Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

10. fejezet - Magyar alkotói portrék II.

10. fejezet - Magyar alkotói portrék II.

Ahogy 20-as, 30-as években született rendezők generációja természetes módon kötődött a Pannóniához, ami a szellemi, művészi kibontakozást illeti, még ha eredetileg más közegben kezdték is pályájukat, a negyvenes években született alkotói csapat már a Stúdióban vagy a Pannónia környezetében „nőtt fel”, s ez a közös indulás, ha később nagyon különböző utakat jártak is be, meghatározta a pályához való viszonyukat, szemléletmódjukat, szakmai és általános műveltségüket, egyszóval a nívót, amely bármely megnyilvánulásukban megmutatkozott, megmutatkozik.

10.1. Jankovics Marcell

(1941–)

„Nem szeretném magamat elhelyezni az animációs panteonban, nem az én dolgom. Ez a feladat legyen a társaké, vagy az utókoré, vagy a kritikusoké. Nekem mindig az volt fontos, bármihez fogtam, hogy a dolgok kapcsolódjanak egymáshoz. Tehát amikor tévésorozatokat vezettem, vagy amikor ismeretterjesztő könyveket írok, vagy hasonló természetű előadásokat tartok, akkor mindezekben a szerepekben keresem a találkozási pontokat. A jelképekkel való foglalatosság számomra magától értetődő volt, mert én mint rajzfilmes is, ezt a fajta szimbolikus nyelvet használtam kezdettől fogva. Számomra rettenetesen fontos volt mindenfajta hagyomány, aminek köze van a mitológiához vagy a művelődéstörténethez… Kezdettől fogva úgy gondoltam, hogy a művészet mint olyan, hasznos. És hogyha nem hasznos, akkor haszontalan.” (Jankovics Marcell, 2001)

10.1. ábra - Jankovics Marcell (Fotó: Sárospataki Györgyi)

Jankovics Marcell (Fotó: Sárospataki Györgyi)


Jankovics Marcell a magyar animációs mozgóképművészet emblematikus személyisége, s valószínűleg a legismertebb magyar „rajzfilmes” Macskássy Gyula és Dargay Attila mellett. Kedveltségét nem csupán lenyűgözően gazdag szakmai életművének köszönheti, hanem a magyar kulturális életben betöltött sajátos szerepének is. Írói, művelődéstörténészi és kultúraszervezői tevékenysége legalább olyan jelentős, mint a magyar népművészet motívumkincsét, a szecesszió és a popművészet stílusjegyeit tudatosan feldolgozó és szubjektív módon összegző animációs és grafikusi munkássága.

Szuggesztív egyénisége és közvetlen, oldott előadói képessége révén a médiában és a művészeti közéletben is évtizedek óta töretlenül népszerű.

10.2. ábra - Jankovics Marcell: Az ember tragédiája (Egy jottányit sem!)

Jankovics Marcell: Az ember tragédiája (Egy jottányit sem!)

Mozgóképrendezőként, televíziós személyiségként a klasszikus hagyományok és az emberiség közös kultúrkincsének megóvásán és közzétételén dolgozik, heroikus küldetéstudat és nagy ívű szakmai vállalások jelzik alkotói és közéleti tevékenységének állomásait. Alkotóművészi magatartását is a hasznosságra való kitartó törekvés jellemzi: problémafelvetései, kutatásai, sőt mozgóképes nyelvhasználata is az önkéntelen és a tudatos ismeretterjesztés késztetésének következetes megnyilvánulásai. Rejtve és nyíltan, akarva és akaratlan, Jankovics Marcell művészi alkotásaiban is folyamatosan megfejtésre kínálja az intenzív életpályája során szenvedélyesen behabzsolt tudományok tanításait. Ez a szövevényes és önmagára következetesen reflektáló ismeretanyag szétfeszíti a rajzfilmes formákat és más művekben – könyvekben, előadásokban, illusztrációkban, határműfajokban – is megfogalmazódik.

A kreatív gazdagság leglátványosabb megnyilvánulásai azok a nagyívű, széles spektrumú animációs mozgóképek, amelyek a magyar irodalom, a monda- és mesevilág, sőt az emberiség történetének egyedi interpretációjára vállalkoznak szinte tékozlóan pazar előadásmódban. (Biblia, Mondák a magyar történelemből)

10.3. ábra - Jankovics Marcell tervei a Biblia című filmhez

Jankovics Marcell tervei a Biblia című filmhez

E nagy színes pannók mellett szikáran rövid, karcosan fekete-fehér darabokban epigrammatikus tömörséggel szól személyes művészi próbatételeiről, emberi gyötrelmeiről. Témáit mitológiai allegóriákba kódolja, közvetlen, csupasz grafikai gesztusokon át, egyetemes érvényességgel jeleníti meg. (Mélyvíz, Sisyphus, Prometheus)

10.4. ábra - Jankovics Marcell: Mélyvíz

Jankovics Marcell: Mélyvíz

Jankovics sokoldalú tehetsége a hetvenes évekre érik be, s emelkedik már fiatal alkotóként a kortárs klasszikusok sorába az olyan elegánsan megoldott egyedi rövidfilmekkel, mint az Oscar-közeli, alig kétperces epigramma, a Sisyphus, vagy a cannes-i Aranypálmát hozó Küzdők, valamint az első egész estés, színes magyar rajz-játékfilmmel, a János vitézzel.

