Ugrás a tartalomhoz

Animációs mozgóképtörténet II.

M Tóth Éva, Kiss Melinda (2014)

Typotex Kiadó

11.4. Horváth Mária

11.4. Horváth Mária

(1952– )

A Kecskemétfilm Stúdió alapító tagja és talán legszínesebb, legsokoldalúbb egyénisége Horváth „Mari”, a báb-, rajz- és komputeranimációban egyaránt járatos, érzékeny rendező és grafikus.

„Amikor a Kecskeméti Stúdió alakult idejöttem, hogy megpróbálom, itt miket lehet csinálni. Én ötvösnek tanultam, szobrászkodtam, rajzolni is imádtam, érdekelt a mozgás. A főiskolán akkor nem volt animáció szak. Amikor először láttam Kovásznai-filmet, azt hittem, elájulok, hogy úristen, ilyet is lehet. Ezek a nagyok, akik akkor voltak, amikor én kezdtem, Jankovics, Reisenbüchler, mindenki a maga sokszínűségével, a maga stílusával, nekem nagyon-nagyon sokat jelentettek. Az, hogy ilyen sokfélét lehet csinálni. Mestereim egészen konkrétan nem voltak, de nagyon szívesen dolgoztam Jankovics Marcellal a népmesék alatt. (Magyar népmesék) Nagyon sok időt, éveket töltöttünk el együtt ezzel a munkával. Hogyha mestert kellene mondanom, akkor nekem Norsteinnel[88] való találkozás volt meghatározó.

Akkor nagyon jó volt a szakma, hatalmas egyéniségek voltak, meg olyan kísérletek, hogy teljesen beleszerettem a műfajba, fél éven belül már elzavarni se lehetett volna innen. Mindenféle dolgot csináltam: forgatókönyvet írtam, háttereket festettem, vágtam, úgy éreztem, hogy ez a legnagyobb iskola. És a fesztiválok. Tudni arról mindig, hogy a világban mi történik.” (Horváth Mária, 2005)

11.15. ábra - Horváth Mária

Horváth Mária

Varga Zoltán írja:

…a rendezőnő – aki a kezdet kezdetétől munkatársa a kecskeméti animációs stúdiónak – első egyedi filmje (amely egyúttal a stúdió első nagy nemzetközi sikerét, az ottawai filmfesztivál II. díját is meghozta) Weöres Sándor versének feldolgozása. A Kaláka együttes zenés előadásával kísért Az éjszaka csodái számos epizódból összeálló mozaik a mindennapi esti csodákból és álomszerű variációikból; képkapcsolásai, folytonos változásban megragadott figurái és terei, egymásra fényképezései az animáció egyedi kifejezési lehetőségeinek és a költészet világteremtő erejének az összefonódását mutatják. Az éjszaka csodái éppúgy figyelmet szentel a bensőséges emberi pillanatoknak és érzelmeknek, mint a fellegekbe szökő képzeletnek, s ez a kettősség, illetve az asszociációs fogalmazásmód.”[89]

11.16. ábra - Horváth Mária: Hogyan telt a gyermekkorom? (Magyar népmesék)

Horváth Mária: Hogyan telt a gyermekkorom? (Magyar népmesék)

Horváth Mária további számos hazai és külföldi díj után legnagyobb fesztiválsikerét a Hogyan telt a gyerekkorom? (2007) című művével aratta, amelyet a chicagói gyermekfilmfesztivál tv-kategóriában a legjobbnak szavazott meg. Ha az első díjat más kategóriában nyeri, a filmnek egyenes útja lett volna az Oscar-jelölésig, de a Magyar népmesék epizódjaként készült hazudós mese sikere így is teljes.

Horváth Mária egész munkássága során őszinte érdeklődéssel fordult a meséhez, Weöres Sándor, Lázár Ervin gyermekeknek – is – adaptálható műveihez. (Az éjszaka csodái, 1982, Mesél a kő, 2005, A négyszögletű kerek erdő, 2011)

„A mesék a gyereknek meg a felnőtteknek egyformán fontosak. Nekem a gyerekvilág a legteljesebb világ. A felnőttekben is megvan ez, és úgy érzem, bennem is megvan. A meséket tartom a legcsodálatosabb dolgoknak. Ezért nyilván mindegyik filmem egy kicsit ilyen mese-alakú.” (Horváth Mari, 2005)

11.17. ábra - Horváth Mária: A négyszögletű kerek erdő

Horváth Mária: A négyszögletű kerek erdő

Animációs önportréjának is tekinthető Állóképek–rajzok egy élet tájairól (2002) című egyedi filmjében a klasszikus és digitális technika találkozik harmonikusan.

