Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

10.2. Richly Zsolt

10.2. Richly Zsolt

(1941– )

Ahogy számos magyar animációs mester, így Richly Zsolt életművében is jelentős szerepet játszottak a folyamatos televíziós megrendelések. A nyolcvanas évek végéig lényegében elkészültek azok a máig népszerű, digitális hordozókon és a játékiparban is sikeresen befuttatott mesehősökre épülő szériák, mint amilyen Richly talán legkedveltebb sorozatának főszereplője, a Kockás fülű nyúl (1975-től) volt. A hetvenes, nyolcvanas évek animációs esti meséi magas szakmaiságú, nívós alkotói gárdával készültek, igényes előadásmódban, a szó legnemesebb értelmében minőségi termékként.

10.12. ábra - A Kockásfülű nyúl figurája

A Kockásfülű nyúl figurája

10.13. ábra - Richly Zsolt

Richly Zsolt

A sorozatokat kiváló grafikusok és a magyar gyerekirodalom színe-java jegyezte, kvalitásos, népszerű színészek adták tehetségüket és gyakran személyiségüket is a közkedvelt produkciókhoz. A biztos anyagi háttéren túl a Pannónia helyi sajátosságai is nagyban segítették az összmunkát, hisz ugyanazon épületben működött az egyetlen magyar szinkronstúdió, valamint képzett zeneszerzők, dramaturgok, s komplex, a kor külhoni elvárásaihoz mérten is kiváló technikai felszereltség és segítő szakembergárda állt rendelkezésre.

Nem utolsósorban pedig a rendezők maguk is sokoldalúan képzett profik voltak, és a társművészetek iránt érdeklődő, azokat gyakran színvonalasan művelő alkotó személyiségek.

Richly Zsolt a Kisdobos című, korabeli gyermekújság illusztrátoraként kezdte pályáját, ezzel párhuzamosan a Magyar Iparművészeti Főiskolán a hatvanas évek elején induló animációs képzés növendéke volt. Diplomamunkája, a József Attila versére komponált Indiában (1966) című film máig az életmű reprezentatív darabja..

Richly több mint negyedszázadon át dolgozott a Pannónia Filmstúdióban, s olyan, elsősorban nem az ő nevéhez kapcsolt emblematikus filmek őrzik keze nyomát és alkotói konstruktivitását, mint a János vitéz, a Fehérlófia. 1981-ben készítette egyetlen egész estés filmjét, a Háry Jánost, amelyben kamatoztathatta a zene iránti elkötelezett vonzalmát és virtuóz grafikusi tehetségét. A zenei motívumok egyedi filmjeiben is fontos szerepet játszottak, Bartók művészete, mint ihlető forrás, több műben is visszatér. (Medvetánc, 1971, Este a székelyeknél,1998).

10.14. ábra - Richly Zsolt: Magyar képek (Este a székelyeknél)

Richly Zsolt: Magyar képek (Este a székelyeknél)

Több generáció számos kedves diafilmjét is Richly Zsolt festette – pl. Betlehemi királyok (1979), Harcsabajusz kapitány (1978) –, és évtizedek óta részt vesz a főiskolai és immár egyetemi szintű animációs utánpótlás képzésében (MOME). Meghatározó jelentőségű tanárként és konstruktív, kreatív alkotótársként tiszteli a magyar animációs közösség, s a tisztelet szó különösen jelentős a szenvedélyesen kritikus, az önérvényesítés erős kényszerétől sújtott mozgóképes közegben. Richly bölcs szerénysége és emberséges kollegialitása példaértékű.

Jelenleg a Kecskemétfilm rendezőjeként Kormos István-meséken és egyedi animációs filmeken dolgozik. Utóbbiak közül kiemelkedik szokatlan érdességével, expresszivitásával a 2009-ben készült Kőműves Kelemen, és komoly vállalkozásnak ígérkezik készülő, Luther életét feldolgozó sorozata.

10.15. ábra - Richly Zsolt: Kőműves Kelemen

Richly Zsolt: Kőműves Kelemen

Orosz Annaida írja:

„Richly Zsolt egyedi filmjei a bizonyítékai annak, hogy az animációs rövidfilm mindenekelőtt költészet, hiszen az animációs forma stilizáló, absztraháló vizuális képességénél fogva könnyebben jelenít meg univerzális tartalmakat és szubjektív belső világokat, mint az ábrázolt tárgyi valóság viszonylagossága miatt hamar idejétmúlttá váló natúrfilm. A Richly-etűdök pedig pontosan illeszkednek a hazai filmgyártás korpuszába, hiszen ezek a munkák a magyar animáció történetének erős hagyományokkal bíró lírai tendenciájának paradigmatikus alkotásai, amely irányzat a hazai animációs filmgyártásban a hetvenes évektől kezdve van folyamatosan jelen, amikor Richly maga is pályája elején állt. Az örökzöld archaikus témákat földolgozó lírai etűdök közös vonása, hogy alapanyagukat a populáris mítoszok, a folklórirodalom és a népművészet (vö. Molnár Anna vagy Kőműves Kelemen balladája), illetve az azokból merítő magasművészetek (vö. a Bartók- és a Kodály-népdalfeldolgozások: a Háry János című daljátékból készült egész estés film vagy a Szvit és a Medvetánc című rövidfilmek és a Magyar Képek-sorozat) területén keresik...” [82]

Filmek:

  • Indiában, 1966

  • Szvit, 1968

  • A Páva, 1969

  • Medvetánc, 1971

  • Molnár Anna, 1972

  • A Hétpöttyös autó, 1973

  • A Kecske és a Kos, 1974

  • A kockásfülű nyúl, 1975

  • Háry János, 1983

  • Kíváncsi Fáncsi, 1986

  • Fabulák, Heltai Gáspár mesél, 1987

  • Este a székelyeknél, 1998

  • Hommage á Vajda Lajos, 1999 (Patrovits Tamással)

  • Árgyélus királyfi, 2003

  • A hetvenkedő sün, 2004

  • A kevély kiskakas, 2007

  • Kőműves Kelemen, 2009



[82] Orosz Anna Ida: Animációs etűdök nép- és magasművészetre http://www.kaff.hu/content/show/62