Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

9.6. Szoboszlay Péter

9.6. Szoboszlay Péter

(1937– )

„Nekem a rajzolt metamorfózis az animáció a mai napig. Ebben érzem a műfajnak az erejét, a sűrítőképességét, a tömörségét, az igazi nyelvét.” (Szoboszlay Péter, 2005)

9.13. ábra - Szoboszlay Péter

Szoboszlay Péter

Szoboszlay Péter a magyar animáció kortárs klasszikusa és tanítómestere. Építészdiplomával kerül a fénykorát élő Pannónia Filmstúdióba a hatvanas években, ahol virtuóz grafikáival és animátori kvalitásaival, friss szemléletével hamarosan meghatározó személyiséggé vált. A hetvenes években ismeretterjesztő könyvet is ír a műfajról, amely a mai napig érvényes, színvonalas és ötletes példákkal illusztrált „ajánlott olvasmány” – nem szakembereknek is! (Corvina Kiadó Műhelytitkok-sorozata: A rajzfilm, 1977).

9.14. ábra - Szoboszlay Péter: Össztánc

Szoboszlay Péter: Össztánc

Rendezői tevékenysége a nyolcvanas évektől a kecskeméti stúdióhoz kötődik, később itt kezdi meg példaértékű művészetpedagógiai tevékenységét, amely során iskoláskorú gyere¬keket ismertet meg a műfaj határtalan lehetőségeivel, indirekt módon felelős feladatmeg¬oldásra késztetve őket. Szoboszlay Péter fáradhatatlan a kultúra közvetítésében, sokoldalú filmes életműve is e humanista világszemléletről, a valós problémák iránti érzékenységről tanúskodik. Nem épít szobrot magának, állandóan kockáztat és új utakat keres a kifejezésben, a technológiában. Nem vigyáz kínosan stílusa tisztaságára, a Szoboszlay-művek mégis összetéveszthetetlenek, mert a játékról szólnak és a játszó emberről, aki a játék tisztasága érdekében akár veszíteni is képes. A videó és a számítógép lehetősége éppúgy izgatta, izgatja, mint a legelemibb klasszikus eljárások.

„Általános szakmai nosztalgiám van, mint gondolom, mindnyájunknak, akik a szakmához közel kerültek. Bennem mindig az volt, hogy lépjünk még egyet tovább, ha lehet. Vagy próbáljunk meg valami mást.

A mostani technikát annyira egyszerű használni, és annyira gyorsan lehet megoldani animációs trükköket, nem is kell hozzá gondolkodni, holott mindig az ötletből indult ki az animáció. És aztán használt hozzá valami technikát.

Nem tudom követni a trendeket, a divatokat. Nyilván bennem is van hiba. De nyilván abban is van hiba, hogy nem Budapesten van az ember. Vagy nem Berlinben, nem Londonban vagy New Yorkban…” (Szoboszlay Péter, 2005)

9.15. ábra - Szoboszlay Péter: Rend a házban

Szoboszlay Péter: Rend a házban

Palotai János filmtörténész írja Szoboszlayról:

„Szoboszlay .... az új hullámmal, radikális szerzői filmekkel indul. Rendellenes rajzaival mintha ő is ki akarná igazítani a világ méreteit. Az anomáliák azonban nem késztetnek nevetésre, abszurdumig viszi a „rendteremtést”. Nála egyenrangú lesz, ami másutt a háttérben van, torz alakjai egy eltorzult világ és társadalom termékei és teremtői (Sós lötty, Rend a házban, Hé, Te!). Ezekben talál magára, saját hangjára. „A kimondott szó mögött beindul bennem egy vizuális történés, képi burjánzás… Ezek a filmek rátettek egy pályára, nézőpontra.” Ami később elhalkul, betagozódik a hagyományosabb történetmesélésbe, ill. a történelem mesélésébe (Történet N-ről), már nemcsak a felnőttek, de a gyerekek számára is. Őket nem egyszerű befogadónak tartotta, hanem partnernek, akik bábszínházi nézőkként beleszólnak az előadásba, befolyásolni akarják a fabula végkimenetelét. Nem a mesékkel akart nevelni, hanem az animációra tanítani. Ez a törekvés bontakozik ki második alkotó periódusától. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy 1981-ben Kecskemétre költözött. A Pannónia kecskeméti animációs stúdiója, majd a Kecskemétfilm rendezője lett. Közben folytatja műfaji, formanyelvi kísérleteit. Rajz-, majd tárgyanimáció után a kilencvenes években natúr, illetve vegyes technikájú filmeket készít. (Játék-klip, Szent Mihály-napi játékok, Na, bumm!, Maszkok, lovak, szekerek) Ezekben a valós világ és a jelvilág sajátos, játékos módon találkozik egymással. ... A Száz éve történt című sorozatokkal a jelvilág révén rekonstruálja az eltűnt időt, valóságot. A történetek fő indexe a jelen, a múlt annyiban, amennyiben jelen van a néző ismerete, tapasztalata.” [79]

9.16. ábra - Szoboszlay Péter: Hé, te!

Szoboszlay Péter: Hé, te!

Szoboszlay egész munkássága során kivételes érzékenységgel közvetíti a gyerekeket érő negatív társadalmi hatásokat. A felnőtt világ közönyét vagy nemtörődömségét elszenvedő gyerekek számára pedig az alkotás lehetőségét kínálja a traumák feldolgozására. 2013-as, Gyerekek vörös tájban című, a devecseri vörösiszap-ár által elsodort, elveszett helyek, emlékek reanimálódnak a katasztrófát megélt gyerekek rajzai nyomán. A film mintha az alkotó egykori, Gyerekek szürke háttér előtt című munkájára reflektálna, s érdekes belegondolni, hogy a nyolcvanas évek lakótelepi gyermekei, a mai felnőttek generációjának felelőtlensége is lehetett a dráma előidézője.

9.17. ábra - Szoboszlay Péter: Gyerekek vörös háttér előtt, munkafotó

Szoboszlay Péter: Gyerekek vörös háttér előtt, munkafotó

Fontosabb filmjei:

  • Ha én felnőtt volnék, 1966

  • Aki bújt, bújt!, 1968

  • Sós lötty, 1969

  • Rend a házban, 1970

  • Össztánc, 1972

  • Több mese egy sorban – az európai népek meséi sorozatban, 1974

  • Hé, Te!, 1976

  • Történet N-ről, 1978

  • Megmutatom messziről, 1982

  • Gyerekek szürke háttér előtt, 1983

  • Hogyan kerül Eszter az asztalra?, 1986

  • Tinti kalandjai (Gyulai Líviusszal)1987

  • Játék-klip, 1990

  • A furfangos lány, 1991

  • Szent Mihály-napi játékok, 1992

  • Száz éve történt, 2000-től

  • …Füled érjen bokáig! (A Képről Képre animációs szakkörrel), 2004

  • Gyerekek vörös tájban, 2013

9.3 Film: M Tóth Éva: Animare necesse est... / Szoboszlay Péter



[79] A „háttérember.” Szoboszlay Péter életműdíjas animációs rendező Palotai János, http://www.filmkultura.hu/keptar/tema_reszletek.php?kat_azon=718)