Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

10.5. Varga Csaba

10.5. Varga Csaba

(1945–2012)

Varga Csaba matematika- és rajztanárként diplomázott, s talán ilyen irányú adottságaiból fakadt sokirányú érdeklődése a zene, a nyelvtudomány, s mindenekelőtt az animációs mozgókép iránt. A diploma megszerzése után animációs műhelyt, majd Yxilon néven, ahogy akkor nevezték, amatőrfilm-stúdiót alapított, amely vezetésével 1979-től a Pannónia Filmstúdió pécsi műtermeként működött.

10.24. ábra - Varga Csaba

Varga Csaba

10.25. ábra - Varga Csaba: Don Quijote

Varga Csaba: Don Quijote

Első amatőrfilmjét 1970-ben készítette, de első hivatalosan jegyzett filmje, az Időben elmosódva, 1977-ben készült. 1989-ben Erkel András zenei producerrel megalapította a Varga Stúdiót, a rendszerváltás korának első sikeres magánstúdióját. (Ld. korábban a kísérleti animációval foglalkozó fejezetben.) 1997-től a Minores Animációért Alapítvány elnöke, s 1999-ben létrehozta a Fríg Könyvkiadót. Festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel foglalkozott, nyelvészeti tárgyú könyveket írt. Legfontosabb elméleti munkája a Film és story board című szakmai tárgyú könyve. Báron György így ír róla:

„Nincs szakmunka, mely segítségével szemléletesebben magyarázható lenne a különböző plánok jelentése, egymásra vágásuk szabályai, a tengely átlépéséből adódó blikkzűrök, a nézésirányok betartásának fontossága, vagy a film idősíkjai, mint e különös műfajú könyvből. Ha oktatásügyi főhivatalnok lennék, minden középiskolába, humán egyetemre elküldeném e könyvet, tanulják meg belőle a mozgókép nyelvét, természetét, s nem mellékesen azt a reneszánsz szellemiséget, mellyel szerzője a világ dolgait szemléli.”

10.26. ábra - Varga Csaba Film és story board című könyvének borítója

Varga Csaba Film és story board című könyvének borítója

10.3 Film: Varga Csaba: Film és story board-flash

Varga Csaba legszellemesebb filmjeiben az anyagot anyagszerűen, a tárgyakat szokásos kontextusukból kiragadva „használja”, ironikus, viccesen vérfagyasztó vagy éppen formabontó, meghökkentő.

„Varga Csaba Ebéd című filmje ... elbűvölt, abbahagytam a jegyezgetést, ahogy a gyurmából mintázott hölgy sürögni-forogni kezdett a konyhában. Keze ügyében minden, ami egy jó leveshez szükségeltetik, de az edények rakoncátlankodnak, mintha nem akarnának szerepet vállalni a főzés szertartásaiban, ahány szem borsó, annyifelé gurul, de a háziasszony bírja türelemmel, metél, kavar, kóstol – talán kicsit többet is a kelleténél, mert a fazékból egyetlen árva zöld golyócska kerül a tányérba. Itt gondolattá teljesedik az ötlet anélkül, hogy a néző szimbólumtárából valamelyikre unos-untalan rámutogatna a rendező, teljes életsorssá a gyurmaleány küszködése, amiben a magunkéra ismerünk, amivel azonosulunk, önmagunkkal, önsajnálattal, ki-ki természete szerint. Varga olyan figurát teremtett, amilyenek a mesék hősei, s nem a gyerekségüket feledett felnőtteknek szánt mesékéi.” (Sík Csaba: A légy szeme, Filmvilág, 1981/6)[83]

10.27. ábra - Auguszta figurája

Auguszta figurája

Más munkái, főleg a kor legeredetibb festőivel, grafikusaival és zenészeivel együtt alkotott experimentális vállalkozásai a nemzetközi mezőnyben éppúgy helytálltak, mint közönségbarátabb munkái. A szél (1984) című repetitív filmje Zbigniew Rybczynski Tangó-jának logikáját és humorát idézi, a Wahorn Andrással, fe Lugossy Lászlóval és ef Zámbó Istvánnal és az animátor Igor Lazinnal készített Bestiák-ja (1993) öntörvényű, posztmodern képzőművészeti videoklip, a jó barát, Frank Zappa zenéjére.

10.28. ábra - Varga Csaba: A szél (Grafika: Banga Ferenc)

Varga Csaba: A szél (Grafika: Banga Ferenc)

Főbb filmjei:

  • Időben elmosódva, 1972

  • Ebéd, 1980

  • Auguszta szépítkezik, 1983

  • Auguszta etet, 1984

  • Valcer, 1984

  • Gyurmatek, 1985

  • A szél, 1985

  • Szekrénymesék/Királyi pár, 1987

  • Szekrénymesék/Az apóka, 1987

  • Bestiák, 1993

  • Ablak, 1999

  • Don Quijote, 1999

  • Bogár, 2001

10.4 Filmrészlet: Jónás Zoltán-Tóth Tibor: Interjú Varga Csabával