „kelléke” mind a szórakoztató animációnak, mind az egyedi filmes alkotói vonalnak, s számára ez utóbbi műfaji terület is kivételes humorérzékének kínált lehetőségeket. Morbid humorának egyik ma is friss, mondhatni röhögtető darabja az Öt perc gyilkosság (1966) című animációs karaktúrafüzér, mely opuszban nagyjából ötven jól megérdemelt elhalálozás történik kínosan vicces szituációk közepette, s még a marslakók sem ússzák meg!

Nepp igazi terepe a klasszikus, dizniánus animáció, s ebből az aspektusból a groteszk hommage, a Hófehér (1983) című meseparódia sajátos tisztelgésnek tűnik Walt Disney előtt, ugyanakkor jutalomszinkron a színészeknek, akiknek karikatúrái „játsszák” a főszerepeket. (Halász Judit, Körmendi János...)

Karakterérzékenységének és dinamikus humorérzékének emlékezetes példája a Megalkuvó macskák (1979) című pre-klip, Hofi Géza és Koós János főszereplésével, mely darab az opus magnum, a Macskafogó előtanulmányaként is felfogható.

A Ternovszky Bélával készített, máig kiemelkedő nézettséget produkáló gengszterparódia, a Macskafogó (1986) bizonyítja leginkább műfaji felkészültségét és mozgókép-művészeti tájékozottságát. A film létrejöttét egy zeneszám inspirálta, amibe Nepp beleszeretett és végül egész estés zenés animációs filmet írt belőle.

9.9. ábra - Nepp József – Ternovszky Béla: Macskafogó

Nepp József – Ternovszky Béla: Macskafogó

A fantasztikum, a huszadik század végi sci-fi irodalom és filmművészet inspirációja – persze nagy-nagy idézőjelekbe téve – közvetlenül mutatkozik meg Oxidia (1965) vagy A Mézga család, s később a Mézga Aladár különös kalandjainak sziporkázó dramaturgiai és rajzos ötleteiben. A kispolgári közegben a jövő századok és az idegen civilizációk csodái, végső soron az adott kor torz tükörképeként, vágyott, de csupán bajt és kellemetlenséget okozó „javakként”, vagy kétes és haszontalan illúzióként jelennek meg. A sorozatnak lehetséges emiatt egy olyan üzenete, mintha Mézgáék kora a legvidámabb kádári barakkban tulajdonképpen minden világok legjobbika volna az ismeretlen, veszélyekkel teli külső „bolygók” – a külföld –, vagy a jövő bizonytalanságaival összemérve, de ezen olvasat nem valószínű, hogy egyezik az alkotók szándékával...

9.10. ábra - A Mézga család

A Mézga család

Lendvai Erzsi animációtörténeti sorozatában az alábbi kiváló jellemzést írja Nepp József személyiségéről és munkásságáról a Filmkultúra honlapján:

„…Nepp József mind tartalmilag, mind stílusában szakít az addigi rajzfilmes hagyományokkal: időszerű témái és groteszk látásmódja nyomán már felnőttfogyasztásra alkalmas népszerű és nagy nézettségű rajzfilmes produktumok születnek. Ő lesz a legsokoldalúbb, a Pannónia „filmgyár” animációs filmeseinek szellemi motorja, mindenese. Szenvedélyes csapatjátékos, ötletgyártó, korszakos figurák megalkotója, háttérfestő, zeneszerző, tanár. Munkatársai viccesen »Agy«-nak, »Jolly Joker«- nek hívták.

Nepp József az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő tanszakán bábfilm-díszlettervvel diplomázott, miután a Pannóniában gyakornokoskodott. Ennek ellenére, a bábszakos diplomával mégis a rajzosok közé kerül. Itt háttérfestő, kifestő, majd egyre több sikeres reklámfilm készítője (Zizi cukorka, Pajtás fényképezőgép). Már első, önálló rendezésében (Szenvedély, 1961) a megszokottól merőben eltérőt csinál. Karikírozza a propagandisztikus témát. Nem mesét rajzol, hanem az esendő kisembert ábrázolja, jelen időben, sajátosan ironikus felfogásban. E groteszk szemléletmód, a bizarrság egész alkotói pályáját jellemzi. Belékódolt adottsága, hogy mindennek a fonákját látja. Gyilkos humorral szeret »szembe menni a dolgokkal«, s ezzel telibe találja a hatvanas évek elejének álságos korszellemét.

Szenvedélyesen érdeklik a jelen aktuális problémái, főként a kisember képtelen reakciói a frissen kialakult abszurd helyzetekre. Ez a szemlélet populáris alkotásokra ösztönözte. Egyszerű, rövid, csak szituációkból álló, karikaturisztikus rajzolatú, modern filmekben gondolkodott. A képtelenségek, visszásságok elnagyolt, torzító ábrázolásával elérte, hogy az emberek remekül kezdtek szórakozni és nevetni magukon. Gegjeinek halmozásával és váratlan ütköztetésével új stílust teremtett. Sikeres és népszerű lett; neki volt a legnagyobb része abban, hogy a nézők fölfedezték a magyar rajzfilmet. A humor érvényesítése mellett igényes kivitelezésre törekedett. Mindent annak rendelt alá, hogy filmjei a nevetésen keresztül segítsenek önmagunkat leleplezni, megismerni.

Nepp szerint a művészet lényege, hogy mond-e nekünk, rólunk valamit. Ezt tartja kapaszkodónak az »elfogadhatatlan valóság, a halál ellen«, melynek »drámája ott van minden nevetésünk mélyén«.” (Lendvai Erzsi-Fazekas Eszter: A magyar animáció képről képre VI. – Nepp, a mindenes)[75]

Egyedi filmjei:

  • Szenvedély, 1961

  • Kívánj akármit – Öcsi és a Varázsló, 1962

  • Holnaptól kezdve, 1963

  • Mese a bogárról, 1963

  • Oxidia, 1965

  • Öt perc gyilkosság,1966

  • Öt perc gyilkosság,1966

  • A yeti dala,1970

  • Gréti – Egy kutya feljegyzései, 1986

Fontosabb sorozatai:

  • Gusztáv, 1964-től

  • A Mézga család különös kalandjai I. tv-sorozat, 1968-tól

  • Kérem a következőt, tv-sorozat, 1974-től

Fontosabb egész estés munkái:

  • Hófehér, 1983

  • Macskafogó, 1986 (forgatókönyvíró, rendező:Ternovszky Béla)

  • Macskafogó 2., 2007 (forgatókönyvíró, rendező: Ternovszky Béla)