Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

9.7. Gémes József

9.7. Gémes József

(1939–2013)

Gémes József 1961 és 1966 között az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő osztályában tanult az első és sokáig egyetlen animációs „szakirányon” Z. Gács György és az ugyancsak ifjú Nepp József tanítványaként. A hatvanas évektől mozdulattervezőként, majd rendezőként dolgozott a Pannóniában, amelynek a stúdió felbomlásáig egyik „oszlopa” volt. Hamar bekapcsolódott a sikeres Gusztáv-sorozatba, majd míves, filozofikus egyedi filmjeivel érdemelte ki a nemzetközi élvonal elismerését. (Koncertisszimo, 1968, Díszlépés, 1970)

9.18. ábra - Gémes József: Koncertisszimo

Gémes József: Koncertisszimo


9.19. ábra - Gémes József 1975-ben

Gémes József 1975-ben


9.20. ábra - Békési Sándor és Gémes József a Daliás idők munkálatai közben

Békési Sándor és Gémes József a Daliás idők munkálatai közben


Legnagyobb szakmai sikerét a Daliás idők (1982) című, egyedülálló festményanimációs megoldásokat alkalmazó, a kor hazai műítészei és a közönség számára egyaránt emészthetetlennek bizonyuló egész estés filmjével aratta – leginkább külföldön. Ez az egész estés Toldi-interpretáció bátran nevezhető kísérleti vállalkozásnak. Historizáló olajfestmény-animációs megoldásai helyenként – pl. nádasjelenet – absztrakt expresszionista „vonalvezetésbe” csapnak át. A feszült, sűrű atmoszférát erősíti a romantizáló, a látvány motívumaival összehangzó, a történéseket mintegy értelmezni kész filmzene (Decsényi János), amely a rendező szándéka szerint a szöveget, a hangzó beszédet vagy narrációt volt hivatva helyettesíteni. Bár Gémes nem nevezhető avantgárd filmkészítőnek, a Daliás időkkel mégis akkora vihart kavart, mint a legvadabb absztraktfilmes, hisz a célcsoport tisztázatlansága, s a forgalmazói szándék következetlenségei révén a mű végül, egy Arany János veretes soraihoz méltatlan, gyenge narrációval kerülhetett a mozikba – hogy biztosan megértsék az egyszerű nézők. A melodramatikus hangvételű kommentár szerencsétlenül felerősítette a zenei koncepció kissé ódivatú szemléletét, s e két tényező ráült a tervező-rendező originális vizuális törekvéseire. A film fesztiválkópiája, amelyet a Pannónia Filmstúdió és a kultúrpolitika akkori illetékesei vakmerően „megengedtek” csupán zenével útjára bocsátani, szabadulva a farnehéz narrációtól, sorra nyerte a világ jelentős animációs seregszemléit. Gémes műve azóta is a külhoni, animációs mesterséggel foglalkozó szakirodalmak fontos hivatkozási pontja, alig találni nemzetközi animációtörténeti irodalmat, ahol kiemelkedően pozitív kontextusban ne említenék, s a készítése óta eltelt több mint 30 évben a filmmel kapcsolatos attitűd alapvetően megváltozott. Sajnos több hasonló vállalkozásra Gémes nem kapott lehetőséget. (Ld. korábban!)

9.21. ábra - A Daliás idők fázisfestményei (Fotó: Sárospataki Györgyi)

A Daliás idők fázisfestményei (Fotó: Sárospataki Györgyi)

Gémes József, ahogy korábban, úgy a Daliás... utáni időkben is sikerrel dolgozott nemzetközi vagy kiemelt hazai produkciókban – mindenhol, ahol kivételes szakmai tudására, s az akkoriban unikumnak számító számítógépes ismereteire volt szükség. (Hugó, a víziló, Macskafogó, Ének a csodaszarvasról) Operatőr- és rendezőnemzedékek nőttek fel a keze alatt, s szívesen ruházták rá kollégái a technikai rendező biztonságot garantáló, de kevés rivaldafénnyel járó szerepét. Emlékezetes darabokat alkotott az egész estés gyerekfilmek műfajában (Vili, a veréb), elegáns adaptációs darabjai születtek (Új Iliász, 1993), és életműve – sajnos, stílszerűen – egy Arany-művel, A walesi bárdok (2011) című komputeranimált festményfilmjével zárult.

9.22. ábra - Gémes József: A walesi bárdok

Gémes József: A walesi bárdok

9.23. ábra - Gémes József: A walesi bárdok

Gémes József: A walesi bárdok

Fontosabb filmjei:

  • A torkos menyét, 1964

  • Gusztáv a menedékházban, 1966

  • Peti, a békaember, 1967

  • Koncertisszimo, 1968

  • Mézga család, 1969–1974

  • Díszlépés, 1970

  • Esemény, 1970

  • Temetés, 1970

  • Infantilizmus, 1971

  • Vetélkedő, 1971

  • Közös erővel, 1971

  • Cantinflas-show, 1974–1975

  • Sün barátom, 1976

  • Hugó, a víziló, 1976

  • Vakáción a Mézga család, 1980

  • Daliás idők, 1983

  • Macskafogó, 1986

  • Vili, a veréb (1989)

  • A hercegnő és a kobold (1993)

  • Új Iliász, 1994

  • Erdei hősök, 1997

  • Vacak, az erdő hőse, 1997

  • Vacak 2. – Az erdő hőse, 1997

  • Ének a csodaszarvasról, 2002

  • A walesi bárdok, 2011

9.4 Filmrészlet: M Tóth Éva riportja Gémes Józseffel és Varga György operatőrrel