10.5. ábra - A korabeli Ország Világ-címlapon a János vitéz alkotói: Szoboszlay Péter, Jankovics Marcell és Gyulai Gaál János

A korabeli Ország Világ-címlapon a János vitéz alkotói: Szoboszlay Péter, Jankovics Marcell és Gyulai Gaál János

10.6. ábra - János vitéz figurája

János vitéz figurája

Akár a műfajon belüli műformák – néhány perces példázat vagy nagyjátékfilm hosszúságú, dramatikus, zenés produkció –, e filmek grafikai arculata is gyökeresen más és más karakterű, ám a jankovicsi kézjegy lényege, a mívesen virtuóz vonalvezetés, a választott tárgy és téma iránti szenvedélyes elköteleződés leplezetlen megmutatkozása a lendületesen „odatett” ecset- vagy krétanyomban ugyanúgy jelen van, mint a pop-art, a szecesszió és a magyar népi díszítőművészet motívumaitól ihletett János vitéz-beli figurák lüktető kontúrjaiban, áramló díszleteiben, színpompás metamorfózisaiban.

A szimbólumok és utalások e filmekben még közvetettebben szervezik a látványt, mint a későbbi, direktebben fogalmazó művekben, amelyek az emberiség közös örökségéből tudatosan, ezen örökség megőrzésének, közvetítésének, és továbbgondolásának szándékával választott stilizált „jelképtárból” merítenek, mint a vizualitásában és hanghatásaiban is úttörő Fehérlófia vagy a torzóként maradt Biblia.

A Magyar Népmesék motívumkincse a János vitézhez hasonlóan éppúgy táplálkozik a magyar szecesszió grafikai készletéből, mint az originális népi vizualitás hagyományaiból, mégis a Sárga tengeralattjáró pop-art szellemisége, felszabadító hatása sugárzik e filmekből: a megformált zabolátlanság adja azt a nonchalance bájt, amely a későbbi művekben fegyelmezett, megfontoltan tervezett konstrukcióvá érik.

10.7. ábra - János vitéz

János vitéz


Az Ének a Csodaszarvasról és Az ember tragédiája című művek szisztematikus tartalmi és formai szervezettsége, kultúraközvetítő küldetése már az animációs film lehetőségeinek határait feszegeti alkotói és befogadói szinten egyaránt. E filmek reprezentálják ugyanakkor magának a műfajnak az ezredfordulón végbement technológiai és szemléletbeli változásait is, amelyre még a nagyon körültekintően és alaposan dolgozó Jankovics Marcell sem lehetett felkészülve, így az utóbbi nagy lélegzetű alkotások e korszakváltás nehézségeiről és tanulságairól is mesélnek saját történetükön túl.

10.8. ábra - Jankovics Marcell: Az ember tragédiája (Démonkrácia)

Jankovics Marcell: Az ember tragédiája (Démonkrácia)

Ez utóbbi vállalkozás, Az ember tragédiája előbb epizódonkénti, majd a „színekből” egész estéssé formált értelmezése, amilyen nagy ívűnek, olyan problematikusnak bizonyult, hiszen indulása a nyolcvanas–kilencvenes évek fordulóján egybeesett a pénzügyi feltételek és a műfajjal kapcsolatos elképzelések, elvárások erőteljes átalakulásával. A mű vizuális arculata látleletét adja a technikai változásoknak, hiszen míg a kilencvenes évek eleji darabokban az egyes színek a hagyományosnak számító cellanimációval, addig a későbbi epizódokban számítógépes animációval dolgoztak az alkotók, ami a stílusegységet tekintve nem bizonyult a legelőnyösebb körülménynek, még akkor sem, ha a filmkép alapjául minden esetben Jankovics Marcell ötletgazdag szabadkézi grafikái szolgáltak.[80]

10.9. ábra - Jankovics Marcell: Add tovább, szamár a végállomás!

Jankovics Marcell: Add tovább, szamár a végállomás!

Jankovics, a kísérletező

Az életmű izgalmas területe Jankovics Marcell animációs rövidfilmjeinek sora, melyek az alkotói pálya személyesebb, közvetlenebb megnyilvánulásai, s amelyek műfaji sajátosságaikból eredően – néhány kivételtől eltekintve – a közönség számára kevésbé ismertek, mint a moziban illetve televízióban gyakran vetített művei. E kisfilmek érzékeny vonásokkal egészítik ki azt a színes, sokrétű és minden ízében egyedi gesztusokból összeíródó képet, amely Jankovics Marcell markáns alkotói karakteréről kialakult.

