Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

11. fejezet - Magyar alkotói portrék III.

11. fejezet - Magyar alkotói portrék III.

A Pannóniához már inkább mestereik, inspirációik révén kötődő alkotók a következő társítás tagjai. Ők már az a generáció, akik pályafutásuk során természetes módon lépték át az országhatárokat, nemzetközi produkciókban edződtek itthon vagy külföldi stúdiókban, rendszeresen járták a fesztiválokat, s az önálló művészi program igényével, a határterületeket is „belakva” építették mára zenitre jutott életművüket.

11.1. Cakó Ferenc

(1950– )

„Valahol ez a homokanimáció... a térbeli és síkbeli dolgoknak a keveredése, egy különleges világ. Fantasztikus az anyag, mert azzal, hogy csúszik az üvegen a homok, nagyon gyorsan lehet vele dolgozni, gyönyörű faktúrái vannak, nagyon szépek a színei, a formái. .... mindig hagyom, hogy a közönség is játsszon vele.“

Cakó Ferenc, 1997 (CirkaFirka, MTV, M Tóth Éva riportja)

Cakó Ferenc grafikusművészként végzett a hetvenes évek elején a képzőművészeti főiskolán, s korán az amatőr filmes mozgalom egyik legismertebb alakja lett. Foky Ottó bábanimációs munkáinak gyerekkorától csodálója volt, s a Pannónia Filmstúdióba kerülve az ő műtermében vált professzionális filmessé. Bár sikeres bábfilmeket, sorozatokat rendezett és rendez (Sebaj Tóbiás, 1983–85; Zénó, 1985), munkássága fővonalát mégis artisztikus homokanimációs filmjei jelentik, amelyekkel nemzetközi szinten is jelentős, elismert alkotóvá vált.

11.1. ábra - Cakó Ferenc homokanimációs filmképe

Cakó Ferenc homokanimációs filmképe

11.2. ábra - Cakó Ferenc homokot fújva „festi” filmképét

Cakó Ferenc homokot fújva „festi” filmképét

Számtalan fesztiváldíja tanúskodik szakmai megbecsültségéről, de a legnagyobb érdeme valószínűleg az, hogy a homokanimáció varázslatának közvetítésével a széles közönséggel szerettette meg a filozofikus szerzői animációs filmművészetet. Látványos, virtuóz live show-i évtizedek óta lankadatlan érdeklődést váltanak ki, kortól, nemtől függetlenül, s minél távolabb kerül az animációs műfaj a szabadkézi munkától, annál nagyobb elismeréssel adózik a közönség a szemük előtt születő s egyben a helyszínen megsemmisülő, ha úgy teszik, pazarlóan gazdag kézműves improvizációnak.

11.3. ábra - Cakó Ferenc átvilágítóasztalon dolgozik a kamera alatt

Cakó Ferenc átvilágítóasztalon dolgozik a kamera alatt

Bár az eljárás, amelyet saját képére formált, a homokkal való animálás, már „fel volt fedezve”, Caroline Leaf és mások által, Cakó egyedi, izgalmas világokat formál kedvenc anyagából (Ab Ovo, Ad Astra, Hamu). S kétségkívül Cakó Ferenc az, aki talán a legsokoldalúbban aknázta-aknázza ki a mai napig a speciális technikában rejlő lehetőségeket, s fentebb említett, kivetített élő animációi akár Winsor McCay interaktív fellépéseire is emlékeztethetnek. Van a cakói attitűdben egyfajta klasszikus mutatványoshagyomány, amely hagyomány színvonalas művelésére csak a legfelkészültebb művészek képesek. Cakó ilyen értelemben karizmatikus alakja a jelenkori animációsmezőnynek.

11.4. ábra - Cakó Ferenc: Arc

Cakó Ferenc: Arc


Filmjei:

  • Petőfi (festményfilm), 1973

  • Okulária (tárgymozgatás), 1974

  • A szék, 1978

  • Csali mese, 1980

  • Hurut király fázik (bábfilm), 1981

  • Kasszagyúrók, 1981

  • Ad astra, 1982

  • Autótortúra (gyurma), 1982

  • Sebaj, Tóbiás sorozat, 1982-83-85

  • Gyermeknapi keretjáték, 1983

  • Ad Astra (gyurma), 1984

  • Sebaj Tóbiás sorozat, 1984

  • Zénó sorozat, 1985-88

  • Mit-mikor-hogyan-kinek, 1986

  • Ab ovo (homokanimáció), 1987

  • A szék (tárgymozgatás), 1987

  • Ad rem, 1990

  • Hamu (homokanimáció), 1995

  • A homok dala (homokanimáció), 1994, 1996

  • Fészek (homokanimáció), 1998

  • Labirintus (bábfilm), 1999

  • Maze, 1999

  • A négy évszak, 2000

  • Vízió, 2000

  • Kövek, 2001

  • Pszichoparádé, 2001

  • A róka és a holló, 2003

  • Randevú, 2004

  • Hé, S.O.S., 2005

  • Levelek (2006)

  • Arc, 2007

  • Érintés, 2009