„Csináltam már olyan filmet, ahol tizenöten voltunk, például a Zöldfa utca 66., ahol ott volt a fél stúdió, mindenki segített és mindenkinek volt valami dolga. Nem műteremben voltunk, hanem kint egy udvaron. A másik meg az, amikor az ember teljesen egyedül dolgozik, a kamera alatt eltölt egy-két hónapot, elbütyköl. Az operatőr néha bejön, megnézi, hogy minden rendben van-e. Ilyen volt az Állóképek. Ez volt az utolsó filmem, amit 35 mm-es kamerával, trükkasztalon, nagyjából egyedül, operatőr segítségével csináltam. A trükkasztal meg a kamera adja meg nekem azt a felszabadult érzést, hogy én bármit odatehetek, bármilyen anyagot, térbeli dolgot… Ez nagyon jó. Utólag gondolkodtam rajta, hogy számítógépen egy csomó dolgot biztos sokkal jobban meg tudtam volna oldani. Technikai dolgokat, vágásokat, de egy csomó dolog nem jutott volna eszembe, hogyha ezt komputeren csinálom.” (Horváth Mária, 2005)

11.18. ábra - Horváth Mária filmképe

Horváth Mária filmképe

Horváth Mari az elmúlt évtizedek folyamán – a maga csendes, szelíd módján – a magyar animáció meghatározó mesterévé vált. Stabil szakmaisága, nyitott szellemisége, és a csapatmunkában való kivételes megbízhatósága a Kecskemétfilm talán legnagyobb kincse.

„Mindig van átgondolt forgatókönyvem, azoknál a filmeknél is, amelyek nagyon improvizatívnak néznek ki. Konkrétan elképzelt építkezésem van, aminek talán szokatlan a dramaturgiája. Nem szeretem, amikor vízszintesen építkezik valami, a függőleges, meg az elcsúsztatott kapcsolódá¬sokat szeretem. Minden filmemben több szálon értelmezhető események vannak, amelyek néha összekapcsolódnak, néha egyedül szaladnak. Ez adja a szövetét az összes filmemnek, ez a furcsa függőleges dramaturgia.” (Horváth Mária, 2005)

11.19. ábra - Horváth Mária: Ajtó 8

Horváth Mária: Ajtó 8

Ajtó 8. című, 1983-as filmjét, amely a stúdió első korszakában indult sorozat epizódjaként készült, Varga Zoltán filmtörténész az alkotó egész munkásságára jellemző emblematikus darabként emeli ki az életműben:

„Nyikorogva nyílik egy ajtó, a szobában öreg bácsi üldögél hintaszékében, macskájával az ölében. Egy titokzatos robbanást követően szempillantás alatt darabokra hullik minden, s a bácsi egymaga, ajtaja küszöbén állva, a világűrben tűnik el. Alig másfél percnyi történés ez, melynek lecsupaszítottságát fokozza a fekete-fehér grafikai kidolgozás: az Ajtók-sorozat 8. része, Horváth Mária műve, az alkotó munkásságában is az egyik legfontosabb tétel. Noha további filmjei nem ilyen komor hangvételűek, épp ellenkezőleg, a személyesség és a kozmikus távlatok ötvözése tekintetében az Ajtó 8. mégis egyfajta foglalata Horváth Mária animációs szemléletének.” [90]

11.20. ábra - Horváth Mária: Ajtó 9.

Horváth Mária: Ajtó 9.

11.3 Film: M Tóth Éva: Animare necesse est... / Horváth Mari

Fontosabb filmjei:

  • Magyar népmesék, 1979-2011

  • Az éjszaka csodái, 1982

  • Mesék Mátyás királyról, 1982

  • Ajtó-sorozat 2-9, 1983-1987

  • KAFF szignálfilmek, 1885-től

  • Zöldfa utca 66., 1992

  • A kis emberek dalai, 1997

  • Állóképek, 2000

  • Mesél a kő, 2004

  • A Négyszögletű Kerek Erdő, 2011



[88] Jurij Norstein, az orosz animációs művészet jeles képviselője, bővebben az Animációs mozgóképtörténet I. című jegyzetben olvashatsz róla.

[89] Varga Zoltán: Az Egytől a Mindenig – Horváth Mária filmjeiről, http://www.kaff.hu/content/show/80

[90] Varga Zoltán: Az Egytől a Mindenig – Horváth Mária filmjeiről, http://www.kaff.hu/content/show/80