Jankovics Marcell, aki olyan hagyományt teremtő klasszikusok mellett érik be, mint Dargay Attila és Nepp József, egyedi filmjeiben nagyon erős önálló arculatot alakít ki, amely arculat a későbbi évtizedek során sokat változik, az expresszivitástól az illusztratív, sőt didaktikusan konzervatív műformákig, a kezdetek frissességének értékei azonban vitathatatlanok. Jankovics se nem nonkomform, se nem avantgárd, még túlzottan kockázatvállalónak sem tekinthető, hisz kezdetektől sikerült tehetségének megfelelő s annak manifesztálódását folyamatosan segítő stúdióhátteret teremtenie magának, s e háttér eredményes működtetéséhez megfelelő intelligenciával és rátermettséggel rendelkezett. Kézben tartotta és levezényelte az első, s ilyen értelemben kísérleti jellegű, magyar, egész estés rajzfilmet, a János vitézt, amely méltó „utóda” a pop-rajzfilmek legjobbikának, a Sárga tengeralattjárónak, amely mértéket szabott valamennyi tervezőnek a hatvanas évek végétől. A János vitézben a pop-art jó ízléssel keveredett az akkor reneszánszát élő szecesszióval, s a magyar népművészet e stílussal harmonizáló indázó motívumaival. Az állandóan mozgó, organikus kontúrok, a figurák erősen stilizált karaktere, mind olyan újítás, amelyekhez hozzájárult Szoboszlay Péter és Richly Zsolt hangsúlyos közreműködése, alkotói jelenléte.

10.10. ábra - A Fehérlófia című film plakátja

A Fehérlófia című film plakátja

A János vitéz közönségsikerét a hét évvel később született Fehérlófia már nem érte el, pedig grafikai világa, akusztikai újításai még bátrabbnak és határozottabbnak tűnnek az első nagy volumenű vállalkozásénál: ez utóbbi mű feltehetően fárasztóbb és sokkolóbb hatást gyakorolt a közönségre, amely ekkortájt valószínűleg felkészületlen volt hosszabb terjedelmű alkotói filmek befogadására. Ne felejtsük el, hogy a vasfüggöny mögé elvétve jutottak be a világ nyugati felén már különösebb elképedést nem okozó experimentális vagy csupán csak szokatlan formavilágú – akár animációs – filmek, az amerikai mozik több év késéssel jelentek meg, ha megjelentek, másfél, szűken tematizált tv-csatorna volt fogható, s még néhány szomszédos ország programja, az állampolgárok pedig három-, majd kétévente mehettek turistaként nyugati országba, illetve Jugoszláviába. Jankovics szóban és írásban is felvállalt népművelési programja tehát egyáltalán nem volt értelmetlen vállalkozás, legfeljebb az tűnhetett különösnek, hogy egy általában véve gyerekműfajnak tartott műformán keresztül próbálkozik súlyos művelődéstörténeti, filozófiai ismereteket közvetíteni. Mert akár az Oscar-jelölt Sisyphust, akár a Küzdőket nézzük egyedi filmes fénykorából, már ezek az egy gesztusra s visszafogott kifejezőeszközökre komponált animációs epigrammák is hasonló indíttatásról tanúskodnak.[81]

10.11. ábra - Jankovics Marcell: Küzdők

Jankovics Marcell: Küzdők

Fontosabb filmjei:

  • Peti és a láthatatlanság, 1963

  • Gusztáv, a szalmaözvegy, 1964

  • Gusztáv, a jó szomszéd, 1964

  • Szilveszteri legenda, 1965

  • Gusztáv sorozat, 1965–75

  • Tendenciák, 1968

  • Mélyvíz, 1970

  • Az élet vize, 1971

  • Mással beszélnek, 1971

  • Air India, 1972

  • Add tovább, 1973

  • János vitéz, 1973

  • Sisyphus, 1974

  • Magyar népmesék sorozat, 1978–85

  • Fehérlófia, 1981

  • Biblia, 1984

  • Tangram I–VI., 1986

  • Mondák a magyar történelemből, 1987-88

  • A sámán Eurázsiában, 1988

  • Prometheus, 1992

  • Ének a csodaszarvasról, 2001

  • Az ember tragédiája, 1990–2010

  • Arcmás-Imago, 2013-tól (készülő)

10.1 Film: M Tóth Éva: Animare necesse est... / Jankovics Marcell



[80] M Tóth Éva következő elemzése alapján: www.filmkultura.hu/keptar/cikkep/bevezeto.pps

[81] M Tóth Éva: A magyar animáció képről képre VII. Jankovics Marcell http://www.filmkultura.hu/keptar/tema_reszletek.php?kat_azon=910